Az UNICEF Magyarország évek óta kiemelt feladatának tekinti a cyberbullying elleni harcot, amely talán soha nem volt még aktuálisabb. A világjárvány hatására ugyanis világszerte mintegy hetven százalékkal emelkedett az online bántalmazási esetek száma. Az „Együtt a sértő hangok ellen” kampány célja, hogy megtalálja, illetve felkarolja az érintetteket az online térben. A tizennyolc év alattiak elérésére a TikTok bizonyult a leghasznosabb platformnak. Az innovatív kampányban az alkotó UNICEF Magyarország és a feat. kreatív ügynökség kihasználta a TikTok adottságait, dinamikus változásait, valamint a hazai TikTok közönséggel kapcsolatos megfigyeléseknek is nagy hasznát vették.

TikTok: Magyarországon 1,6 millióan használják, többségük gyerek

A TikTok jelenleg az egyik legnépszerűbb applikáció, ahová a legfiatalabb médiafelhasználók „elbújhatnak”. A Facebookon, Instagramon megjelenő más korosztályok, leginkább a szülők jelenléte miatt a Z Generáció tagjai aktívan keresik azokat az online tereket, amelyeken nem kell osztozniuk az idősebbekkel.

A videós tartalmak készítésére, megosztására használt alkalmazást becslések szerint Magyarországon körülbelül 1.6 millióan használják, elsősorban a tizenegy-tizennyolc éves korosztály. A felhasználók kétharmada kiskorú, huszonhárom százalékuk pedig tizennégy évesnél fiatalabb. A TikTokon eltöltött idő kiemelkedően magas, a megkérdezettek több, mint hatvan százaléka napi fél óránál is többet időzik itt.

B. Nagy Réka dala nyomja el a sértő hangokat

A kampányban bárki egyszerűen részt vehet az Együtt a SÉRTŐ HANGOK ellen elnevezésű hangsáv használatával, melyet zenei alapként használva elkészítheti saját TikTok videóját. A kész tartalomban a speciális hangeffektusokra építő, sértő bekiabálásokat nyomja el, “győzi le” B. Nagy Réka énekesnő Valahol című száma, amely kifejezetten az iskolai és internetes zaklatás témáját dolgozza fel.

„Rengeteg üzenetet kaptam követőktől, mind arról számoltak be, hogy a kampány megmutatta nekik, nincsenek egyedül a problémával. Örültek, hogy hangot adtunk ennek a fontos témának” – mondta B. Nagy Réka, aki pontosan tudja, hogy a cyberbullying milyen károkat okoz egy gyermek életében. Hozzátette: ő maga is járt már ebben a cipőben, az online zaklatás végigkísérte iskolás éveit. Réka azonban szerencsés helyzetben volt, mert mindent megbeszélhetett szüleivel. Szerinte a hasonló helyzetben lévő gyerekeknek is erőt adhat, ha tudják: együtt képesek lehetnek elnyomni a sértő hangokat.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ahol ilyen nagy számban vannak jelen a fiatal felhasználók, mint a TikTokon, az online zaklatás folyamatos potenciális veszélyt jelent. Idei kampányában az UNICEF Magyarország a legfiatalabbak nyelvén szólva egy olyan eszköz segítségével bátorít cselekvésre, amelyet mindenki könnyen, a saját kreativitását felhasználva alkalmazhat és oszthat meg követőivel, az esetleges bántalmazókkal és természetesen az áldozatokkal.

A kampányt népszerű, TikTokon több százezres követő bázissal rendelkező tartalomgyártók bevonásával indította az UNICEF, hiszen ők tudják leghitelesebben megszólítani az érintetteket. Amellett, hogy a TikTokerek elkészítették saját posztjaikat, az @unicefhungary TikTok profilján rövid videókban is mesélnek személyes érintettségükről és arra kérik követőiket, hogy ők is lépjenek fel a netes bántalmazás ellen, valamint használják a megújult UNICEF HelpApp ingyenes eszközt, amelynek segítségével a fiatalok válaszokat kaphatnak az online és offline bántalmazással kapcsolatos kérdéseikre, azonnali segítséget kérhetnek, és megtanulhatják a konfliktushelyzetek kezelésének erőszakmentes módját is.

