Az MIT kutatói szerint laikus átlagemberek csoportja épp olyan biztosan azonosítja be az álhíreket, mint a képzett tényellenőrök. Mindez azért fontos, mert sokkal több a hír, illetve az úgy általában vizsgálatra szoruló tartalom, mint a tényellenőr, így tömegközvetítéssel szervezett, átlagemberekből álló 12-20 fős csoportok is átvehetnék a feladat egy részét.

A kísérlethez 207 olyan cikket vizsgáltattak meg, amit a Facebook algoritmusa valamilyen okból megjelölt, hogy további vizsgálatra szorul: vagy azért, mert valamilyen okból problémásnak tűnt, vagy mert nagyon sokan osztották meg, esetleg olyan fontos témát érintett, mint az egészség. A kísérletben 1128 amerikai lakos vett részt, akik az Amazon Mechanical Turk tömegközvetítő platformját használták. A kísérletben részt vevők megkapták a főcímet és a cikk felvezető mondatát 20 hír esetén, majd ezt követően különböző kérdésekre kellett válaszolniuk:

• Mennyire volt a hír pontos?
• Mennyire volt igaz?
• Mennyire volt megbízható?
• Mennyire volt objektív?
• Mennyire volt elfogulatlan?
• Írja le az eseményt, ami valójában történt!

A résztvevők mellett három, képzett tényellenőr megkapta mind a 207 hírt, és nekik ezeket utánajárás után kellett kiértékelniük. Esetükben a kísérlet arra jutott, amire több korábbi publikáció is – az eredményeik nagyban korreláltak egymással, de a tökéletestől távol álltak. A hírek értékelése kapcsán a három tényellenőr az esetek picit kevesebb, mint a felében értett egyet, és az esetek majdnem 10 százalékában a három ellenőr három különböző értékelést adott. Ezzel az eredménnyel pedig közel azonosat produkáltak a képzetlen emberekből álló, 12-20 fős csoportok, miután azokat úgy osztották fel, hogy demokrata és republikánus párti szavazók egyforma számban vegyenek ezekben részt.

A kutatók szerint a dolog hátterében egy klasszikus jelenség, a „tömegek bölcsessége” áll, vagyis az a jelenség, amely már többször, több területen is bizonyítást nyert, tehát hogy a laikusokból álló csoportok ítélethozatala megfelel a szakemberekének, sőt eredményességét tekintve olykor meg is haladja azt. Az is kiderült, hogy az eredmények annál inkább megközelítik a tényellenőrökét, minél inkább olyanokból áll a csoport, akik felvilágosultak a társadalmi ügyeket illetően, valamint hajlanak az analitikus gondolkodásra – a pártállás pedig ezekhez képest háttérbe szorult, tehát nem hatott ki az eredményekre.

Egyébként hasonló, laikusokat alkalmazó programja mind a Facebooknak (Community Review), mind a Twitternek (Birdwatch) akad, és a szakértők nem is attól tartanak igazán a dolog gyakorlati működőképességét illetően, hogy trollok furakodnak ezekbe a csoportokba, hanem hogy az átlagemberek egyszerűen nem akarnak hírek értékelgetésével bajlódni.

(Kép: Flickr/Mike MacKenzie)

További cikkek a témában:

A Facebook kiszűri a deepfake videókat A deepfake videók ma már általános jelenségnek számítanak, a Facebook új módszerével azonban kiszűrhetővé válnak.

A Szintetikus Messenger nem az adatainkra pályázik, hanem "bothadsereget" küld bizonyos cikkekre A "Szintetikus Messenger" valójában egy botnet, ami minden egyes nap felkutatja, majd mesterségesen növeli az éghajlatváltozásról szóló hírek értékét, méghozzá úgy, hogy száz botot küld az egyes cikkekre, hogy azok rákattintsanak a hirdetésekre.

El akarták titkolni, végül mégis közzétette a Facebook, mik voltak idén év elején a legnépszerűbb tartalmak az oldalon A közösségi oldal idén első alkalommal tett közzé úgynevezett átláthatósági jelentést, amiben megosztották, hogy az amerikai felhasználók körében mely Facebookon közzétett linkek, oldalak, domainek és posztok voltak a legnépszerűbbek, azaz mit láttak a legtöbben.