A The Verge híre szerint eddig egyetlenegyszer, 2017-ben fordult elő, hogy az augusztusinál nagyobb sávszélességgel támadtak volna meg egy szervert, akkor 2,54 Tbps-nyi forgalmat kellett semlegesítenie a Google-nek. A harmadik legismertebb felhőszolgáltató, az Amazon csúcsa 2,3 Tbps. A támadók mindhárom esetben úgynevezett DDoS (Distributed Denial-of-Service), vagyis elosztott, túlterheléses támadást indítottak a célpontjaik ellen. Az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás lényege, hogy hackerek úgy próbálnak elérhetetlenné tenni egy rendszert vagy weboldalt, hogy számítógépek és más eszközök tömegéről indítanak oda forgalmat. Mintha úgy szeretnénk egy közértláncot kellemetlen helyzetbe hozni, hogy vevők ezreit szabadítjuk egy üzletükre.
A hackereknek nincs arra szükségük, hogy saját eszközökről indítsák el ezeket a támadásokat, erre valószínűleg nem is lennének képesek. Inkább körbenéznek az interneten, hogy találnak-e ismert gyengeségekkel rendelkező számítógépeket, telefonokat, de akár routereket vagy okostévéket, amiket a rendszer hibáit kihasználva megfertőznek egy vírussal. Ezekből a gépekből aztán zombikat csinálnak: csak egy jelre várnak a támadóktól, és máris ész nélkül elkezdenek forgalmat generálni a kijelölt célpont irányába.
A Microsoft a blogposztjában azt írja, hogy az augusztusi támadásból az Európában működő ügyfelük semmit sem érzett, részben azért, mert felhőszolgáltatásuk, az Azure, amint ekkora forgalomnövekedést tapasztal, azonnal elkezdi annak a mérséklését. Például nem is engedik, hogy a forgalom elérje a megcélzott régiót, hanem a kiindulási helyén, ebben az esetben Délkelet-Ázsiában tartják azt.
Ahhoz, hogy elkerüljük, hogy az okoseszközeink egy hasonló bűntény névtelen elkövetői, zombijai legyenek, folyamatosan ellenőrizzük az összes, internethez csatlakozó kütyünkön, hogy a legfrissebb szoftver fut-e rajta. Megkönnyítjük a hackerek dolgát, ha évek óta elavult rendszereket futtatunk, hiszen ők pontosan tudják, hogy azoknak hol vannak a gyenge pontjaik.
(Borítókép: NASA)