Mi történne, ha egy hipotetikus aszteroida eltalálná Közép-Európát? A NASA a Bolygóvédelmi Konferencián szimulálta az esetet

2021 / 05 / 01 / Bobák Zsófia
Mi történne, ha egy hipotetikus aszteroida eltalálná Közép-Európát? A NASA a Bolygóvédelmi Konferencián szimulálta az esetet
Egy nagyobb aszteroida becsapódása egy jelentősebb méretű mágneses viharhoz hasonlítható abból a szempontból, hogy egészen távolinak és hihetetlennek tűnik, pedig tulajdonképpen bármikor bekövetkezhet. A szakemberek ezért próbálnak felkészülni minden eshetőségre.

Bolygóvédelem

Az idei évben április 26-án kezdődött a négy napos Hetedik Nemzetközi Aeronautikai Akadémia Bolygóvédelmi Konferenciája (7th International Academics of Aeronautics Planetary Defence Conference), amelyet ezen alkalommal a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának Földközeli Objektumok Tanulmányának Központja (CNEOS) vezetett. Ezen a konferencián, amelyen nem csak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség és sok más nemzetközi szervezet is részt vett, arra próbáltak meg választ találni a szakemberek, hogy vajon mennyire működnének hatékonyan a jelenlegi megfigyelőrendszerek, technológiák és kormányok, amennyiben egy valódi sci-fibe illő helyzet alakulna ki, vagyis felfedeznénk, hogy egy hatalmas aszteroida száguld a Föld felé és elkerülhetetlenül be is csapódik.

Ez a hipotetikus vészhelyzet annyiban különbözik a filmbeli forgatókönyvektől, hogy ott általában a megelőzés mikéntjén van a hangsúly, itt viszont a reális viszonyokat vették figyelembe, ami egyelőre azt jelenti, hogy a közeledő aszteroidát nem tudnánk eltéríteni, csak az ütközésre készülhetnénk fel. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy az evakuálásra mennyi idő maradna, mennyire pontosan tudnák a mai rendszerek jelezni az becsapódás helyét és idejét. Hasonló szimulációs gyakorlatot már 2015-ben és 2019-ben is tartottak, a résztvevők akkor még személyesen találkoztak és egészen éles viták alakultak ki a felek között a téma koordinálási, pénzügyi és politikai aspektusainak kérdésében.

Deep Impact

A szimuláció, amelyről az ESA élőben Twitteren tudósított, a következő hipotetikus helyzettel indított a konferencia nulladik napján:

Ha 2020 nem alakult volna elég rosszul, 2021 még egy lapáttal rátesz, április 19-én ugyanis a NASA Bolygóvédelmi Programjának Pan-STARRS megfigyelő projektje keretében felfedezik, hogy egy aszteroida közeledik a Föld felé, amelyet 2021PDC-nek keresztelnek el. A név, amelyet valószínűleg a Planetary Defence Center után kapott, szánt szándékkal három betűt tartalmaz, hogy nehogy bárki is összekeverje egy valódi aszteroidával, amelyeket a hatályos szabályok szerint a felfedezés évszámával és két betűvel szoktak illetni (a szimuláció résztvevői egyébként rendkívül nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy elkerüljék még a távoli gyanúját is annak, hogy ez egy valós vészhelyzeti gyakorlat).

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.

Másnapra a Jet Propulsion Laboratory és az ESA rendszereinek segítségével bemérik, hogy nagyjából mikorra várható az ütközés: október 20-a környékére teszik a voksukat, de a felkészülést még nem kezdik meg, mivel egyelőre nagyon bizonytalan minden: ismeretlen a kisbolygó mérete, és arra is csak 1:2500 esély látszik, hogy valóban be fog csapódni. Mivel a nemzetközi megegyezés szerint 1:100 arányú esélynél kell vészhelyzeti intézkedéseket tenni, ezért az aszteroidát tovább figyelik. Amit biztosan lehet tudni, az, hogy a 2021PDC május 9-ére (a szimuláción gyorsan telik az idő) már 0.35 au-ra közelíti meg a bolygónkat. Egy au, vagyis csillagászati egység 149 597 871 kilométer, a PDC tehát nagyjából 52 millió kilométerre van. A méretét 35 méter és 700 méter közöttire becsülik (a Deep Impact című filmben 10 kilométer átmérőjű volt a bűnös, úgyhogy kicsinek számít).