A kampányvideót egy budapesti gimnázium tornacsarnokában forgatta a feat. kreatív ügynökség, ahol a résztvevő TikTokerek – Whisperton, B. Nagy Réka, Nagy Bogi, Verebélyi Vivien, Nagy Norbi, Molnár Marcell és Szabó Fanni – segítségével foglalták össze a kampányüzenetet. A kampányvideó forgatásán készült werkvideóban az alkotók elmondják, miért fontos számukra a kampány. A kampány indulása óta további ismert hazai TikTokerek is csatlakoztak a kezdeményezéshez, többek közt Hollósi Jázmin, Fónagy Kitti, Sipos Máté, Fejes Dani és Baranyai Vivien is elkészítették saját videóikat.

Cyberbullying: arctalanul megtorolni az iskolai sérelmeket

Lila foltok, sebek, zúzódások – csupán pár a fizikai bántalmazás megannyi látható jele közül. De vajon az érzelmi, a lelki bántalmazás nem jár-e ugyanennyi fájdalommal – látható nyomok nélkül? A kérdés költői: a választ mindannyian jól ismerjük. Abba viszont ritkán gondolunk bele, hogy az online bántalmazás, a cyberbullying legalább ilyen súlyú probléma, csak sajnos jóval kevesebb szó esik róla.

Pedig a megalázó, bántó üzenetek sora, a magánszféránkba való behatolás, a privát képek illetéktelenekhez juttatása, vagy az ezekkel történő zsarolás életre szóló traumát okozhat – főleg gyerekek esetében. Nem beszélve az online csoportokból való kiközösítésről, kibeszélésről, csúfolódásról. Az áldozatokban keletkező fájdalom sokféle lehet, ám a következmények már alig, vagy egyáltalán nem látszanak.

Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője számos érdekes és hasznos információt megosztott velünk a jelenségről. Mindenekelőtt a tapasztalataikra voltunk kíváncsi azzal kapcsolatban, hogy melyek a cyberbullying legjellemzőbb formái, mivel találkoznak a legtöbbet.

A szakértő szerint ez a fényképekkel, videókkal való visszaélés. Ami szerinte nem meglepő, hiszen manapság pillanatok alatt bárki készíthet fotót vagy videót barátairól vagy akár idegenekről. Az online térben ezek rendkívül gyorsan megoszthatók, terjeszthetők. Általában persze fel sem merül, hogy engedélyt kérjenek egymástól, hogy felkerüljön egy-egy felvétel a netre. Hozzátette: sajnos emiatt gyakran előfordul, hogy illetéktelenekhez is eljutnak felvételek, ami rendkívül kiszolgáltatottá teheti azt, aki szerepel rajtuk.

Ennél is súlyosabb probléma Szlankó Viola szerint, amikor lejáratásra akarnak felhasználni valamilyen tartalmat, vagy éppen kiközösítés történik az online térben. Előfordul például, hogy egy osztály valamilyen mobil alkalmazáson futó kommunikációs csoportjába valakit nem vesznek be és ott kibeszélik, vagy mémeket gyártanak, esetleg kompromitáló fotókat tesznek nyilvánossá. Ez utóbbi az úgynevezett hate page. Ezek az áldozatok egyébként rendszerint nemcsak ebben a térben vannak kiközösítve, hanem a valóságban is. Tehát nem érdemes elszigetelt problémaként tekinteni a helyzetre, mert nem az. Ez egy egész közösség problémája, és így is érdemes kezelni.

Nagy előrelépés történt a gyermekpornográfia elleni küzdelemben Az Intelligrade már nem csak felismeri, de a helyi jogszabályoknak megfelelően kategorizálja is a felvételeket.

