A Pfizer és a BioNTech a múlt héten szerdán jelentették be, hogy a Covid-19 oltóanyaguk 3. fázisú klinikai vizsgálatának frissített elemzése szerint a vakcina 95 százalékban hatékony. A vállalat november 20-án be is nyújtotta a sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélykérelmét az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA).
A Pfizer szerint a vizsgálat során 170 esetben fordult elő Covid-19 fertőzés a résztvevők között. Ezek közül 162 olyan betegeknél fordult elő, akik placebót szedtek, nyolc pedig olyanoknál, akik valódi oltást kaptak. Tíz eset bizonyult súlyosnak, ezek közül kilenc a placebo csoportban fordult elő.
Ez azt jelzi, hogy a vakcina véd a betegség leghalálosabb formái ellen. A Moderna a múlt hétfőn tette közzé jelentését, mely szerint, amely szerint oltóanyag jelöltjük 94,5 százalékos hatékonysággal rendelkezik.
A Pfizer állítása szerint a 65 évesnél idősebb embereknél a vakcina hatékonysága 94 százalékos. “Ez figyelemre méltó. Az influenza oltások során szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy oltásokkal ebben a korosztályban nagyon nehéz védelmet elérni" - mondta Akiko Iwasaki, a Yale immunológusa. Ebben a korcsoportban ugyanakkor magas a súlyos Covid -19 esetek kockázata, ezért a védelmük kritikus cél.
Egy november 23-án tett bejelentés szerint a brit Oxford Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett Covid-19 vakcina átlagos hatékonysága 70,4 százalékon áll. A vizsgálatok során ugyanakkor a vakcina hatékonysága a beadott dózisoktól függően változott. Amikor két teljes adagot alkalmaztak egy hónapos különbséggel, a hatékonyság 62 százalék volt, de ez 90 százalékra emelkedett, amikor az oltást először fél adagban, majd teljes adagban adták be.
Today marks an important milestone in the fight against #COVID19. Interim data show the #OxfordVaccine is 70.4% effective, & tests on two dose regimens show that it could be 90%, moving us one step closer to supplying it at low cost around the world>> https://t.co/fnHnKSqftT pic.twitter.com/2KYXPxFNz1
— University of Oxford (@UniofOxford) November 23, 2020
Az oxfordi vakcinakísérletben több mint 23 ezren vettek részt az Egyesült Királyságban és Brazíliában. A vakcinát kapó résztvevőknél 30 esetben diagnosztizáltak Covid-19 fertőzést, szemben a placebót szedő 101 résztvevővel. A kutatásban érintett résztvevők között nem volt kórházi kezelésre szoruló vagy súlyos eset. A bevezetés hetek múlva kezdődhet el.
A klinikai tesztek során a Pfizer féle vakcina kapcsán nem merült fel komoly biztonsági aggály. A leggyakoribb mellékhatás a fáradtság és a fejfájás voltak. A sürgősségi felhasználási engedély (EUA) nem azonos a teljes jóváhagyással, a Moderna is csupán az EUA-ért folyamodott, és
november 26-án már be is jelentették az Európai Bizottsággal kötött előzetes szerződés jóváhagyását a Covid-19 (mRNA-1273) mRNS vakcina 80 millió darabos szállítására vonatkozóan.
A Covid-19 legtöbb kezelését egyébként először EUA keretében hagyják jóvá. “Az FDA-nak óvatosabbnak kell lennie az EUA vakcinák esetében, mint a terápiás szereknél. Ezeket ugyanis egészséges embereknek adják be, nem pedig betegeknek. Mindig nagyobb teher, egy egészséges emberrel megtenni valamit, mintha olyan valakit kezelnénk, aki már beteg" - mondta el Alison Bateman-House, a NYU Grossman School of Medicine Népegészségügyi tanszékének bioetikusa és adjunktusa. Októberben az ügynökség fel is emelte a szükséges adatok megkövetelt mennyiségét, melyeket a vállalatoknak be kell nyújtaniuk, amikor EUA-t kérnek.
December 8-i, 9-i és 10-i ülésén az FDA oltástanácsadó bizottsága megvitatja majd a COVID-19 vakcinák sorsát, ezek a dátumok tehát valószínűleg fontos lépések lesznek az engedélyezési folyamatban. Az amerikai lakosság beoltása áprilisban kezdődhet - mondta Anthony Fauci, az Országos Allergiai és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója.
(Kép: Unsplash)