A világ legkisebb műholdja aktatáska méretű, mégis rátalált egy exobolygóra

2020 / 06 / 10 / Perei Dóra
A világ legkisebb műholdja aktatáska méretű, mégis rátalált egy exobolygóra
A CubeSat kategóriás nanoműhold meglepően nagy precizitással képes egy meghatározott célobjektumra fókuszálni, és meg is tartja pozícióját. Pedig a miniműhold elsősorban nem tudományos kutatás céljából készült.

Az ASTERIA (magyarul Asztrofizikai Kutatást Szolgáló Ívmásodperc Űrteleszkóp) 10x20x30 centiméteres műhold fejlesztői mindenekelőtt azt szerették volna bebizonyítani, hogy még egy ilyen kis eszköz is produkálhat megfelelő technikai teljesítményt, a CubeSat azonban túlszárnyalta reményeiket. Az ugyanis olyan komplex feladatokat is ellát, amelyeket a nagyobb űrteleszkópok végeznek el az exobolygók keresésekor. Mindezt be is bizonyította előbb tesztelése során, majd élesben is, miután rátalált az 55 Cabcri e-jelzésű exobolygóra. Érdekesség, hogy a Jet Propulsion Laboratory információi szerint

a miniműhold nem tudományos kutatás céljából készült, hanem más, későbbi küldetésekhez tervezett technológiák kipróbálására, fejlesztésére.

A miniatűr berendezést úgy tervezték, hogy az képes legyen nagy precizitással egy meghatározott célobjektumra fókuszálni, és tartsa is pozícióját. Az exobolygó Földünktől negyvenegy fényévnyi távolságban helyezkedik el, átmérőjének mérete csaknem kétszerese a Földének, emellett perzselő forróság uralkodik felszínén, valamint egy, a Naphoz hasonló csillag körül kering, annak extrém közelségében. (Az exobolygón egy év körülbelül tizenhét földi órának felel meg.) Mivel az égitest elhelyezkedését a kutatók már ismerték, az ASTERIA feladata lényegében saját teljesítőképességének tesztelése volt. A nanoműholdat 2017 novemberében indították az ISS-ről, az eredetileg három hónapra tervezett felderítést végül meghosszabbították 2020. februárig, és 2019. decemberéig az irányító csapat kapcsolatban is maradt vele.

A tesztek során a nanoműhold az 55 Cancri e bolygót kereste az úgynevezett tranzitmódszerrel, vagyis megpróbálta feltárni a változást, amit a bolygó a csillaga előtt elhaladva annak fényességében okoz.

A kutatók elárulták, hogy azért éppen ezt választották tesztfeladatnak, mert a hasonló észleléseknél az űrjármű mozgásában bekövetkező legkisebb kizökkenések is hibákat okoznak az észlelésben. 2011-ben egy kanadai műhold tesztelése már sikeresen lezajlott ezen az exobolygón, azonban az az űreszköz mintegy hatszorosa volt az ASTERIA méretének. Bár ez még mindig apró műholdnak számít, ahogy a korábbi nagyobb műholdnak nagyobb távcsöve is volt, az ASTERIA mégis több szempontból rekorder lett. Az exobolygó mindössze 0,04 százalékos sötétséget generál az anyacsillag fényerejében, így valóban rendkívüli a teljesítménye. „Az exobolygó felderítésével megmutattuk, hogyan lesz a technológiai újításokból valós alkalmazás”-mondja Vanessa Bailey, az ASTERIA irányítócsapatának tudományos vezetője.

„Az, hogy a műhold a megcélzott üzemidejét mintegy húsz hónappal túlteljesítette, lehetőséget adott nekünk a tudományos vizsgálódásra, melynek során kiderült: az eszköz valóban kiváló mérnöki munka eredménye.”

Mary Knapp, az ASTERIA irányítócsapatának kutatója, az MIT Haystack Obszervatóriumának munkatársa, egy, az eszközzel kapcsolatban hamarosan megjelenő tanulmány vezető szerzője elmondta: „Nehéz fába vágtuk a fejszénket amikor kiválasztottuk célpontunkat, ráadásul olyan távcsővel vadásztunk rá, amely nem is ilyen célokra készült. Mégis sikerült kimutatni a bolygó miatti fényességingadozást, ha nem is túl erősen, de elcsíptük. Bebizonyosodott: egy miniatűr műhold is hasznos lehet a csillagászat és az asztrofizika tudományában.”


Az ASTERIA még bevetése előtt.

Nyilván egy apró műhold nem teljesíthet úgy mint egy normál méretű, ám segítségükkel így is elvégezhetőek olyan kiegészítő munkák, amelyek a nagyobb űrtávcsövek munkáját segítik. Utánkövetés végezhető velük például, ha a nagy távcsöveknek nincs szabad megfigyelési kapacitásuk, vagy segítségükkel hosszabb ideig rögzíthető egy-egy csillag fényességváltozása, amelyből igazolhatóak egyes exobolygó-felfedezések, de akár saját felfedezésekre is bevethetőek. Plusz információ, hogy

az ASTERIA megalkotása során nemcsak miniatürizálták a nagy méretű eszközöket, de újításokat is végrehajtottak rajta.

Például az általánosan használt CCD érzékelők helyett CMOS volt a műholdon, ezzel rengeteg helyet megspóroltak, mivel nem kellett a CCD-hez elengedhetetlen hűtőberendezés. A technológiai tesztek minden kétséget kizáróan megnyitották az utat a jövő miniatűr műholdjai előtt, a kutatók pedig következő terveikben egy hat, az ASTERIA-nál egyenként kétszer nagyobb műholdflotta együttes munkáját szeretnék hasonló exobolygó-keresésre használni.

(Fotó: NASA)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.