Az Elon Musk által életre hívott Starlinkről korábban többször írtunk a Rakétán. Eddig közel ötezer műholdat állítottak pályára, hogy a világ minden táján elérhetővé tegyék a szolgáltatásukat, a teljes bolygót jó minőségű internethez juttatva. Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy-egy cellájuk csak korlátozott sávszélességet tud biztosítani, így a nagyvárosokban, illetve az optikai hálózattal, 4G-vel, 5G-vel lefedett területeken sosem lesz érdemes előfizetni a meglehetősen drága Starlinkre. Ráadásul a kapcsolathoz a tetőre szerelhető terminálokra is szükség van.
2022 nyarán azonban izgalmas fejlesztésről számolt be a cég: azt ígérték, hogy rövidesen a mobiljainkkal is kapcsolódhatunk a hálózatukhoz. Ehhez néhány hete, decemberben meg is kapták a szükséges hatósági engedélyt, így január harmadika óta hat olyan műhold kering az űrben, amelyek "direct to cell", azaz közvetlenül a mobilokhoz csatlakozó technológiával működnek - számolt be az Ars Technica. A műholdak "lehetővé teszik a világ minden táján működő mobilszolgáltatók számára, hogy zavartalan globális hozzáférést biztosítsanak az üzenetküldéshez, híváshoz és böngészéshez, szárazföldön, tavakon vagy a partok mentén, hardvercsere vagy firmware-frissítés nélkül", "a földi mobiltelefon-torony szerepét betöltve, (...) hasonlóan egy szokásos roaming partnerhez" - fogalmazott a cég közleménye. A StarLink partnerei közt az amerikai T-Mobile mellett kanadai, chilei, perui, japán, ausztrál, új-zélandi és svájci szolgáltató is van.
Ugyanakkor Elon Musk aláhúzta, hogy mivel egy sugár csak nagyjából hét megabájtnyi adatforgalmat támogat, és a sugarak igen szélesek, ez a lefedettség nélküli területeken "remek megoldás", de nem versenyképes a hagyományos, földi mobilhálózatokkal. Ezzel összhangban idén először csak SMS-ezni lehet majd így, adat- és hangkapcsolatra csak 2025-től lesz lehetőség, ahogyan az IoT-eszközökkel is csak ekkortól kommunikálnak majd a Starlink műholdjai. A technológia talán legígéretesebb területe, az Apple-telefonok által is támogatott segélyhívások mellett a "dolgok internete", hiszen egy-egy szenzor így bátran telepíthető akár a sivatagba, egy hegycsúcsra vagy épp az óceán közepére. Ezeknél az eszközöknél gyakran alacsony sávszélesség is elegendő, hogy továbbítsák az általuk rögzített, például meteorológiai vagy hadászati információkat.
(Borítókép: Omar Marques/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)