Az ASTERIA (magyarul Asztrofizikai Kutatást Szolgáló Ívmásodperc Űrteleszkóp) 10x20x30 centiméteres műhold fejlesztői mindenekelőtt azt szerették volna bebizonyítani, hogy még egy ilyen kis eszköz is produkálhat megfelelő technikai teljesítményt, a CubeSat azonban túlszárnyalta reményeiket. Az ugyanis olyan komplex feladatokat is ellát, amelyeket a nagyobb űrteleszkópok végeznek el az exobolygók keresésekor. Mindezt be is bizonyította előbb tesztelése során, majd élesben is, miután rátalált az 55 Cabcri e-jelzésű exobolygóra. Érdekesség, hogy a Jet Propulsion Laboratory információi szerint

a miniműhold nem tudományos kutatás céljából készült, hanem más, későbbi küldetésekhez tervezett technológiák kipróbálására, fejlesztésére.

A miniatűr berendezést úgy tervezték, hogy az képes legyen nagy precizitással egy meghatározott célobjektumra fókuszálni, és tartsa is pozícióját. Az exobolygó Földünktől negyvenegy fényévnyi távolságban helyezkedik el, átmérőjének mérete csaknem kétszerese a Földének, emellett perzselő forróság uralkodik felszínén, valamint egy, a Naphoz hasonló csillag körül kering, annak extrém közelségében. (Az exobolygón egy év körülbelül tizenhét földi órának felel meg.) Mivel az égitest elhelyezkedését a kutatók már ismerték, az ASTERIA feladata lényegében saját teljesítőképességének tesztelése volt. A nanoműholdat 2017 novemberében indították az ISS-ről, az eredetileg három hónapra tervezett felderítést végül meghosszabbították 2020. februárig, és 2019. decemberéig az irányító csapat kapcsolatban is maradt vele.

A tesztek során a nanoműhold az 55 Cancri e bolygót kereste az úgynevezett tranzitmódszerrel, vagyis megpróbálta feltárni a változást, amit a bolygó a csillaga előtt elhaladva annak fényességében okoz.

A kutatók elárulták, hogy azért éppen ezt választották tesztfeladatnak, mert a hasonló észleléseknél az űrjármű mozgásában bekövetkező legkisebb kizökkenések is hibákat okoznak az észlelésben. 2011-ben egy kanadai műhold tesztelése már sikeresen lezajlott ezen az exobolygón, azonban az az űreszköz mintegy hatszorosa volt az ASTERIA méretének. Bár ez még mindig apró műholdnak számít, ahogy a korábbi nagyobb műholdnak nagyobb távcsöve is volt, az ASTERIA mégis több szempontból rekorder lett. Az exobolygó mindössze 0,04 százalékos sötétséget generál az anyacsillag fényerejében, így valóban rendkívüli a teljesítménye. „Az exobolygó felderítésével megmutattuk, hogyan lesz a technológiai újításokból valós alkalmazás”-mondja Vanessa Bailey, az ASTERIA irányítócsapatának tudományos vezetője.

„Az, hogy a műhold a megcélzott üzemidejét mintegy húsz hónappal túlteljesítette, lehetőséget adott nekünk a tudományos vizsgálódásra, melynek során kiderült: az eszköz valóban kiváló mérnöki munka eredménye.”

Mary Knapp, az ASTERIA irányítócsapatának kutatója, az MIT Haystack Obszervatóriumának munkatársa, egy, az eszközzel kapcsolatban hamarosan megjelenő tanulmány vezető szerzője elmondta: „Nehéz fába vágtuk a fejszénket amikor kiválasztottuk célpontunkat, ráadásul olyan távcsővel vadásztunk rá, amely nem is ilyen célokra készült. Mégis sikerült kimutatni a bolygó miatti fényességingadozást, ha nem is túl erősen, de elcsíptük. Bebizonyosodott: egy miniatűr műhold is hasznos lehet a csillagászat és az asztrofizika tudományában.”

Nyilván egy apró műhold nem teljesíthet úgy mint egy normál méretű, ám segítségükkel így is elvégezhetőek olyan kiegészítő munkák, amelyek a nagyobb űrtávcsövek munkáját segítik. Utánkövetés végezhető velük például, ha a nagy távcsöveknek nincs szabad megfigyelési kapacitásuk, vagy segítségükkel hosszabb ideig rögzíthető egy-egy csillag fényességváltozása, amelyből igazolhatóak egyes exobolygó-felfedezések, de akár saját felfedezésekre is bevethetőek. Plusz információ, hogy

az ASTERIA megalkotása során nemcsak miniatürizálták a nagy méretű eszközöket, de újításokat is végrehajtottak rajta.

Például az általánosan használt CCD érzékelők helyett CMOS volt a műholdon, ezzel rengeteg helyet megspóroltak, mivel nem kellett a CCD-hez elengedhetetlen hűtőberendezés. A technológiai tesztek minden kétséget kizáróan megnyitották az utat a jövő miniatűr műholdjai előtt, a kutatók pedig következő terveikben egy hat, az ASTERIA-nál egyenként kétszer nagyobb műholdflotta együttes munkáját szeretnék hasonló exobolygó-keresésre használni.

(Fotó: NASA)