A Kr. e. 1558–1554-tól tartó uralkodásának időszakára esett az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. A fáraó múmiáját az 1880-as években fedezték fel, és a régészeknek már akkor feltűnt pár látványos seb az uralkodó arcán. Azt azonban nem tudta senki, hogy pontosan mi történhetett a fáraóval. A feltételezések szerint Szekenenré vagy háborúban eshetetett el (ennek még lesz jelentősége) vagy egy puccs során végezhettek vele. Mivel a régészek, akik a múmiát megtalálták, bűzt éreztek a test kicsomagolását követően, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az uralkodót sebtiben, még a harcmezőn balzsamozhatták be, miután elesett. A mostani vizsgálatok szerint, ha ez így is történt, akkor a fáraót a halálkor ellenségei vehették körbe, akik több irányból vittek be nem is egy gyilkos csapást.

Az Egyiptom északi részét megszálló hükszoszok és Szekenenré közt az előbbiek provokációja miatt kerülhetett sor a kenyértörésre. A hükszoszok amúgy sem lehettek túl népszerűek, mivel sarcot szedtek déli szomszédaiktól, de papirusztöredékeken fennmaradt feljegyzések szerint a casus belli a szent vízilovak bőgése volt. A hükszoszok uralkodója ugyanis arra panaszkodott, hogy nem tud aludni a thébai szent medencében tartott nagytestű állatok hangjától. Ehhez tudni kell, hogy a hükszosz uralkodó Thébától 644 kilométerre élt. Akárhogy is, az uralkodó a szent medencék lerombolását követelte, ami persze rettenetes sértés volt Szekenenré felé. Nem kizárt, hogy végül tehát közvetlenül ez az inzultus vezetett a háború kirobbanásához. Egyébként Thébában talált feljegyzések szerint mind Szekenenré, mind pedig a fia, a XVII. dinasztia utolsó fáraója, Kamosze a hükszoszokkal vívott háborúkban esett el. A hükszoszok kiűzése végül a Kamoszét követő, és a és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz uralkodása alatt zárult le.

A mostani vizsgálat során CT-képalkotási technológiát használtak ahhoz, hogy megalkossák az uralkodó holttestének háromdimenziós mását. A mostani eljárás alatt több új sebet is sikerült felfedezni, amelyeket a balzsamozók megpróbáltak elfedni. A vizsgálatot vezető Sahar Saleem, a Kairói Egyetem radiológus professzora szerint mindez arra utal, hogy a fáraó a frontvonalban harcolt a katonáival, és Egyiptom felszabadításáért tette kockára az életét. Habár eddig is találtak olyan fáraómúmiákat, amelyeken a nyomok erőszakos halálra utaltak, de ezek egyike sem utalt arra, hogy az uralkodók a harctéren estek volna el. III. Ramszesz torkát például egy palotaforradalom alkalmával metszették el. És akadnak ugyan történelmi feljegyzések, melyek szerint II. Ramszesz és III. Thotmesz megjárta a hadak útját, de a múmiáikon nincsen nyoma sérülésnek.

Szekenenré mindenesetre borzasztó halállal távozott ebből a világból, és több végzetes sérülést is elszenvedett. A fáraó homlokán található hét centi hosszú vágás egy felülről lesújtó kardtól vagy fejszétől származhat, és már önmagában elég lett volna ahhoz, hogy kioltsa az uralkodó életét. Emellett azonban felfedeztek egy másik halálos sebet Szekenenré jobb szeme felett, amelyet valószínűleg egy fejsze hagyott hátra. Emellett több vágás az orron, a jobb szemen és jobb orcán jobbról és felülről lezúduló, tompa tárgytól (fejszenyél, esetleg valami bot) származhatnak. Eközben valaki, aki az uralkodóval szemben állt, egy karddal vagy fejszével csapott le Szerekenré arcának baloldalára – erről is egy mély vágás tanúskodik. Balról pedig valószínűleg lándzsa szúrhatta át a fáraó koponyalapját. Ezen sebek egy része eddig ismert volt, a mostani kutatás azonban újabb sérüléseket tárt fel, melyeket eddig a balzsamozáshoz használt anyagok fedtek. Ezeket, a koponya jobboldalán található sebeket, tőrrel és egy nehezebb, tompa tárggyal, talán egy fejsze nyelével ejthették. A múmia kezei be vannak hajlítva, és össze vannak szorítva, azonban nem található rajtuk a védekezésre utaló, jellegzetes alkari sérülés.

A kutatók szerint ennek talán az lehet az oka, hogy az uralkodót előbb megkötözték, és aztán végzetek vele. Elképzelhető, hogy Szekenenrét elfogták a harcmezőn, aztán több támadó szabályosan kivégezte őt. Saleem elmondása alapján nem is feltétlen a kivégzés szó a legmegfelelőbb, hiszen akkor egyetlen hóhér öli meg az áldozatot, most azonban a támadás nem csak több szögből érkezett (ami előfordulhat egy hóhér esetén is), de ráadásul többféle fegyverrel. A szakértő szerint tehát a fáraó halálára inkább egy kivégzési szertartás keretében kerülhetett sor.

Ugyanakkor több jel is utal arra, hogy nem csapták össze a bebalzsamozást. Egyik ilyen nyom, hogy a balzsamozók megpróbálták elfedni a szörnyű sebeket, a másik, hogy a fáraó kiszáradt agya a koponya baloldalára tapadt, tehát valaki elrendezte a testet a halált követően – ez történhetett azon a helyen, ahol a fáraó a halálát lelte, de esetleg aközben is, hogy elszállították a testet bebalzsamozni.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Az egyiptomi férfimenstruáció mögötti lúdbőröztető valóság Egyiptomban a szegényebb vidékeken normálisnak tartották, hogy időnként a férfiak is menstruáltak. Természetesen nem erről volt szó, hanem egy borzasztó betegségről.

A múmia visszatér! És háromezer év után újra megszólal A Leeds Múzeum kutatói rekreálták Nesyamun hangját, így először hallhatjuk, hogyan szólal meg egy ősi egyiptomi pap az ókori idők háromezer éves ködén át.

Hétvégi 3D-s séták az ókor birodalmaiban és városaiban Gombamód szaporodnak az ókor nagy birodalmait bemutató egyre életszerűbb 3D-s alkotások, melyekből most összeszedtünk néhányat a Rakéta olvasóinak.