Első nap, április 26.:

A megfigyelések pontosítása után már 5%-ra nőtt az esélye a becsapódásnak. A Nemzetközi Aszteroida Figyelmeztető Hálózat segít a 2021PDC követésében. A lehetséges hatásokat felsoroló táblázatban a hosszú távú pusztítás, a regionális szintű pusztítás, a kontinentális pusztítás és a globális katasztrófa alsó határának kategóriájába helyezik az előre várható következményeket, a becsapódás ereje 10-től 20 000 megatonna robbanásnak felel meg.

Második nap, április 27.:

A Pan-STARRS megfigyelőrendszerének köszönhetően felfedezik, hogy már 2014-ben is látható volt a 2021PDC, mikor megközelítette a Földet, az összesített adatokból pedig már tudnak következtetni a keringési pályájára. A becsapódás esélye 100%-ra nő és várható helyszíne Afrika északi régiója vagy Európa. A szakértők elkezdik a megbeszéléseket arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elkerülni az ütközést, de arra jutnak, hogy reálisan gondolkodva, a jelenlegi technológiai felkészültséget figyelembe véve a hat hónap túl kevés ahhoz, hogy bármit is tenni lehessen a kisbolygó eltérítésének érdekében.

Harmadik nap, április 28.:

A szimulációban június 30-át írunk, ez a Nemzetközi Aszteroida Nap, amelyet a tunguszkai esemény emlékére hoztak létre. A tunguszkai katasztrófa volt az eddigi (feljegyzett) legpusztítóbb hatású becsapódás, amely 1908 június 30-ának reggelén érte Szibériát. Az üstökösből kiszakadt darab a földfelszínre érkezve 30 kilométeres körzetben mindent porrá égetett és a robbanás ereje 10-20 Mt (megatonna) TNT energiájának felelt meg.

Június 30-a van tehát és világ legnagyobb teleszkópjainak segítségével sikerült leszűkíteni a várható becsapódás helyét Közép-Európára, pontosabban Németország, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Szlovénia és Horvátország a legveszélyeztetettebb országok. A NASA NEOWISE műholdjának segítségével próbálják meghatározni az aszteroida méreteit, de ez egyelőre nem sikerül, valahol 35 és 500 méter között lehet. Ez azért probléma, mert eddigre el kell kezdődnie a hatások felmérésének, a kockázatelemzésnek és elő kell készíteni az evakuációs terveket, de a kisbolygó méretéről szóló információk hiánya miatt ez nem megy zökkenőmentesen.

Negyedik, utolsó nap, április 29.:

Október 14-e van, hat nap van hátra az ütközésig. A 2021PDC 6,3 millió kilométerre jár a Földtől. Ez már elég közeli ahhoz, hogy a Goldstone Naprendszer Radar elemezni tudja a fizikai jellemzőit és végre számot adjon a méretéről. Jó hír: a kisbolygó kisebb, mint előzőleg gondolták, 105 méteres, de azért így is jelentős hatással járhat az érkezése. Németország, Csehország és Ausztria határánál fog becsapódni, ami azt jelenti, hogy a velük határos országok nagy részét érinti az esemény, köztük Magyarország keleti csücskét is. A terület nagysága, amelyen a legnagyobb rombolásra lehet számítani 300 kilométer átmérőjű körzet. A robbanás ereje 9-től 156 Mt-ig terjedhet. A lakosokat evakuálják.

