A világ legkisebb beültethető chipje akkora, mint egy porszem, egerekben már működik

2021 / 05 / 14 / Bobák Zsófia
A világ legkisebb beültethető chipje akkora, mint egy porszem, egerekben már működik
Az eszköz szabad szemmel alig látható, de helyet kapott rajta minden, áramkör, transzduktor, kommunikációs egység és szenzorok. A funkciója elsősorban a testhőmérséklet monitorozása, amit később emberekben is szeretnének tesztelni a kutatók.

A Columbia Egyetem mérnökei fejlesztették ki azt a miniatűr méretű chipet, amely megdöntötte az eddigi rekordokat az orvosi eszközök lekicsinyítésének terén: az asztali só egy szemcséjének nagyságával vetekedő készülék kisebb 0.1 köbmilliméternél és méreténél fogva minimálisan invazív módon lehet bejuttatni a bőr alá egy fecskendőtű segítségével. A lapka különlegessége nem csak a méreteiben rejlik, hanem abban is, hogy külső kiegészítők nélkül képes funkcionálni, vagyis minden hozzávaló, ami a működéséhez szükséges, ezen a parányi felületen található. Ez magában foglalja az áramkört, egy telemetrikus, távoli kommunikációt lehetővé tévő egységet, a vezeték nélküli áramellátáshoz és egyben az ultrahang frekvenciatartományban zajló kommunikációhoz szükséges piezoelektromos transzduktort (átalakítót) és a hőmérséklet monitorozásához egy szenzort is.

A chip célja ugyanis az, hogy az orvosok a testhőmérsékletről folyamatos, valós idejű adatokat kaphassanak.

Erre főként az ultrahangos kezelések során fellépő változások megfigyelése miatt lehet szükség.

A hőmérsékletet ellenőrző miniatűr rádióállomások ötlete nem újdonság, az úgynevezett rádió kapszulák, vagy telemetrikus tabletták (telemetric pill) fejlesztése már a múlt században elkezdődött, bár ezek még rádiófrekvenciás sugárzással működtek. Az első embereken tesztelt és működő prototípust Vlagyimir Zworykin építette meg 1959-ben. A NASA is elkezdett dolgozni a maga verzióján, a Johns Hopkins Egyetemmel együttműködésben az 1980-as évek végén alkották meg a Lenyelhető Hőmérséklet Ellenőrző Rendszert (Ingestible Thermal Monitoring System), amely elsősorban az asztronauták testhőmérsékletének változásait figyelte, miközben az űrben tartózkodtak. Ahogy a NASA írja, az űrhajósruha ugyan védi a viselőjét az űrséták alatt tapasztalat extrém hőmérsékleti különbségek ellen, amelynek során a Nap felé forduló oldala a ruhának akár 121 Celsius fokra is felmelegedhet, míg a másik oldal mínusz 121 fokra hűl, de a mozgás miatt felhevülő asztronauta helyzete így is veszélyessé válhat a jól szigetelő és szűk űrruhában.

A kapszula körülbelül két centiméter hosszúságú volt, vagyis nem sokkal nagyobb, mint egy átlagos lenyelhető tabletta, viszont az emésztőcsatornán végighaladva egy-két nap alatt elhagyta a megfigyelt személy szervezetét. Ez a helyzet az azóta fejlesztett és alkalmazott termokapszulákkal is, amelyeket már bizonyos helyzetekben kamerával is felszerelnek, így alkalmassá válnak a kényelmetlen kolonoszkópia kiváltására. A chip ezekkel ellentétben nem távozik a testből, a helyén marad és hosszabb távú megfigyelést tesz lehetővé.

A Columbia Egyetem kutatói egyelőre egereken tesztelték a készüléket, összesen hét alanyba ültettek be a miniatűr eszközből egyet-egyet, majd ultrahangos terápiának vetették alá őket.

"Látni akartuk, hogy meddig tudjuk kitolni a határokat és milyen kicsi, működő chipeket tudunk alkotni"

- mondta Ken Shepard, a kutatás vezetője az egyetem közleményében - "Ez egy új ötlet a 'chip, mint rendszer' területén, ez egy önálló, chip, semmi más, egy komplett, működő elektronikus rendszer. Forradalmat hozhat a vezeték nélküli, miniatűrizált, beültethető orvosi eszközök terén, amelyekkel különböző faktorokat lehet monitorozni, lehet őket klinikai alkalmazásokra használni és végül emberi használatra is elfogadottá válhatnak." A chipet a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company készítette el és az alapja egy fém-oxid félvezető réteg, amire a piezoelektromos alkatrészt integrálták.

A biokompatibilitást, vagyis azt, hogy a szervezet ne lökje ki és ne érezze idegennek a készüléket a miniatürizálás mellett a parylene bevonattal érték el, amely egy rugalmas polimer anyag és sokszor alkalmazzák az orvosi implantátumokban. A jövőben a kutatók tovább kísérleteznek az eszköz méretének további redukálásával, valamint azt is szeretnék elérni, hogy ne csak a hőmérsékletet, hanem a glükózszintet vagy a vérnyomást is mérni lehessen vele, humán páciensekben is.

(Fotó: Csen Si/Columbia Engineering, Picryl/NASA)

További cikkek a témában:

Az emberi testben portyázó, ultramini robotokat fejlesztettek Egy nemzetközi kutatócsoport találmánya lézerrel képes áthaladni a szervezetünkben, az előzetes értékelések alapján pedig alighanem ez lehet orvostudomány jövője.
A miniatűr chip ötezredére csökkenti az IoT eszközök energiafogyasztását Elbúcsúzhatunk a nagy akkumulátoroktól, jöhetnek az icipici chipek. Akár évekig töltés nélkül működhetnek az eszközeink, ezt ígérik a kutatók.
Igencsak furcsa teória kezdett el terjedni a koronavírus-vakcináról A koronavírus terjedése óta már nem először boronálják össze a járványt az 5G-technológiával, ám a legújabb elméletet nem orvosok cáfolták meg, hanem zenészek.


Először lőttek ki hajót sínágyúval – és nem az amerikaiak voltak
Először lőttek ki hajót sínágyúval – és nem az amerikaiak voltak
Először lőttek éles célpontra hajóra szerelt sínágyúval, látványos mérföldkőhöz érve az elektromágneses fegyverfejlesztésben.
Hamarosan időkristályokkal fogunk fizetni
Hamarosan időkristályokkal fogunk fizetni
Az első, szabad szemmel is látható időkristályok fényben „pszichedelikus tigriscsíkokként” villannak fel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.