A The New York Times-on augusztus 20-án jelent meg a cikk, amelyben a lap munkatársai belső levelezésekre hivatkozva azt írják, hogy a Facebook az utolsó pillanatban gondolta meg magát, miután Alex Schultz, a cég marketingigazgatója felvetette, hogy PR-szempontból nem volna túl jó ötlet közzétenni a jelentést. A Facebook a cikk megjelenése után egy nappal végül mégis közzétette az első negyedévre vonatkozó adatokat is, és bár elsőre nem nyilvánvaló, hogy mit akartak titkolni, ha jobban megnézzük az eredményeket, azért lehet sejteni, hogy mi állhatott a háttérben.

Az átláthatósági jelentésben az amerikai Facebook-hírfolyam legnépszerűbb (azaz legnagyobb nézettséget generáló) tartalmai szerepelnek, külön listába szedve a linkeket, a posztokat, a Facebook-oldalakat valamint a Facebookon kívüli domaineket. Az első negyedéves jelentésben különösen a linkek érdekesek, ezt a listát ugyanis egy olyan, a Chicago Tribune-ben megjelent cikk vezeti, ami megmagyarázhatja, hogy a Facebook miért nem akarta nyilvánosságra hozni a jelentést. A lap egy floridai orvos esetéről írt, aki két héttel azután halt meg, hogy megkapta az első dózist a Pfizer-vakcinából. Bár a cikk nem tartalmaz félretájékoztatást (a The New York Times és a CNN hasonló címmel és nagyjából ugyanazokat az információkat lehozva írt az esetről), ráadásul a Chicago Tribune a cikket később ki is egészítette a halottkém jelentésével, de a Facebooknak már önmagában az is sok lehetett, hogy a toplistát egy olyan cikk vezeti, ami összefüggést sejtet a koronavírus-vakcina és egy ember halála között.

A közösségi oldalt a járvány kitörése óta számos kritika érte amiatt, hogy nem lépnek fel elég határozottan a koronavírussal kapcsolatos félrevezető hírek megfékezéséért, Joe Biden amerikai elnök például júliusban már egyenesen arról beszélt, hogy a közösségi média "embereket öl" azzal, hogy teret enged a félretájékoztatásnak. A Facebook azzal védekezett, hogy a kormányzat csak bűnbakot akar belőlük csinálni, hiszen a járvány kitörése óta 18 millió félrevezető információt távolítottak el.

Arra, hogy miért nem hozták korábban nyilvánosságra az első negyedévi adatokat, Andy Stone, a vállalat kommunikációs igazgatója a Twitteren reagált. Mint bejegyzésében írta, a velük szemben megfogalmazott kritika "nem igazságtalan", ugyanakkor fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy a félretájékoztatás kezelése egyáltalán nem egyszerű feladat.

"A hírforrások közül sokan beszámoltak a dél-floridai orvos haláláról. Miután a halottkém megállapította a halál okát, a Chicago Tribune frissítést csatolt az eredeti cikkhez, a The New York Times pedig nem. Igazságos lett volna eltávolítani a Times cikkét, mert az félretájékoztatást tartalmazott a Covid-dal kapcsolatban? Természetesen nem. Ezt senki sem állítja, én sem, de jól szemlélteti, milyen nehéz meghatározni a félretájékoztatást" - írta Stone, aki szerint a jelentést korábban azért nem hozták nyilvánosságra, mert végre kellett hajtaniuk néhány kulcsfontosságú javítást. Ennek részleteibe azonban nem ment bele, és nem is nyilvánvaló, hogy mire gondolhatott, hiszen - ahogyan arra a Gizmodo is rámutat - a két jelentés formailag szinte teljesen megegyezik egymással.

Mik voltak a legnépszerűbb tartalmak?

Maga az átláthatósági jelentés nem fogja alapjaiban újraformálni azt a képet, ami a Facebookról eddig kialakult, hiszen jellemzően azok a tartalmak a legnépszerűbbek, amikre számítanánk.

• Az első negyedévben a domainek között a Youtube állt az élen, amit az Unicef valamint egy gif-megosztó oldal követett. Az első húszban ezen kívül főként híroldalak szerepeltek.
• A legnagyobb nézettséget elkönyvelő Facebook-oldalak listáján szintén előkelő helyet foglal el az Unicef, a hagyományos híroldalak viszont sokkal kisebb számban vannak képviselve, helyette a könnyedebb tartalmakat megosztó oldalak a népszerűek, mint a Daily Mail, az Unilad vagy a Ladbible. A listán található jó néhány olyan oldal is, ami teljesen a Facebookra specializálódott, például a könnyen fogyaszhtató életbölcsességeket posztoló "3am Thoughts" vagy az állatos videókkal operáló "The Dodo", emellett feltűnik az összeesküvés-elméleteket előszeretettel terjesztő The Epoch Times is.
• A legnépszerűbb URL-ek között túlnyomó többségben vannak az Unicef által közölt cikkek, emellett főként koronavírussal kapcsolatos cikkek és gifek szerepelnek a listán.
• A Facebook-posztok körében jellemzően azok a bejegyzések voltak a legnépszerűbbek, amelyek aktív cselekvést várnak el a felhasználóktól. Itt tényleg nehéz általánosságokat felállítani, a "döntsétek el, hogy jó-e megcukrozni a spagettit" ugyanúgy hatalmas elérést tudott produkálni, mint a "posztolj magadról egy képet, ha fiatalabbnak nézel ki a korodnál" felhívás.

Utóbbi példákat már a második negyedéves jelentésből vettük, ami valójában nem mutat nagy különbségeket az elsőhöz képest: a legnépszerűbb Facebook-oldalak és domainek között is nagyjából ugyanazokat a neveket találjuk, az egyetlen látványos különbség, hogy a linkek között már feltűnik a jegyértékesítéssel foglalkozó Eventbrite honlapja, ami feltehetőleg a járványügyi lazítások hatása lehet. Az egyetlen jelentős különbség a népszerű URL-ek között mutatkozik, hiszen amíg az első negyedévben itt a gifek mellett nagyrészt a nagyobb híroldalak cikkeit találtuk (pl. Washington Post, The Guardian, ABC News), a második negyedévre ezek felszívódtak, a helyüket pedig átvették az olyan linkek, amik egy-egy szájt főoldalára mutatnak.

(Borítókép: Daniel Reinhardt/picture alliance via Getty Images)

További cikkek a témában:

Magyarországon is elindul a Facebook tényellenőrző programja A közösségi oldal az AFP-vel együttműködésben Magyarországon is elindítja a tényellenőrző programját, amelynek célja, hogy független tényellenőrző szervezetek bevonásával felülvizsgálják a tartalmak pontosságát, ezzel pedig kiszűrjék a félrevezető vagy hamis híreket.

Tényleg az 5G terjeszti a koronavírust? Az elmúlt hetekben egy új elmélet kezdett terjedni az interneten a COVID-19-cel kapcsolatban, ami a világjárványt összefüggésbe hozta az 5G-s hálózati rendszerek kiépítésével. Több országban már adótornyokat is felgyújtottak emiatt, a Facebook és a Youtube pedig elkezdte törölni az elméletet propagáló videókat és posztokat.

Már közvetlenül is jelenthetjük a kifogásolt bejegyzéseket a Facebook "legfelsőbb bíróságának" A felhasználók már nem csak a szerintük jogtalanul eltávolított tartalmak ügyében fordulhatnak az Ellenőrző Bizottsághoz, de olyan tartalmakat is jelenthetnek, amiknek szerintük nincs helye a közösségi oldalon.