A világ legnagyobb hatótávolságú radarrendszerét építi Kína

2022 / 07 / 16 / Bobák Áron
A világ legnagyobb hatótávolságú radarrendszerét építi Kína
A China Fuyan nevű rendszer elsődleges célja a földközeli aszteroidák megfigyelése lesz, de a későbbiekben a kínai űrprogramban is szerepet kaphat.

A Global Times állami napilap beszámolója szerint a mélyűrt nagy felbontásban megfigyelni képes létesítmény Csungking közelében fog felépülni, és több mint húsz darab, egyenként 25-30 méter átmérőjű antennánt fog tartalmazni, amikor teljesen kiépül. A projektet vezető Pekingi Műszaki Egyetem szerint ennek köszönhetően a rendszer akár a Földtől 150 millió kilométerre levő aszteroidákat is érzékelni fogja, amivel ez lesz a világ legnagyobb hatótávolságú radarrendszere.

A projekt első fázisában összesen négy, 16 méter átmérőjű antennát építenek fel, amelyek célja elsősorban az, hogy igazolják a China Fuyan megvalósíthatóságát, emellett pedig három dimenziós képet készítsenek a Holdról. Az antennák közül kettő már el is készült, ezek várhatóan szeptemberben kezdik meg a működésüket.


(Fotó: BIT Chongqing innovation center)

A második fázisban több mint húsz antenna fog felépülni, amelyek már több tízezer kilométeres távolságra fognak ellátni, és együttes teljesítményük eléri egy száz méter széles tányérral rendelkező antennáét is. A Global Times megjegyzi, hogy bár a 2020-ban elkészült FAST teleszkóp ennél jóval nagyobb, 500 méteres átmérőjű tányérral rendelkezik, azonban amíg az a radar csak a világűrből érkező rádiójelek passzív befogadására alkalmas, addig a China Fuyan ki is tud bocsátani jeleket, hogy célzottan térképezzen fel egy-egy űrbeli objektumot.

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.

A harmadik fázis befejezése után a radarrendszer eléri a maximális teljesítőképességét, így akár arra is alkalmas lesz, hogy 150 millió kilométerre lévő objektumokat térképezzenek fel vele három dimenzióban vagy hogy a segítségével dinamikusan nyomon kövessék az aszteroidák mozgását. Erről a fázisról azonban egyelőre a Pekingi Műszaki Egyetem képviselői is feltételes módban beszéltek a lapnak, mondván, a megvalósulása attól is függ, hogy a korábbi fázisok mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az űrbéli aszteroidák érzékelése mellett a China Fuyan a kínai űrprogramban is komoly szerepet kaphat, többek között abban a Tineven-2 misszióban is, amelynek célja, hogy Kína egy űrszondával landoljon egy földközeli aszteroidán, és onnan kőzetmintákat hozzon vissza a Földre. A Mars körül keringő Tienven-1 főtervezője a lapnak elárulta, hogy a második szonda jelenleg még prototípus-fázisban van, az indulása pedig 2025 környékén várható.

Még ugyanebben az évben a kínai űrügynökség egy másik missziót is indítana, amivel a China Fuyanhoz hasonlóan az ország bolygóvédelmi képességeit igyekeznek fejleszteni. A misszióról egyelőre annyit lehet tudni, hogy annak keretében a NASA DART-missziójához hasonlóan egy potenciálisan veszélyes földközeli aszteroidát vennének célba egy űreszközzel, majd megpróbálnák letéríteni a pályájáról.

Miközben Kína csak az utóbbi időszakban kezdett el lépéseket tenni annak érdekében, hogy csökkentsék a Földet fenyegető aszteroidák jelentette veszélyt, a nyugati űrügynökségek - élükön a NASA-val - már évtizedek óta aktívan dolgoznak rajta, hogy felmérjék a lehetséges veszélyforrásokat valamint terveket dolgozzanak ki arra az esetre, ha valóban szükségessé válna egy aszteroida elhárítása. A DART-misszió mellett egy kifejezetten a földközeli objektumok megfigyelésére kifejlesztett űrtávcső (NEO Surveyor) indítása is tervbe van véve, és a világ űrügynökségei rendszeresen tartanak olyan szimulációkat is, amelyek keretében egy lehetséges katasztrófát igyekeznek modellezni.

(Borítókép: A Very Large Array radarrendszer egyik antennája Új-Mexikóban, Fotó: Paul Eekhoff Picture Lab/Getty Images)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.