A Motherboard szúrta ki, hogy a kétpárti támogatottságú, az infrastruktúrával kapcsolatos törvénytervezet részekén felállítottak egy dátumot, hogy mikortól lenne kötelező az ittasvezető-figyelő rendszerek beépítése minden gépkocsiba. A dátum pedig nem a „távoli jövő zenéje”, hanem még az évtizedben sor kerülhet egy ilyen rendszer kötelező bevezetésére, méghozzá tehát 2027-től. A törvénytervezet (Infrastructure Investment and Jobs Act) Joe Biden elnök ajánlásait fogalmazza meg az amerikai infrastruktúra átalakításával kapcsolatban, pontosabban az eredeti csomagnak egy erősen felvizezett változatát tartalmazza, hogy azt a republikánusok is elfogadják – ez az elképzelés egyébként be is jött, jelenleg úgy tűnik, hogy 10 republikánus szenátor is támogatja a tervet. Ha pedig a tervezet törvényi erőre emelkedik, akkor 2027-től kötelező lesz az amerikai gépkocsikba beépíteni egy rendszert, amely figyeli, hogy a vezető ittas-e.

Mindez papíron persze jól mutat, de erősen kérdéses, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő technológiai háttér. Jelenleg is zajlik egy olyan eszköz fejlesztése, amely bármely gépkocsiba beépíthető, és amely passzív módon monitorozza a sofőr véralkoholszintjét. Pontosabban az eszköz már bizonyos járműflották számára (erről később) még az idén alkalmazhatóvá fog válni. A rendszer – Driver Alcohol Detection System for Safety/DADSS egy kutatási összefogás keretében került/kerül kifejlesztésre, mely állami- és magánszereplők közt valósult meg. Tizenhét autógyártó mellett részt vesz benne az Automotive Coalition for Traffic Safety/ACTS és a National Highway Traffic Safety Administration/NHTSA is. Ez utóbbi szervezet honlapján még az elképzeléssel kapcsolatos korábbi információk olvashatóak, de épp ezért elég tanulságos. Akkor még ugyanis egy olyan rendszerről volt szó, amely képes elég pontosan detektálni az alkoholszintet: akár a 0,08 százalékos jelenlétét is el tudja különíteni ennek az anyagnak az emberi vérben, ami azért fontos, mert ez a törvényileg engedélyezett felsőhatár a legtöbb amerikai államban. A 2021-től elérhető eszköz azonban ilyen finom distinkcióra valószínűleg nem lesz képes – de erről mindjárt beszélni fogunk még.

A rendszer az eredeti elképzelések szerint három fázisban valósult volna meg, de a honlapon olyan régi információ olvasható, hogy a második fázis lezárultát 2016-ra prognosztizálták akkor még. Ami ennél érdekesebb, hogy a leírás szerint a DADDS a kezdetektől olyan rendszerben gondolkozott, amely önkéntesen, tehát nem törvényi szabályozás miatt lesz választható. Amennyiben viszont a fent említett tervezetből törvény lesz, úgy ez az elképzelés is köddé válik: minden autóba be kell majd ezt építeni függetlenül attól, hogy a tulajdonos mit szeretne.

A rendszer két módon ellenőrizte volna az elképzelések szerint a sofőr ittasságát: vagy érintéssel a bőrön keresztül, míg a másik elképzelés szerint az eszköz a kifújt levegőt szondázta volna. Jelenleg inkább ez a második látszik belátható időn belül megvalósulni. A fentebb említett nonprofit, az ACTS frissebb sajtóközleménye szerint a DADDS abban különbözik a hagyományos szondáktól, amit például a rendőrség használ közúti ellenőrzésnél, hogy ez könnyen beépíthető magába a járműbe, és az utastérben nincs szükség semmilyen eszköz elhelyezésére.

Ez a mostani első generációs változat 2021 vége felé lesz elérhető (eredetileg 2020 volt a dátum, de a chiphiány, valamint a Covid betett ennek a tervnek). Mit fog tudni ez az első generációs DADDS? A sofőrnek a szenzor irányába kell fújnia (az érzékelőt a volán környékére szükséges telepíteni), és az eszköz ezután ellenőrzi az alkoholszintet. Ami érdekes – és ezzel visszatérünk a cikk elejéhez –, hogy ezt a változatot jelenleg csak olyan flottaüzemeltetők számára ajánlják, akiknél zéró tolerancia van érvényben az alkoholfogyasztással szemben. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az első generációs DADDS még nem képes az alkoholszint finomabb mérésére. Ezeket az első generációs eszközöket egyébként a Senseair gyártja, mely cég világszinten piacvezető a gázok infravörös technológiával történő mérésében.

A második generációs DADDS pedig jelenleg is fejlesztés alatt áll, és ez az ígéretek szerint már akár a 0,08 százalékos koncentrációt is képes lesz mérni, ez azonban csak 2024-től lesz elérhető kereskedelmi forgalomban. A másik előnye ennek, hogy fújkálni sem kell, a szenzornak elég lesz a sima kilégzés, és ebből másodpercek alatt képes lesz elvégezni a mérést, valamint képes lesz megkülönböztetni a sofőr és az utasok által kilélegzett levegőt is. A DADDS open-source licensing keretében elérhető, vagyis mindenki ugyanolyan feltételek mellett juthat hozzá, de nem ingyen.

Jelenleg tehát az az érzékelő, amely elképzelhetően része lehet tömegek mindennapjainak, még 2024-ben fog egyáltalán piacra kerülni, vagyis kicsit szűknek tűnik az idő e között, valamint a tervezetben meghatározott 2027 között (maga a tervezet nyíltan ugyan nem említi a DADDS technológiát, de a Motherboard szerint egyértelműen utal rá). A másik kérdés az adatvédelem, és a Motherboard ezzel kapcsolatban meg is kereste a fejlesztőket, akik szerint a DADDS esetében épp olyan adatvédelmi biztonsági megoldásokat fognak használni, mint az autógyártók általában annak érdekében, hogy a felhasználói adatok ne juthassanak illetéktelenekhez.

Az Egyesült Államokban egyébként az ittas vezetés 10 000 életet követel és 194 milliárd dolláros kárt okoz.

(Kép: Senseair)

További cikkek a témában:

Azt mondja a bicikli az autónak: ne gázolj el, kérlek! A Ford, a Trek, a Bosch és néhány IT-cég közösen fejleszti a B2V, azaz a bicycle-to-vehicle elektronikus kommunikációt.

Először készült empirikus kutatás arról, hogyan hat a sétálás közbeni mobilozás a mozgásunkra Azt eddig is tudtuk, hogy elég idegesítő séta közben a telefont nyomkodni, most azonban tudományosan bebizonyították, hogy hatással van a mozgáskoordinációnkra is, ami veszélyeket is hordozhat magában. Meglepő, de ez az első empirikus kutatás, ami ezzel kapcsolatban született.

A jövő az utakon nem gyorsulást hoz, hanem lassulást Olyan sci-fiken nőttem fel, amik villámgyors közlekedést ígértek a jövőben. A valóság viszont egyre durvább sebességkorlátozásokat hoz.