Bolygóvédelem

Az idei évben április 26-án kezdődött a négy napos Hetedik Nemzetközi Aeronautikai Akadémia Bolygóvédelmi Konferenciája (7th International Academics of Aeronautics Planetary Defence Conference), amelyet ezen alkalommal a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának Földközeli Objektumok Tanulmányának Központja (CNEOS) vezetett. Ezen a konferencián, amelyen nem csak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség és sok más nemzetközi szervezet is részt vett, arra próbáltak meg választ találni a szakemberek, hogy vajon mennyire működnének hatékonyan a jelenlegi megfigyelőrendszerek, technológiák és kormányok, amennyiben egy valódi sci-fibe illő helyzet alakulna ki, vagyis felfedeznénk, hogy egy hatalmas aszteroida száguld a Föld felé és elkerülhetetlenül be is csapódik.

Ez a hipotetikus vészhelyzet annyiban különbözik a filmbeli forgatókönyvektől, hogy ott általában a megelőzés mikéntjén van a hangsúly, itt viszont a reális viszonyokat vették figyelembe, ami egyelőre azt jelenti, hogy a közeledő aszteroidát nem tudnánk eltéríteni, csak az ütközésre készülhetnénk fel. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy az evakuálásra mennyi idő maradna, mennyire pontosan tudnák a mai rendszerek jelezni az becsapódás helyét és idejét. Hasonló szimulációs gyakorlatot már 2015-ben és 2019-ben is tartottak, a résztvevők akkor még személyesen találkoztak és egészen éles viták alakultak ki a felek között a téma koordinálási, pénzügyi és politikai aspektusainak kérdésében.

Deep Impact

A szimuláció, amelyről az ESA élőben Twitteren tudósított, a következő hipotetikus helyzettel indított a konferencia nulladik napján:

Ha 2020 nem alakult volna elég rosszul, 2021 még egy lapáttal rátesz, április 19-én ugyanis a NASA Bolygóvédelmi Programjának Pan-STARRS megfigyelő projektje keretében felfedezik, hogy egy aszteroida közeledik a Föld felé, amelyet 2021PDC-nek keresztelnek el. A név, amelyet valószínűleg a Planetary Defence Center után kapott, szánt szándékkal három betűt tartalmaz, hogy nehogy bárki is összekeverje egy valódi aszteroidával, amelyeket a hatályos szabályok szerint a felfedezés évszámával és két betűvel szoktak illetni (a szimuláció résztvevői egyébként rendkívül nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy elkerüljék még a távoli gyanúját is annak, hogy ez egy valós vészhelyzeti gyakorlat).

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.

Másnapra a Jet Propulsion Laboratory és az ESA rendszereinek segítségével bemérik, hogy nagyjából mikorra várható az ütközés: október 20-a környékére teszik a voksukat, de a felkészülést még nem kezdik meg, mivel egyelőre nagyon bizonytalan minden: ismeretlen a kisbolygó mérete, és arra is csak 1:2500 esély látszik, hogy valóban be fog csapódni. Mivel a nemzetközi megegyezés szerint 1:100 arányú esélynél kell vészhelyzeti intézkedéseket tenni, ezért az aszteroidát tovább figyelik. Amit biztosan lehet tudni, az, hogy a 2021PDC május 9-ére (a szimuláción gyorsan telik az idő) már 0.35 au-ra közelíti meg a bolygónkat. Egy au, vagyis csillagászati egység 149 597 871 kilométer, a PDC tehát nagyjából 52 millió kilométerre van. A méretét 35 méter és 700 méter közöttire becsülik (a Deep Impact című filmben 10 kilométer átmérőjű volt a bűnös, úgyhogy kicsinek számít).

Első nap, április 26.:

A megfigyelések pontosítása után már 5%-ra nőtt az esélye a becsapódásnak. A Nemzetközi Aszteroida Figyelmeztető Hálózat segít a 2021PDC követésében. A lehetséges hatásokat felsoroló táblázatban a hosszú távú pusztítás, a regionális szintű pusztítás, a kontinentális pusztítás és a globális katasztrófa alsó határának kategóriájába helyezik az előre várható következményeket, a becsapódás ereje 10-től 20 000 megatonna robbanásnak felel meg.

Második nap, április 27.:

A Pan-STARRS megfigyelőrendszerének köszönhetően felfedezik, hogy már 2014-ben is látható volt a 2021PDC, mikor megközelítette a Földet, az összesített adatokból pedig már tudnak következtetni a keringési pályájára. A becsapódás esélye 100%-ra nő és várható helyszíne Afrika északi régiója vagy Európa. A szakértők elkezdik a megbeszéléseket arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elkerülni az ütközést, de arra jutnak, hogy reálisan gondolkodva, a jelenlegi technológiai felkészültséget figyelembe véve a hat hónap túl kevés ahhoz, hogy bármit is tenni lehessen a kisbolygó eltérítésének érdekében.

Harmadik nap, április 28.:

A szimulációban június 30-át írunk, ez a Nemzetközi Aszteroida Nap, amelyet a tunguszkai esemény emlékére hoztak létre. A tunguszkai katasztrófa volt az eddigi (feljegyzett) legpusztítóbb hatású becsapódás, amely 1908 június 30-ának reggelén érte Szibériát. Az üstökösből kiszakadt darab a földfelszínre érkezve 30 kilométeres körzetben mindent porrá égetett és a robbanás ereje 10-20 Mt (megatonna) TNT energiájának felelt meg.