Hogy mi kellene a jelenség végleges felszámolásához? Szlankó Viola szerint a kortárs bántalmazás, illetve bizonyos mértékű agresszió minden korban és társadalomban jelen van. „Hogy ennek hol a határa, az az adott közösség, társadalom normáitól, értékrendszerétől függ. A felnőttek felelőssége az, hogy hol húzza meg a határt, mennyire elfogadó az agresszióval. A gyerekek természetes szocializációjának része, hogy adott esetben piszkálják egymást, gúnyolódnak egymáson, mert így tanulják meg azt egy közösségben, hogy hogyan lehet hatalomra szert tenni, hogyan hatnak egymásra. Hogy ez ne lépjen át egy határt, vagyis ne sérüljön a másik méltósága, és ne legyen öncélú a megszégyenítés, az a felnőttek és a közösség felelőssége. Vagyis abban, hogy mennyire "burjánzik el" a bántalmazás, akár a fizikai akár az online térben egy kortárs közösségben, vagy egy társadalomban, az a felnőttek felelőssége -

a felnőtt társadalom viselkedési mintái hatnak a fiatalok viselkedésére.”

Példának okáért, ha egy társadalom attitűdje elfogadó, és nagy hangsúlyt fektet a kirekesztettek, sérülékeny társadalmi csoportok támogatására, akkor ez a magatartás, attitűd a többségi norma a családokban, közösségekben is. A gyerekek pedig azokat a viselkedésformákat produkálják, amiket a körülöttük élőktől látnak. A szakember ezen a ponton a szülők felelőssége mellett az iskolák felelősségét is megemlíti: a cyberbullying tipikus táptalaja lehet, ha egy intézményben (például iskolában) gyakori az igazságtalanság, állandó a versengés a gyerekek között (és most nem az egészséges versenyszellemre gondolunk). Ilyenkor a gyermek a benne felgyülemlett frusztrációt valószínűleg a gyengébbeken vezeti majd le.

Szlankó Viola továbbá elmondta, hogy az is problémát jelenthet, hogy a szülők (és a pedagógusok) a legtöbb esetben nem érzik ennek a felelősségnek a súlyát, nem látják az összefüggést a között, hogy ha például rendszeresen kiabálnak a gyerekkel, akkor ő is átveszi ezt a konfliktuskezelési módot, a benne felgyülemlett frusztráció miatt pedig agresszívvá válik.

A szakértő szerint az a tapasztalat, hogy a gyerekek sokszor félnek a szüleiknek elmondani, hogy mi történt, tartanak tőle, hogy csak dühödt reakcióra számíthatnak, és inkább nem beszélnek róla otthon. Ez pedig több szempontból is fájdalmas. Ugyanis ha meg tudják osztani, akkor már nincsenek egyedül a nehézséggel. Ráadásul hosszú távon is sokkal fájóbb élmény marad, ha nem kap valamilyen támogatást az áldozat.

Felmerülhet a kérdés, hogy  vajon hogyan illene, illetve kellene viselkedniük az online zaklatás szemtanúinak. A szakember szerint az ideális az lenne, ha kilépnének a passzivitásból és felhívnák a figyelmet, hogy ami történik, az zaklatás. Valamint megosszák azt, hogy ez így nem mehet tovább. Igenis ki kell fejezni – akár egy kommentben – a tiltakozást, mert annak van ereje. Láthatja az áldozat is, hogy kiállnak mellette, és az elkövető is érezheti, hogy mások nem értenek egyet a tetteivel. Ha lesz egy kritikus tömeg, amely képes megmozdulni és hallatni a hangját ilyen esetekben, az visszatarthatja a zaklatókat. A bántalmazás nem attól fog megszűnni, hogy az áldozat megváltozik, sokkal inkább

egy olyan norma kialakítása szükséges közösségi és csoport szinten, ahol nem elfogadható, hogy bántjuk egymást.

Hogy mi a különbség az online és az offline térben átélt bántalmazás, illetve azok hatásai között, arra az alábbi választ kaptuk Szlankó Violától: míg a szemtől szembeni zaklatás a közösségből való fizikai kilépéskor véget ér, addig az online térben szinte lehetetlen gátat szabni a terjedésének. Ha valaki például az iskolában él át bántalmazást, az csak az intézmény kapuin belül történik, a tanítási idő után nem folytatódik.

