A daganatos megbetegedések kezelésével kapcsolatban szinte naponta érkeznek friss fejlemények, olyan viszont ritkán fordul elő, hogy egy időben két, rendkívül biztató kezelésről is érkezik hír. A két szóban forgó esetben ráadásul nagyon hasonló módszerrel, az úgynevezett T-sejtek újraprogramozásával sikerült áttörést elérniük a kutatóknak, ami a jövőben egyre szélesebb körben válhat elterjedtté.

Bár a daganatos betegségeknek számtalan különböző formája van, az alapvető problémát minden esetben az okozza, hogy az immunválaszban résztvevő fehérvérsejtek, azaz a T-sejtek vagy T-limfociták nem képesek felismerni a rákos sejteket, így pedig nem is pusztítják el azokat. A kutatók régóta kísérleteznek olyan módszerekkel, amelyek segítségével kiválthatnák a megfelelő immunválaszt anélkül, hogy az immunsejtek az egészséges sejtekben is kárt tennének; ennek egyik lehetséges módja, hogy megtanítják a T-sejteknek, hogy mely sejteket kell elpusztítaniuk.

A Londonban található Great Ormond Street-i Gyermekkórházban májusban kezdtek meg egy egészen újszerű kezelést egy olyan 13 éves páciensnél, aki gyógyíthatatlan T-sejtes leukémiában (vagyis csontvelődaganatban) szenvedett. Ennél a betegségnél maguk a T-limfociták válnak daganatossá, Alyssa esetében pedig sem a kemoterápia, sem pedig a csontvelőátültetés nem hozta meg a remélt eredményt. Az orvosok ezután döntöttek úgy, hogy genetikailag módosított T-sejteket (úgynevezett CAR T-sejteket) juttatnak a lány szervezetébe, amelyek képesek arra, hogy azonosítsák a rákos sejteket. A kórház beszámolója szerint Alyssa mindössze 28 nappal később már tünetmentes volt, egy újabb csontvelőátültetést követően pedig hat hónappal a kezelés után már otthon lábadozik, és jó úton tart a teljes felépülés felé.

Legalább ilyen ígéretes eredményekre jutott a New York-i Mount Sinai Kórházban elvégzett kísérlet is, amelynek során a Tisch Cancer Institute kutatóinak bispecifikus antitestekkel sikerült figyelemreméltó eredményt elérniük csontvelődaganatos betegeknél. A kórházban olyan plazmasejtes mielómában szenvedő betegeket kezeltek, akik korábban már legalább három kezelésen átestek tartós eredmény nélkül, közülük 143-an hetente kapták a kísérleti kezelést, 145-en pedig kéthetente, de nagyobb dózisban.

A Talquetamab elnevezésű kezelés során a T-sejteket úgy programozták, hogy azok képesek legyenek felismerni a csak a rákos sejtek felületén található GPRC5D receptorokat, így a betegek immunrendszere már képes volt célbavenni a rákos sejteket. Az eredmények igencsak biztatóak, hiszen a második klinikai fázisban a betegek 73%-a reagált a kezelésre, közülük 30%-nál teljesen eltűnt a daganat, míg összesen 60%-nál a daganat jelentős zsugorodását figyelték meg. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy a kutatóknak sikerült megtalálniuk a csontvelőrák ellenszerét: ahogy arról Dr. Ajai Chari, a kísérlet vezetője beszámolt, a tumorsejtek kezelésre adott válaszának medián értéke 9,3 hónap volt, ami azt jelenti, hogy ezután az idő után a rákos sejtek többé nem reagálnak az eljárásra. Az újabb kezelési lehetőség azonban kiterjesztheti a várható túlélést a betegeknél; ez jelenleg ötéves időtávban 45, míg tízéves időtávban mindössze csak 30% a mielóma multiplex esetében.

(Borítókép: Great Ormond Street Hospital for Children)

Jelentősen növelheti a rákbetegek kezelésének hatékonyságát egy új magyar eljárás A Neumann Labs jövő héttől elérhető onkológiai tesztje képes kimutatni, hogy melyik kemoterápiás szer lesz a leghatékonyabb a tüdőrákban szenvedő betegek kezelésére.