Lior Shamir, a Kansasi Állami Egyetem docense egy friss tanulmányában újra megvizsgálta ezt az elméletet. Nem meglepő, hogy leporolta a régebbi teóriát, hiszen – mint kutatásában írja – a James Webb Űrteleszkóp (JWST) legújabb adatai ismét nagy kérdőjelet biggyesztettek a hagyományos ősrobbanás-modell mögé. A szuperérzékeny teleszkóp ugyanis olyan galaxisokat fedezett fel, amelyek jóval érettebbnek tűnnek, mint amit a feltételezett koruk alapján várnánk.
„A JWST mély űrfelvételei a világegyetem legkorábbi időszakáról készültek, de ahelyett, hogy egy fiatal, formálódó univerzumot mutattak volna, már akkor is hatalmas és érett galaxisokat láttunk”
– magyarázta Shamir. Ez a felfedezés ellentmond annak a feltételezésnek, hogy minden anyag egyetlen pontból keletkezett 13,8 milliárd évvel ezelőtt.
Bár az ősrobbanás elmélete továbbra is a legelfogadottabb kozmológiai magyarázat, a fentiek miatt egyre több tudós vizsgál alternatív modelleket. Shamir például rámutatott arra, hogy a JWST adatai meglepő anomáliát mutatnak: a korai galaxisok egy adott irányban akár 50%-kal nagyobb arányban forognak, mint az ellenkező irányban. Ez arra utalhat, hogy az univerzum maga is forgott a „születése” pillanatában – vagy akár arra is, hogy egy óriási fekete lyuk belsejében létezünk.
Egy másik lehetőség természetesen az, hogy megfigyeléseinket a Föld mozgása befolyásolja. A Tejútrendszer forgása miatt az ellenkező irányba mozgó galaxisok a Doppler-effektus hatására fényesebbnek tűnhetnek. Ez pedig torzíthatja a kozmikus távolságokra vonatkozó számításainkat is.
Shamir kutatócsoportja a fenti kérdéseket megvizsgálandó több mint 30 ezer galaxist elemzett, és azt találta, hogy a forgásiránybeli eltérés a távolsággal növekszik. Ez egybeesik a kozmológia egyik vitatott jelenségével, az úgynevezett „gonosz tengelyével”. A „gonosz tengelye” egy rejtélyes kozmológiai anomália, amelyet a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban (CMB) figyeltek meg. A háttérsugárzás mintázatai váratlanul egy bizonyos irányhoz igazodnak, holott az univerzumnak elvileg minden irányban egyformának kellene lennie. Ez megkérdőjelezi az izotropia elvét, amely a modern kozmológia egyik alaptétele. Ha pedig a „gonosz tengelye” valóban létezik, az arra utalhat, hogy az univerzum nem teljesen véletlenszerűen szervezett.
Bár sok tudós továbbra is szkeptikus, egyesek szerint ezek az eredmények igenis további vizsgálatokat érdemelnek. Ha a fotonok valóban energiát veszítenek az idő múlásával, az magyarázatot adhat arra, miért tűnnek a távoli galaxisok idősebbnek, mint ahogy azt az ősrobbanás-elmélet alapján várnánk. Vagyis maga a modell mindenképp felülvizsgálatra szorul, bármely alternatív teória lesz is a magyarázat.
Mint azt Shamir is megjegyezte:
„Ha az ősrobbanás pontosan úgy zajlott volna, ahogyan azt ma gondoljuk, ezek a galaxisok idősebbek lennének, mint maga az univerzum.”
(Kép: Pixabay)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