Június 30-a van tehát és világ legnagyobb teleszkópjainak segítségével sikerült leszűkíteni a várható becsapódás helyét Közép-Európára, pontosabban Németország, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Szlovénia és Horvátország a legveszélyeztetettebb országok. A NASA NEOWISE műholdjának segítségével próbálják meghatározni az aszteroida méreteit, de ez egyelőre nem sikerül, valahol 35 és 500 méter között lehet. Ez azért probléma, mert eddigre el kell kezdődnie a hatások felmérésének, a kockázatelemzésnek és elő kell készíteni az evakuációs terveket, de a kisbolygó méretéről szóló információk hiánya miatt ez nem megy zökkenőmentesen.

Negyedik, utolsó nap, április 29.:

Október 14-e van, hat nap van hátra az ütközésig. A 2021PDC 6,3 millió kilométerre jár a Földtől. Ez már elég közeli ahhoz, hogy a Goldstone Naprendszer Radar elemezni tudja a fizikai jellemzőit és végre számot adjon a méretéről. Jó hír: a kisbolygó kisebb, mint előzőleg gondolták, 105 méteres, de azért így is jelentős hatással járhat az érkezése. Németország, Csehország és Ausztria határánál fog becsapódni, ami azt jelenti, hogy a velük határos országok nagy részét érinti az esemény, köztük Magyarország keleti csücskét is. A terület nagysága, amelyen a legnagyobb rombolásra lehet számítani 300 kilométer átmérőjű körzet. A robbanás ereje 9-től 156 Mt-ig terjedhet. A lakosokat evakuálják.

Armageddon, Bruce Willis nélkül

Ahogy a NASA a leírás végén megjegyzi, az ilyen szimulációk rávilágítanak a megfigyelő és figyelmeztető rendszerek erősségeire és hiányosságaira, ezért fontos, hogy a hipotetikus helyzet elemzéséből a szakemberek leszűrjék a megfelelő tanulságokat és fejlesszék az egyelőre még közel sem tökéletes technológiát, amely egy valós vészhelyzetet a jövőben segíthetne megelőzni.

A big lesson from this week's Int'l #PlanetaryDefense Conference & its #FictionalImpact scenario is that we need more long-term planning to mitigate potentially dangerous #asteroids 1/2 https://t.co/EYaDFWeH6L pic.twitter.com/PWKBqj4fiz

— ESA Operations (@esaoperations) April 30, 2021

A két legfontosabb szempont, amit a fejlesztéseknél figyelembe kell venni:

• egyrészt az aszteroida nagysága meghatározó a kockázatelemzésben, ezért minél érzékenyebb műszerekre lesz szükség, hogy egy közeledő kisbolygó esetén a méret felső határát minél előbb meg tudják becsülni
• másrészt hatalmas különbség van aközött, hogy évekkel vagy hónapokkal az ütközés előtt sikerül-e észrevenni, hogy az objektum keringési pályája keresztezi a Földét, az előbbi esetben sikerülhet egy eltérítő manőverrel elhárítani a veszélyt

Az ilyen eltérítő missziók első próbáját a tervek szerint idén júliusban indítják el, ez lesz a Double Asteroid Redirection Test (DART), amelyről már mi is írtunk korábban. A DART keretében a Didymos kisbolygó kísérőjét, a Dimorphost fogják 2022 őszén elmozdítani a pályájáról, úgy, hogy egy szondát egyenesen belevezetnek az égitestbe. Ha a próba sikerrel jár, a jövőben hasonló módszerrel a bolygóra veszélyes aszteroidákat is lehetséges lesz majd ártalmatlanná tenni, mielőtt még túl közel jutnának hozzánk.

A bolygóvédelmi szimulációk még egy fontos cél szolgálnak a megelőzésre való felkészülésen kívül: a segítségükkel ki lehet alakítani egy olyan nemzetközi, a kormányokat, szervezeteket, intézményeket egyesítő hálózati rendszert és protokollokat, amelyek irányt mutatnak abban, hogy amennyiben mégis szükségessé válik a vészhelyzet kihirdetése, hogyan lehet a szükséges lépéseket jól koordináltan, hatékonyan és minél gyorsabban megtenni, a mozikból ismerős káosz nélkül.

(Fotó: NASA, Pixabay)

További cikkek a témában:

Atombombával térítenék el a Földet megközelítő aszteroidákat Egy kutatócsoport ugyanis - az Amerikai Légierővel karöltve - nemrég lemodellezte, mi történne, ha egy nukleáris fegyver közvetlenül egy becsapódni készülő aszteroida mellett robbanna fel.
Felbukkanása után két évvel megfejtették a kiotói meteor titkát Az úgynevezett kettős aszteroida az elkövetkező tízmillió évben veszélyt jelenthet a Földre, leszakadó darabjai ugyanis elérhetik a felszínt.
Meglepő, de valóban új elmélet a Tunguszka-esemény magyarázatára 1908. június 30-a reggel hét óra után valamivel, egy ember ül a szibériai Vanavara postahivatalának tornácán. Nem valószínű, hogy gondolna bármi ilyesmire, de néhány pillanat múlva, hirtelen kirepül majd a székéből, és a hőség olyan hatalmasra nő, mintha kigyulladt volna a ruha, amit visel.