Az autók egyre biztonságosabbak. A menetbiztonsági elektronikák egyre jobban érzékelik a kocsik környezetét és egyre ügyesebben akadályozzák meg önállóan a gázolásokat, ütközéseket. A gumik teljesítménye folyamatosan javul, a fényszórók egyre hatékonyabban világítják meg éjjel az utat. Egy korszerű autóval összehasonlíthatatlanul nehezebb balesetet okozni, mint egy tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt gyártottal. A hatóságok, kormányzatok ugyanakkor egyre határozottabban követelik a járművek sebességének általános csökkentését a közúti forgalomban.

Városokban 30, országúton 60 km/h

Már a budapesti főpolgármester is felvetette, hogy elég lesz az autósoknak a 30 km/h-s sebesség a városi utcákon és a főutakon se kell 50-nél gyorsabban mennie senkinek lakott területen belül. Sőt: már el is kezdődtek a táblázások, egyre több helyen kell a megszokott tempó alá lassítani. Párizsban a napokban jelentett be hasonló korlátozási szándékot a polgármester. A városon belül már jövőre mindenhol 30 lesz a maximum, a Peripherique-en, az elkerülő körgyűrűn pedig a jelenlegi, 2014 óta érvényes 70-ről 50 km/h-ra limitálják a sebességet. (A párizsiak november 27-ig azért még véleményezhetik ezt az ötletet.) Hollandiában pedig már országosan meghirdették a 30 km/h-s lakott területen belüli sebességhatárt.

Az Európai Unió közösségi szinten is foglalkozik a sebesség csökkentésével. A legnagyobb visszhangot a német sztrádák korlátozás nélküli szakaszaival kapcsolatban időről időre visszatérő felvetések szokták verni, de van az európai közlekedési stratégák asztalán ennél jóval átfogóbb érvényű tervezet is, benne a közelmúlt nagy port felvert hírével, az automatikus sebességkorlátozás-betartó rendszerek kötelezővé tételéről az új autókban. Úgy tűnik, az európai közúti közlekedéspolitika elsősorban és mindenekelőtt a sebesség csökkentéséről szól.

Az autózás története a gazdagok gyors utazgatásaitól a tömegek praktikus helyváltoztatásáig

Amíg nem volt mindenkinek autója, pláne gyors autója, a nagy távolságok rövid idő alatti leküzdése az urak korlátozatlan privilégiuma lehetett. A közlekedésbiztonságra is másként tekintettek az autózás hajnalán: a balesetekkel kapcsolatban jóval megengedőbb volt a társadalom. Hogy mennyire, azt remekül illusztrálja ez az idézet Agatha Christie 1939-ben megjelent Tíz kicsi néger című regényéből (ami ugye más szempontokból is jó példa az idők változására manapság):

– Éppen azon törtem a fejem… hogy ki is lehet az a John meg Lucy Combes. Valószínűleg az a két gyerek, akit elgázoltam Cambridge közelében. Átkozott pech volt. (...) Persze tisztára véletlenül történt. Kiszaladtak valamelyik kulipintyóból. Egy esztendőre be is vonták a jogosítványomat. Istentelenül rohadt volt.
Dr. Armstrong hevesen közbeszólt:
– A gyorshajtás az oka… mindennek az az oka! A magafajta fiatalemberek veszélyesek a társadalomra.
Anthony vállat vont.
– Márpedig a sebességé a jövő. Az angol országutak persze reménytelenek ebből a szempontból. Képtelenség megfelelő iramban hajtani rajtuk. (...) Mindenesetre nem az én hibámból történt. Közönséges baleset volt!

A "közönséges balesetek" számát aztán egyre erőteljesebben próbálták meg csökkenteni a államok kormányzatai, míg eljutottunk az eddig jobbára általánosan elfogadott 50/90/130-as számokig. Amiket, úgy tűnik, most tovább fogunk csökkenteni.

Persze a mai forgalom méretében, zsúfoltságában nem összehasonlítható a hőskor viszonyaival. A 100 lakosra jutó autók száma a '70-es évek óta Nyugat-Európában minimum megháromszorozódott, keleten pedig inkább ötszörös ez a szorzó! Az autók teljesítménye is sokat nőtt az évtizedek során. Ugyanakkor viszont az úthálózat, a forgalomtechnika és a biztonságtechnika is hatalmasat fejlődött, a halálos közlekedési balesetek száma az EU-ban folyamatosan (bár az utóbbi években belassult tempóban) csökken.