Azonban a diákok döntő többségének van már okostelefonja, vagyis a nap minden órájában elérhetőek – a zaklató számára is. Ez komoly fenyegetettség-érzést is okozhat, amit tovább súlyosbíthat, hogy az iskolai közösséggel szemben az online térben több ezer, vagy még ennél is több szemlélője lehet a folyamatnak. A tartalmakat pedig nagyon nehéz teljes bizonyossággal végleg eltüntetni, hiszen bárkinél lapulhat egy másolat, egy utólagos mentés; egy fotó vagy videó akárhányszor kikerülhet. Ez nagyon nyomasztó tud lenni. Az áldozat eleve tehetetlenséget, megalázottságot, fenyegetettséget, kiszolgáltatottságot él át, és mindezt tovább fokozza, hogy a lejáratásának beláthatatlanul nagyszámú tanúja lehet, akár ismétlődően.

Magyarul is elérhető a gyerekeknek szóló, a biztonságos internetezést segítő tananyag a Google-től A témák között a gyerekek - és a szülők - megtalálják az online játék, a keresők, az internetes zaklatás, de még a jelszóerősség kérdéskörét is.

Sajnos a tapasztalatok szerint az iskola és a szülők együttműködése ritkán zökkenőmentes. Rendszerint a másik fél felelősségét nagyobbnak látják, mint a sajátjukat, pedig akkor működik jól a rendszer, ha mindenki hatékonyan bánik a saját eszközeivel. A szülőnek és az iskolának is más eszközei vannak, más a viszonyuk a gyerekkel, tehát nem tehetjük felelőssé csak az egyik vagy a másik oldalt. Mindenesetre a szeretetteljes, elfogadó családi légkör nagyon fontos hátteret tud adni. A gyerekjogok mellett manapság egyre több szó esik a tudatos internethasználatról is, ebben segít az UNICEF e-learning tanfolyama szülőknek

A gyerekjogok mellett manapság egyre több szó esik a tudatos internethasználatról is, ebben segít az UNICEF Magyarország e-learning tanfolyama szülőknek, amely ősztől elérhető, és választ ad olyan kérdésekre, hogy hogyan lehet megelőzni a cyberbullyingot, hogyan lehet kezelni, ha már megtörtént, akár közösségi, intézményi szinten, illetve megtudhatjuk, hogy mikor, milyen biztonsági beállításokat kell lehet használni, mikor érdemes/kell egyéb hatóságot bevonni, és a többi. Szlankó Viola végszóként annyit tett hozzá az elhangzottakhoz, hogy senkinek sincs joga bántani a másikat. De ha minket nem bánthatnak, akkor mi sem bánthatunk. Ezt szülőként és tanárként egyaránt érdemes továbbadni.

(Fotók: Getty Images Hungary )

További cikkek a témában:

Robotikával segítik a gyerekek szövegértését A tananyagok közül kettő már elérhető a RideRobotics honlapján, Az öt kenyér című román népmese és A Pál utcai fiúk történetrészleteket feldolgozó moduláris tananyacsomag és módszertani segédanyag.

"A fél- és hatéves kor közötti gyerekek fotói napok alatt felkerülnek a darkwebre" "Az internet nem felejt, vagyis amit egyszer feltöltöttünk, azt soha többé nem tudjuk letörölni." Csizmazia-Darab Istvánnal, az ESET kiberbiztonsági szakértőjével beszélgettünk a gyerekekre - és a felnőttekre - leselkedő internetes veszélyekről.

A mobilhasználaton (is) múlhat, milyen pályát választ majd a gyerek Egy magyar kutatás szerint teljesen megváltozik a sokat mobilozó gyerekek gondolkodása, emiatt elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai között több lesz a tudományos/műszaki beállítottságú felnőtt, és kevesebben választanak művészeti vagy humán pályát.