Titkos kísérlet

A tavalyi nagy lezárások alkalmával mindenhol bezártak, vagy csökkentett óraszámban üzemeltek a turisztikai látnivalók és a különböző világi és egyházi műemlékek is. Ez történt a firenzei Medici-kápolnával is, és a tudósok a restaurátorokkal együtt arra használták fel az így keletkezett plusz időt, hogy elvégezzenek egy titkos kísérletet: Michelangelo szobrainak felületére olyan baktériumtörzseket vittek fel, melyek elfogyasztják a szobrok felszínén és belsejében felgyűlt szennyeződéseket. 

A híres Michelangelo kápolna szarkofágjait díszítő szobrokon mutatkozó elszíneződésekről és foltokról 1595-ben jelentek meg az első beszámolók, és leírások. A sírokat díszítő remekműveket később sokszor lemásolták, és az ehhez használt vakolóanyagok szintén elszíneződéseket hagytak maguk után.

A helyreállítási munkák majd egy évtizedig tartottak, és a foltok nagy részét sikerült is eltávolítani, de a sírokon lévő piszkos sötét és makacs foltok különös módon ellenálltak az erőfeszítéseknek.

"A dolog a legnagyobb titokban folyt" - mondta el Daniela Manna, az egyik művészeti restaurátor.

Ki van a szoborban?

Az egyik márványkoporsón ott maradt egy piszkos fekete négyzet alakú folt, melynek eredete felfedte, hogy miért olyan nehéz megszabadulni tőle. A folt eredete ugyanis maga Alessandro Medici volt, Firenze egykori uralkodója, akinek meggyilkolt holttestét nyilvánvalóan anélkül helyezték el a sírban, hogy megfelelően kizsigerelték volna.

A szakemberek szerint az évszázadok során Alessandro teste beleszivárgott Michelangelo márványába, mély foltokat, gomb alakú deformitásokat hozva létre.

A dologra kézenfekvő megoldásnak ígérkezett a Serratia ficaria SH7 húsevő baktérium bevetése. „Az SH7 végül megette Alessandrót” - mondta el Monica Bietti, a Medici Kápolnák Múzeumának egykori igazgatója. Az egysejtűek agasztóval, olajjal és Alessandro testének foszfátjaival táplálkozva teljesen eltüntették a foltokat. 

Ki mit szeret enni?

A később eltüntetett foltokat még 2019 novemberében azonosították infravörös spektroszkópia segítségével, ami a szobrokon található kalcit-, szilikát- és egyéb, szerves maradványok feltárásában segített. Anna Rosa Sprocati az olasz Új Technológiai Ügynökség biológusa végül egy közel 1000 törzsből álló bakteriális gyűjteményből választotta ki a megfelelőt, melyet az olajszennyezések során használnak a kőolaj lebontására vagy a nehéz fémek toxicitásának mérséklésére.

A gyűjteményben voltak olyan baktériumok, melyek foszfátokat és fehérjéket ettek, de olyanok is, amik a Michelangelo által használt carrarai márványt. "Ezekhez nem nyúltunk"- mondta Bietti.

A Medici projekt elgondolása olyan sikeresnek bizonyult, hogy a folytatásaként egy nápolyi ipari telephelyről izolált baktériumtörzzsel augusztusban megtisztították Alessandro Algardi a római Szent Péter-bazilikában található Attila és Leo pápa találkozója című hatalmas barokk márvány domborművét az évszázadok során ráhelyezett fogadalmi gyertyák viaszától.

(Forrás: Smithsonian, Yahoo Kép: ENEA)

Ez is érdekelhet:

Az MI létrehozta az ókori Róma császárainak fotorealisztikus portréit A római császárok évezredek elmúltával is fontos és jól ismert történelmi alakok, tudásunk róluk pedig épp most bővült, mikor Daniel Voshart ókori szobrok alapján, egy MI segítségével elképesztő, életszerű képeket hozott létre 54 római császárról.

Hétvégi 3D-s séták az ókor birodalmaiban és városaiban Gombamód szaporodnak az ókor nagy birodalmait bemutató egyre életszerűbb 3D-s alkotások, melyekből most összeszedtünk néhányat a Rakéta olvasóinak.

Sosem kutatott és olvasott egykorú történelmi krónika került elő a törökkori Magyarországról Az elképesztő, egykorú forrásból származó, kézzel írt felfedezés 2000 oldalon keresztül taglalja a XVI. századi Magyarország történelmét, és valószínűleg számos meglepetést tartogat majd a történészek és a nagyközönség számára is. Magyar kutatók találták meg, és nemsokára haza is hozzák Olaszországból.