Az alapfelvetés tudományfilozófiai oldalról érkezett, és lényege szerint világunk egy hatalmas, Mátrix-szerű szimuláció, ami hirtelen rengeteg TikTokert kezdett intenzíven foglalkoztatni. A platformon továbbgondolták a felvetést és elterjedt az az ötlet, hogy valamilyen szuper fejlett civilizáció, legyen az emberi vagy földön kívüli eredetű, olyan hatalmas virtuális környezetet épített fel, melyben mi mindannyian, bármennyire is tudatosnak érezzük magunkat, csak digitális karakterek vagyunk, akik ebben a kifinomult videojátékban élnek.
A szimulációs elméletet, ami a TikTok trend alapját is adja, először 2001-ben javasolta Nick Bostrom oxfordi filozófus. A közösségi médiafelületre Heidi Wong TikToker töltötte fel a vitaindítónak szánt videót, amiben bemutatta a hipotézist, és érdekes módon a modern videojátékok legújabb grafikai fejlesztéseire hivatkozva amellett érvelt, hogy valószínűbb a szimuláció teória, mint az, hogy szó sincs ilyesmiről.
Wong érvelése szerint: "Mindezekből a szimulációkból csak egyetlen valódi valóság létezik, így statisztikailag valószínűbb, hogy mi egy szimulációban vagyunk."
A TikTok influenszerei persze ráugrottak a témára, Scarlett Millsre, Emily Montgomeryre és Ashley Lanese-re, is véleményt nyilvánítottak.
A tudomány mai álláspontja szerint egyébként még nincs mód a szimulációs hipotézis tesztelésére, és az a tény, hogy nehéz aktívan cáfolni, még nem teszi igazzá, függetlenül attól, hogy hány híres ember támogatja a közösségi médiában, vagy azon kívül (beleértve Elon Muskot is).
A TikTokerek mindenesetre megpróbálják, ennek során például olyan felvételeket kezdtek keresni és közzétenni, melyek a feltételezett “valóságszimulációs szoftver” bugjait vagyis szoftverhibáit mutatják be. A #simulationtheory hashtag alatt megjelenő videókban látszólag a semmiből megjelenő tárgyakat, semmiről visszapattanó teniszlabdákat, vagy épp láthatatlan tárgyakat elütő autókat mutatnak be.
(Forrás: Yourtango Kép: )