A perth-i Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói érdekes jelenséget fedeztek fel, mikor a fluoxetin élőlényekre gyakorolt hatását vizsgálták: az élővizekből begyűjtött guppik (Poecilia reticulata) megemelt fluoxetin tartalmú vizet tartalmazó konténerekbe helyezve uniformizált, "zombi" módon kezdtek el viselkedni. Míg a tiszta vízben élő kontrollcsoport tagjai a szokásos módon a halakra jellemző mozgásformák széles spektrumát mutatták, addig a begyógyszerezett halak sokkal kevésbé voltak mozgékonyak és jóval kevesebb aktivitást mutattak.

"Mintha nem lett volna egyéniségük többé" - mondta a kutatás vezetője, Giovanni Polverino - "Ez a variabilitásban mutatkozó hatalmas visszaesés olyasmi, amivel még sohasem találkoztam."

A kísérletben résztvevő 3600 guppit természetes vizekből gyűjtötték össze, majd éveken keresztül, hat generációt átívelő időtartam alatt folyamatosan monitorozták a viselkedésüket, fluoxetint tartalmazó és gyógyszermentes környezetben is. A fluoxetin egy antidepresszáns hatású szer, többek között a Prozac is ezt a hatóanyagot tartalmazza. Depressziót csökkentő hatását a központi idegrendszeri szerotonin-újrafelvétel gátlásával fejti ki. Noha a hatékonysága az emberek lelkibetegségeinek kezelésében bizonyítottan pozitív, de a szennyvizekkel együtt a természetes környezetbe kikerülve kevésbé előnyös következményekkel járhat az élővilágra nézve.

A kutatók az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a gyógyszerek környezetkárosító hatásának feltérképezésére, mivel a természet egyensúlyát felboríthatják a vizekben koncentrálódó kémiai anyagok, egyelőre beláthatatlan változásokat okozva a természet körforgásában. A fluoxetinre más élőlények is érzékenyek, korábbi kutatások során megállapították, hogy például a fluoxetinnel kezelt kukacokkal etetett seregélyek elvesztették az érdeklődésüket a párosodás iránt, ezt (a szexualitás iránti csökkent érdeklődést Prozac használata esetén) egyébként az emberek esetében is megfigyelték.

A mostani vizsgálatot ugyan laboratóriumi körülmények között folytatták le, de így is betekintést nyújthat abba, hogy az elővigyázatlan környezetszennyezés milyen hatással lehet az élővilág egyensúlyára és arra ösztönözheti a szakembereket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a szennyvizek kezelésének kérdésére.

(Forrás: Sciencemag, Fotó: Flickr/randomliteraturecouncil)

Ez is érdekelhet:

Magyar kutatók teljesen véletlenül létrehoztak egy olyan hibrid halat, ami soha nem létezett A vágótok és a lapátorrú tok keresztezéséből létrejött halból összesen mintegy száz "készült", és soha nem is lesz ennél több.
Agyhullámaink elárulhatják, hatásos lesz-e az orvos által felírt antidepresszáns Ha az aktuális vizsgálatok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, az orvosok a jövőben eredményesebben kezelhetik a depressziót.
A szennyvíz nem szemét, de még messze vagyunk az elpazarolt szennyvíz nélküli jövőtől A szennyvíz jövőjéről ritkán ejtünk szót, sőt valaki talán csak hulladékként kezeli, de valójában sokkal több annál.