„Így is mi vagyunk a legzöldebb légitársaság, de elköteleztük magunkat amellett, hogy további 30%-kal csökkentjük a szénlábnyomunkat az elkövetkező években. Ám ez hiába egy lépés a helyes irányba, még mindig rengeteg feladat vár ránk. Az ipar egészének sokkal radikálisabb célkitűzéseket kell megfogalmaznia, ha valódi változást szeretnénk.”

Nyilatkozta Váradi, és a szavainak bizonyos szempontból van matematikai alapja. A svájci nonprofit szervezet, a myclimate számítása szerint a London-Berlin repülőút turistaosztályon 0,209 tonna CO2 kibocsájtásával jár, míg ugyanez a business class-on 0,270 tonna. A különbség tehát nem kétszeres ugyan, de azért nem elhanyagolható. (És egyébként abból adódik, hogy nagyjából ugyanakkora kibocsájtásra a business class-on kevesebb utas jut.)

Adózni csak pontosan, szépen

A nemzetközi nem kormányzati szervezet, a Carbon Market Watch képviselője fogalmazta meg viszont a legjobban, hogy mi a baj az egész fenti számítással. A probléma lényege, hogy amíg csak a két utast tesszük egymás mellé, addig igaz az állítás, hogy a business class szénlábnyoma nagyobb, mint a turistaosztályé ahhoz hasonló módon, mint amikor valaki egymagában ül az autóban vagy szállít még pár utast is. Ám a repülés okozta abszolút kibocsátás aggasztó mértékben növekszik, és ez nagyrészt éppen az olcsó járatoknak köszönhető.

Az NGO szerint határozott fellépésre lenne szükség, de ezt ők elsősorban adókkal érnék el. A légitársaságok Európában ugyanis nem fizetnek adót az üzemanyag után, és a járatok jellemzően mentesülnek az általános forgalmi adó alól is. Az Európán belüli járatok az EU szénpiaca alá tartoznak, de a légitársaságok a kvótájuk 85%-át ingyen kapják. Önmagában már ezeknek az igazságtalan előnyöknek a felszámolása is kiegyenlítené a mezőnyt, és olyan fenntartható utazási módok is versenyképesek lennének így, mint például a vasúti közlekedés. Ezáltal pedig valóban lehetne csökkenteni a kibocsájtást.

A Wizz Air egyébként remek évre számít, a korábban 320 és 350 millió euró közötti sávba tett éves adózott eredmény alsó határát most 335 millió euróra növelte.

(Megkerestük a Wizz Air-t, hogy a fentiek változtatnak-e valamit a véleményükön, illetve úgy általában van-e valami hozzáfűznivalójuk ehhez a javaslathoz, de egyelőre nem válaszoltak. Amint megteszik, cikkünket frissítjük.)

Még zöldebb a szomszéd légitársasága

Ez a légitársaságok közötti „Ki a zöldebb?” vetélkedő azután robbant ki egyébként, hogy a Deutsche Lufthansa vezérigazgatója, Carsten Spohr júliusban „felelőtlenségnek” minősítette a 11 dolláros repülőjegyek árusítását. Váradi pedig ezt a véleményt minősítette teljes hülyeségnek (absolute rubbish) egy, a múlt csütörtökön a Bloombergnek adott interjúban. Váradi véleménye még a következő: az, hogy amint a fejlődő országok turista céllal repülni kezdenek, a nyugatiak rögtön csökkentenék a repülések számat, az remekül példázza a "nyugati arroganciát".

Ezt követte tehát az ipar fegyverbe hívása.

Ki csatlakozik a hadhoz?

A Forbes a Wizz Air felhívásával kapcsolatban felkereste a különböző légitársaságokat. A Lufthansa a dolgot kevésbé meglepő módon elutasította, ahogy az International Airlines Group (IAG) is. Ez utóbbi cég, amely alá olyan kisebb társaságok tartoznak, mint az Aer Lingus, British Airways és az Iberia egyébként vállalta, hogy zéró karbonkibocsátást ér el 2050-ig (– habár ez szép gesztus, de kicsit olyan, mint télen elkezdeni annak az újraélesztését, aki nyáron fúlt vízbe). A Norwegian pedig már most sem kínál business helyet.

(Képek: Pixabay, Player)