A mobilhasználaton (is) múlhat, milyen pályát választ majd a gyerek

2021 / 03 / 05 / Perei Dóra
A mobilhasználaton (is) múlhat, milyen pályát választ majd a gyerek
Egy magyar kutatás szerint teljesen megváltozik a sokat mobilozó gyerekek gondolkodása, emiatt elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai között több lesz a tudományos/műszaki beállítottságú felnőtt, és kevesebben választanak művészeti vagy humán pályát.

A teljes kép gyors felismerése, vagyis úgynevezett globális fókusznak köszönhetően a világot nem összefüggéstelen pontok halmazaként érzékeljük, hanem rögtön felismerjük benne az alakzatokat. Konok Veronika, a tanulmány egyik szerzője szerint „a teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan."

Jelen kutatás szerint azonban ez a folyamat megváltozik a sokat mobilozó gyerekeknél.

Ha arra kérik őket, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek, vagy a teljes kép szintjén, akkor agyuk előbb dolgozza fel a részleteket, és csak utána figyelik meg a teljes képet. Eredményeik alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabb a reakcióidejük, ha a célábra a részletek szintjén van.

Egy kisgyerek az anyukája iPadjén játszott, aztán kaptak egy ötmillió forintos számlát A pórult járt édesanya szerint az esete tökéletes példája annak, hogyan használják ki a játékfejlesztők a fiatal gyerekeket.

Hogy kiderítsék, vajon a hatásért tényleg a digitális eszközök felelnek-e, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt óvodás korú gyerekek egy csoportjának rövid ideig digitális játékkal, míg egy másik csoportja hagyományos játékkal (whack a mole) kellett játszania (a kutatók a gyerekek csoportba rendezésénél figyelmen kívül hagyták, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem).

„Az eredmények szerint hat perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten.

Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – mondja Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.
A fentiek alapján tehát jól látszik, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja világérzékelésünket. Ez a hatás gyerekeknél ráadásul jóval erősebb, mivel az agy ilyenkor még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokkal is járhat.

Nem(csak) a COVID-19 miatt kellene megreformálni az oktatást Az oktatás a világon mindenütt gyökeres átalakítást kíván ahhoz, hogy az emberiség a jelenleg zajló technológiai változások győztese maradhasson. Ellenkező esetben tömegek hagyják el az iskolát olyan tudással, amit a gépek sokkal jobban és olcsóbban megoldanak.

„A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – magyarázza Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk második szerzője. Elképzelhető, hogy a jövőben ezek a gyerekek új tanítási módszert és tananyagot igényelnek: korábbi kutatások szerint azok, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, ellenben kevésbé kreatívak és szociális képességeiket illetően is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több lesz a tudományos/műszaki beállítottságú felnőtt, és kevesebben választanak művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályát, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat.

További cikkek a témában:

Hamarabb beleeshetnek a gyerekek a digitális világ csapdájába, mint hinnénk Manapság nem megy ritkaságszámba, ha már egy egészen kicsi gyermek is magabiztosan nyomkodja a kütyüket, ám amíg a szülők ezen mosolyognak addig előfordulhat, hogy a cégek lopva gyűjtik személyes adataikat marketing célokra.

Jöhet az újabb digitális tanév? Tanulságok a koronavírus első hulláma után Melyek voltak és lesznek a  jövőben is a legnagyobb online veszélyek, hogyan védekezhetünk ellenük? A kiberbiztonsági szakértő tanácsaival biztonságosan futhatunk neki az új tanévnek, akár a tantermekben, akár otthon tanulnak a gyerekek.

Így lehetnek biztonságban a gyerekek és a tanárok a digitális oktatás ideje alatt is Az ország összes iskolájában múlt hétfőn digitális oktatás kezdődött. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek és a tanároknak sok esetben kapkodva, pár óra alatt kell megismerkedniük rengeteg platformmal, letölteni mindeddig ismeretlen programokat, felkészülten állniuk a virtuális világ kihívásai elé. Szakemberek összegyűjtötték, mire érdemes figyelni ilyenkor.

(Fotó: PxHere)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.