A Német Űrrepülési Központ Felszíni Avatár programjának keretében Marcus Wandt, az Európai Űrügynökség űrhajósa első alkalommal irányított egy lábakkal ellátott robotot az űrből, pontosabban a Nemzetközi Űrállomásról, egy komplex kísérletsorozat folytatásaként. A projekt tavaly nyáron kezdődött, mikor a NASA asztronautája, Frank Rubio, szintén az ISS fedélzetéről egy teljes robotflottát kezelt két órán át abból a célból, hogy felmérjék a késleltetés hatását és az autonómia lehetőségeit a robot-ember együttműködés során. Rubio többek között a DLR (Német Űrrepülési Központ) Rollin' Justin elnevezésű humanoid robotját működtette, amelynek segítségével szenzorokat telepített a DLR egy létesítményében, ahol a marsi körülményeket szimulálták. A teszten azt gyakorolták, hogyan lehet majd egy napon nagy távolságból megoldani, hogy robotokkal készítsék elő a terepet a bolygón az emberek érkezésére.

A kísérlet folytatásában Wandt most először kezelt a Nemzetközi Űrállomásról egy lábakon közeledő, tehát nem kerekeken guruló robotot, név szerint Bertet, aminek "szemein" (kameráin) át figyelte meg a laboratórium környezetét. A robotkutya egyelőre nem végzett bonyolult munkát a próba során, de a későbbiekben hasznos hozzávalója lesz más égitestek felfedezésének, mivel a lábakon való mozgás előnyösebb lehet nehéz terepen, mint a kerekeken gurulás. Bertet a DLR 2017-ben mutatta be a nagyközönségnek és eredeti célja szerint egy kísérleti platformként szolgál, amelyen a biológiai rendszerek mozgási mintát vizsgálják, hogy a természetes mozgásformákat átültethessék a robotokba. Bert alapját olyan hardver alkotja, amit nagy terheléshez készítettek, dinamikus haladást biztosít, de mégis olcsón beszerezhető.

Az ESA űrhajósa az ISS Columbus moduljából nem csak Bertet, hanem több más robotot is használtba vett, például Rollin'Justint és az ESA Interact Roverjét, amelyek segítségével csapatmunkával oldották meg egy szimulált tudományos berendezés összeállítását. A két robottal azt demonstrálták, hogyan lehet majd a jövőben teljesen a gépekre támaszkodva állomásokat építeni a Holdon vagy a Marson, mivel, ahogy a DLR Robotikai és Mechatronikai Intézetének vezetője, Alin Albu-Schäffer elmondta:

"A jövőbeli állomásokat a Holdon és Marson, beleértve az űrhajósok lakóhelyeit is, robotok fogják felépíteni és fenntartani, amelyek az űrhajósok felügyelete alatt működnek."

A gépek precíz irányítása és a közös munka koordinálása, főként nagy távolságból, nem egyszerű feladat, ezért fontos a tesztelés és gyakorlás.
"A kooperáció bonyolult, még az emberek között is. Egyezségre kell jutni és egymás szándékait megérteni. Ez különösen nagy kihívást jelent, mikor robotoknak kell egy csapatot alkotniuk és sikeresen kivitelezni egy feladatot közösen. Egy lakóhely építése közben például több robot eltérő képességének kombinálása különösen nagy segítséget jelenthet." - írja az Űrrepülési Központ.

A DLR szerint az ember-robot együttműködés egyre inkább elkerülhetetlen és fontos része lesz az űrprogramoknak és a más égitesteken zajló munkáknak és a gépek az emberek avatárjaként dolgozhatnak majd a távoli tájakon.

(Fotó: ESA/NASA, DLR)