Leszedik a fáról a gyümölcsöt, ami végül a piacra kerül – pofon egyszerű folyamat, ám a kettő közt olyan sérülések érik a termést, hogy ezeknek jelentős része: 30-40 százaléka sose kerül a vásárlók elé. Dr. Farkas Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézet kutatója pedig épp ezen az arányon javítana. A szóban forgó lépések (betakarítás, feldolgozás, szállítás és csomagolás) során ugyanis a termékeket olyan mechanikai terhelések érhetik, melyek jelentős kárt okoznak. A sajtóközlemény ezek közül az „ismétlődő terhelést” – magyarán a szállítás közben fellépő rezgéseket emeli ki. Mindez azzal jár, hogy a leszedett termés jelentős része el sem jut a piacra, mert a selejteket gépi válogatással kiszűrik. Ugyanakkor nem csak a kívülről is látható károsodás jelent veszélyt, de sokszor a gyümölcs belseje sérül, amit így még ki sem lehet válogatni. Ez azért különösen nagy baj, mert ilyenkor romláshoz vezető biológiai folyamatok indulnak be az adott gyümölcsben, ami ráadásul az egész „terményhalmazra” is átterjedhet.

Látható tehát, hogy ezt a nagyarányú, akár a termény közel felét is érintő lemorzsolódást mindenképp el kellene kerülni. Farkas Csaba a kutatása során almákat és körtéket, illetve az ezeket károsító tényezőket vizsgálta. A Golden Delicious almákat és a Packham körtéket egy speciális berendezésben vetette alá az említett ismétlődő terhelésnek, rázkódásnak. A kísérlet során sikerült meghatározni, hogy az adott gyümölcs sejtszerkezete mikor sérült visszafordíthatatlan módon, ami miatt beindulnának a romláshoz vezető folyamatok. Magyarán ennek a modellezési eljárásnak köszönhetően ismertté vált az a frekvenciatartomány, amely a gyümölcs károsodását okozza, és amelyet a jövőben az említett folyamatok (szállítás, csomagolás stb.) során tanácsos lenne elkerülni. A közlemény arra is kitér, hogy a számítógépes szimulációknak köszönhetően immár lehetővé vált az egyes gyümölcsök közötti, valamint a gyümölcsök és a tároló falai közt kialakuló kölcsönhatások vizsgálata, aminek elsősorban a hosszú távú szállítások esetén lehet nagy jelentősége. Végső soron pedig ismerve ezeket az adatokat több és jobb állagú gyümölcs közül választhatunk majd a boltokban.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Médiaközpont

További cikkek a témában:

A vadászpókok tényleg megvédik a hazai almákat? A pók a józan paraszti ész szerint felettébb hasznos jószág lehet, ha kártevőirtásról van szó. De biztosan így van ez? A Szent István Egyetem most ennek járt utána.

A világ legbüdösebb gyümölcséből készül az új szuperkondenzátor A duriánt sokan jó messziről elkerülik, de a tudósok nem ijednek meg tőle. Az orrfacsaró szagok ugyanis értékes belsőt rejtenek, melyet nemsokára az energiaiparban is felhasználhatnak.

Az örökéletű banán segíthet megállítani az élelmiszerpazarlást Persze csak addig, amíg meg nem esszük.