A Microsoft tavaly januárban jelentette be, hogy megszerezné a céget, amely olyan népszerű játékokat készít, mint a Call of Duty sorozat, a Diablo, a StarCraft vagy a Warcraft. Ezzel a világ harmadik legnagyobb gaming vállalatává válnának, a kínai Tencent és a japán Sony mögött. A vételár példátlanul magas: több mint kétszer annyi, mint amit a LinkedInért adtak, nyolcszor annyi, mint a Skype vagy a Bethesda kiadó ára volt. Ahogyan akkor írtuk, egy ekkora kiadó akvizíciójával nem csak egyetlen cég, egyetlen fejlesztőcsapat kerül az új tulajdonoshoz. Amikor az első hallásra ismeretlen ZeniMax Media csatlakozott a Microsofthoz, akkor valójában többek között a The Elder Scrolls-t és a Falloutot jegyző Bethesda Game Studios, a Doomért és a Quake-ért felelős id Software, vagy a Wolfenstein sorozatot készítő MachineGames lett Redmondé, és ez csak a lista eleje. A mostani felsorolás is rendkívül impozáns: az Infinity Ward és a Treyarch Games Call of Duty-ja, a Blizzard Overwatch-a, Diablója, World of Warcraftje, de például a King Candy Crush-a is szerepel rajta.

Most azonban nem hajszál, hanem egy egész paróka került a levesbe: féltucat ország igenje után az Egyesült Királyság nemet mondott a Microsoftnak.

A The Verge-ön olvasható hír szerint a CMA, a brit Verseny- és piacügyi hatóság úgy látja, hogy a cloud gaming, azaz a felhő-infrastruktúrán alapuló játékok terén szerezne túl nagy befolyást a Microsoft az akvizícióval. A cloud gaming lényege, hogy a látványos, hatalmas számítási kapacitást megkövetelő játékok nem a nappalinkban ücsörgő, százezres gépen futnak, hanem a szolgáltató szerverein. A nálunk lévő, akár szerényebb képességű hardver így csak azért felel, hogy megjelenítse az onnan érkező képet, és rögzítse, hogy milyen gombokat nyomkodunk. Így lehetővé válik, hogy egy egyszerűbb mobil vagy számítógép is elfuttat, helyesebben megjelenít lélegzetelállító programokat. Az Xbox játékokkal például már bármilyen telefon és számítógép böngészőjében játszhatunk, ahogyan a Netflixet is ott nézzük, ahol akarjuk.

Az elmúlt hónapokban a Microsoft több olyan megállapodást kötött, amelyek szerint más platformokon továbbra is hozzáférnének a játékosok az Activision termékeihez, például tíz éven át biztosan lenne Call of Duty a PlayStation gépeken. A hatóság szerint ez kevés, az Activision Blizzard felvásárlása ettől függetlenül "megváltoztatná a gyorsan növekvő cloud gaming piac jövőjét, lassítana az innováción és kisebb választékot eredményezne az Egyesült Királyság gamereinek a következő években", "előnyös lenne a Microsoftnak, hogy az Activision játékait kizárólag a saját cloud gaming szolgáltatásaiban tegye elérhetővé". A cég természetesen fellebbezett a döntés ellen, és "teljességgel eltökélt" maradt. Ám ha a britek meg is gondolnák magukat, az EU és az amerikai kormány döntése még hátra van az ügyben, és valószínűleg ott sem lesz könnyű dolga a redmondiaknak.