A teljes univerzum is mozog? – Úgy tűnik, igen

2025 / 03 / 09 / Felkai Ádám
A teljes univerzum is mozog? – Úgy tűnik, igen
Először majdnem egy évszázada vetették fel csillagászok, hogy az univerzum tágulásával valami nem stimmel. Több alternatív magyarázat is született ekkor, ezek egyike az úgynevezett „fáradt fény” elmélete. Eszerint a fotonok fokozatosan veszítenek energiájukból, miközben az űrben haladnak, és ez a jelenség keltheti a kozmikus tágulás illúzióját.

Lior Shamir, a Kansasi Állami Egyetem docense egy friss tanulmányában újra megvizsgálta ezt az elméletet. Nem meglepő, hogy leporolta a régebbi teóriát, hiszen – mint kutatásában írja – a James Webb Űrteleszkóp (JWST) legújabb adatai ismét nagy kérdőjelet biggyesztettek a hagyományos ősrobbanás-modell mögé. A szuperérzékeny teleszkóp ugyanis olyan galaxisokat fedezett fel, amelyek jóval érettebbnek tűnnek, mint amit a feltételezett koruk alapján várnánk.

„A JWST mély űrfelvételei a világegyetem legkorábbi időszakáról készültek, de ahelyett, hogy egy fiatal, formálódó univerzumot mutattak volna, már akkor is hatalmas és érett galaxisokat láttunk”

– magyarázta Shamir. Ez a felfedezés ellentmond annak a feltételezésnek, hogy minden anyag egyetlen pontból keletkezett 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

Végre magyarázat született a James Webb lehetetlen fekete lyukaira A korai univerzumban túl gyorsan alakultak ki hatalmas, szupermasszív fekete lyukak, amit az elméletek nem tudtak magyarázni. Egészen mostanáig.

Bár az ősrobbanás elmélete továbbra is a legelfogadottabb kozmológiai magyarázat, a fentiek miatt egyre több tudós vizsgál alternatív modelleket. Shamir például rámutatott arra, hogy a JWST adatai meglepő anomáliát mutatnak: a korai galaxisok egy adott irányban akár 50%-kal nagyobb arányban forognak, mint az ellenkező irányban. Ez arra utalhat, hogy az univerzum maga is forgott a „születése” pillanatában – vagy akár arra is, hogy egy óriási fekete lyuk belsejében létezünk.

Egy másik lehetőség természetesen az, hogy megfigyeléseinket a Föld mozgása befolyásolja. A Tejútrendszer forgása miatt az ellenkező irányba mozgó galaxisok a Doppler-effektus hatására fényesebbnek tűnhetnek. Ez pedig torzíthatja a kozmikus távolságokra vonatkozó számításainkat is.

Shamir kutatócsoportja a fenti kérdéseket megvizsgálandó több mint 30 ezer galaxist elemzett, és azt találta, hogy a forgásiránybeli eltérés a távolsággal növekszik. Ez egybeesik a kozmológia egyik vitatott jelenségével, az úgynevezett „gonosz tengelyével”. A „gonosz tengelye” egy rejtélyes kozmológiai anomália, amelyet a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban (CMB) figyeltek meg. A háttérsugárzás mintázatai váratlanul egy bizonyos irányhoz igazodnak, holott az univerzumnak elvileg minden irányban egyformának kellene lennie. Ez megkérdőjelezi az izotropia elvét, amely a modern kozmológia egyik alaptétele. Ha pedig a „gonosz tengelye” valóban létezik, az arra utalhat, hogy az univerzum nem teljesen véletlenszerűen szervezett.

Bár sok tudós továbbra is szkeptikus, egyesek szerint ezek az eredmények igenis további vizsgálatokat érdemelnek. Ha a fotonok valóban energiát veszítenek az idő múlásával, az magyarázatot adhat arra, miért tűnnek a távoli galaxisok idősebbnek, mint ahogy azt az ősrobbanás-elmélet alapján várnánk. Vagyis maga a modell mindenképp felülvizsgálatra szorul, bármely alternatív teória lesz is a magyarázat.

Mint azt Shamir is megjegyezte:

„Ha az ősrobbanás pontosan úgy zajlott volna, ahogyan azt ma gondoljuk, ezek a galaxisok idősebbek lennének, mint maga az univerzum.”

(Kép: Pixabay)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Rakétarobbanás és lassan elnémuló Voyagerek - a hét legnagyobb űrbeli veszteségei
Rakétarobbanás és lassan elnémuló Voyagerek - a hét legnagyobb űrbeli veszteségei
Nem telt unalmasan ez a hét az űrprogramok tekintetében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.