Armageddon, Bruce Willis nélkül

Ahogy a NASA a leírás végén megjegyzi, az ilyen szimulációk rávilágítanak a megfigyelő és figyelmeztető rendszerek erősségeire és hiányosságaira, ezért fontos, hogy a hipotetikus helyzet elemzéséből a szakemberek leszűrjék a megfelelő tanulságokat és fejlesszék az egyelőre még közel sem tökéletes technológiát, amely egy valós vészhelyzetet a jövőben segíthetne megelőzni.

A két legfontosabb szempont, amit a fejlesztéseknél figyelembe kell venni:

  • egyrészt az aszteroida nagysága meghatározó a kockázatelemzésben, ezért minél érzékenyebb műszerekre lesz szükség, hogy egy közeledő kisbolygó esetén a méret felső határát minél előbb meg tudják becsülni
  • másrészt hatalmas különbség van aközött, hogy évekkel vagy hónapokkal az ütközés előtt sikerül-e észrevenni, hogy az objektum keringési pályája keresztezi a Földét, az előbbi esetben sikerülhet egy eltérítő manőverrel elhárítani a veszélyt

Az ilyen eltérítő missziók első próbáját a tervek szerint idén júliusban indítják el, ez lesz a Double Asteroid Redirection Test (DART), amelyről már mi is írtunk korábban. A DART keretében a Didymos kisbolygó kísérőjét, a Dimorphost fogják 2022 őszén elmozdítani a pályájáról, úgy, hogy egy szondát egyenesen belevezetnek az égitestbe. Ha a próba sikerrel jár, a jövőben hasonló módszerrel a bolygóra veszélyes aszteroidákat is lehetséges lesz majd ártalmatlanná tenni, mielőtt még túl közel jutnának hozzánk.

A bolygóvédelmi szimulációk még egy fontos cél szolgálnak a megelőzésre való felkészülésen kívül: a segítségükkel ki lehet alakítani egy olyan nemzetközi, a kormányokat, szervezeteket, intézményeket egyesítő hálózati rendszert és protokollokat, amelyek irányt mutatnak abban, hogy amennyiben mégis szükségessé válik a vészhelyzet kihirdetése, hogyan lehet a szükséges lépéseket jól koordináltan, hatékonyan és minél gyorsabban megtenni, a mozikból ismerős káosz nélkül.

(Fotó: NASA, Pixabay)

További cikkek a témában:

Atombombával térítenék el a Földet megközelítő aszteroidákat Egy kutatócsoport ugyanis - az Amerikai Légierővel karöltve - nemrég lemodellezte, mi történne, ha egy nukleáris fegyver közvetlenül egy becsapódni készülő aszteroida mellett robbanna fel.
Felbukkanása után két évvel megfejtették a kiotói meteor titkát Az úgynevezett kettős aszteroida az elkövetkező tízmillió évben veszélyt jelenthet a Földre, leszakadó darabjai ugyanis elérhetik a felszínt.
Meglepő, de valóban új elmélet a Tunguszka-esemény magyarázatára 1908. június 30-a reggel hét óra után valamivel, egy ember ül a szibériai Vanavara postahivatalának tornácán. Nem valószínű, hogy gondolna bármi ilyesmire, de néhány pillanat múlva, hirtelen kirepül majd a székéből, és a hőség olyan hatalmasra nő, mintha kigyulladt volna a ruha, amit visel.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Nemsokára beleshetünk egy fontos holdmisszió előkészületeinek kulisszái mögé
Az első robotizált NASA holdmisszió rovere 100 napig járja a Mons Mouton környékét víz után kutatva, majd küldetése végén megfagy.
Szellemgalaxis tűnt fel a James Webb Űrteleszkóp képein, amely eddig láthatatlan volt
Szellemgalaxis tűnt fel a James Webb Űrteleszkóp képein, amely eddig láthatatlan volt
A JWST infravörös tartományban mérő műszerei által a Hubble képein jóformán láthatatlan galaxisok is megfigyelhetővé válnak.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.