Kisebb tempó, kevesebb halál - ez a fő érv

A sebességcsökkentés nyilvánvalóan az esetlegesen bekövetkező balesetek következményeinek enyhítésével jár. Ennek illusztrálására készült az alábbi ábra is a WHO-nál:

Ugyanakkor sajnos szinte egyáltalán nem esik szó a témával kapcsolatban arról, hogy mennyiben van köze a hivatalos sebességhatároknak a valódi gázolásokhoz. A médiában legnagyobb visszhangot kapó balesetekben nem az a jellemző, hogy a teljesen szabályosan haladó autós fékezés nélkül elgázol 50-nel a zebrán egy egy gyalogost, aki nem halna meg, ha az autós 30-cal ment volna. A minden szabályt áthágó extrém gyorshajtókat viszont nemigen hatja majd meg, ha csökken a sebességhatár - amit úgysem tartanak be.

A statisztikák nem adnak információt a balesetek valós előidéző okairól, ezek csupán rendőri jegyzőkönyvek összesítéséből származó papírszagú információkat összegeznek. E sorok szerzője készített egy kutatást a Magyar Közút megbízásából, mely során egy adott régióban, adott időszakban történt balesetek valós okairól próbált információt szerezni. A kutatás eredménye szerint a balesetek okai között a legfontosabb tényező az elsőbbség meg nem adása volt:

A sebességgel, gyorshajtással kapcsolatban az országosan is kommunikált átlaghoz hasonló adatokat regisztráltam: az abszolút gyorshajtás, tehát a megengedett sebesség túllépése a helyszínelők szerint csupán 9, ugyanakkor a relatív gyorshajtás, a látási viszonyoknak, útviszonyoknak nem megfelelő sebességválasztás 21%-kal szerepelt az okok között. Érdekes, hogy EU-szerte ez a 30% tűnik általánosnak a sebesség és a balesetek okainak összefüggésében. A közlekedésbiztonsági szervezetek mégsem az egyéb, összességében nagyobb hatású okokra, problémákra, szabálytalanságokra, hanem mindig elsősorban a sebesség visszaszorítására fókuszálnak:

Adódik a következtetés, hogy talán nem is a balesetek elkerülése, hanem következményük csökkentése a politika célja. Persze ez az eredmény is örvendetes lenne, de a logika legalábbis megkérdőjelezhető.

Nincs a tempó csökkentése mögött egy hátsó (zöld) gondolat?

Idén márciustól a holland autópályákon reggel 6-tól este 7-ig fokozatosan a korábbi 130-ról 100 km/h-ra csökkentik a sebességhatárt. A változást környezetvédelmi indokokra hivatkozva vezették be, joggal, hiszen egy átlagos autót sík úton szélcsendben 130-cal hajtani mintegy 25%-kal több energiába kerül, mint 100-zal. Ez a többletenergia-igény az elektromos autóknál is jelentkezik. (Persze felvetődik a kérdés, hogy ha ennyire fontos a takarékosság és ennyire nem számít a közlekedők ideje, miért nem 60 km/h az új sebességhatár, ugyanis nagyjából ennél a sebességnél van az energiafogyasztási optimum.)

Az EU közlekedésének átállítása elektromos autózásra egyre gyorsuló ütemben zajlik, ezzel párhuzamosan az energetikai szektorban is halad előre Európa-szerte a megújulókra váltás. Logikus a gondolat, hogy ha a sok autó mind villannyal fog menni, jó lenne visszafogni az elektromos energia-igényt, hogy a hálózatot ne terhelje extra áramfelhasználás, legalábbis ebben a bizonytalan időszakban. Az elektromos autók fogyasztását pedig a legjobban a sebesség csökkentésével lehet korlátozni.

Egy logikusabb megoldás: ahol tényleg veszélyes a gyorshajtás, kényszerítsük lassításra a járműveket!

Az általános sebességkorlátozás szigorítása önmagában talán nem a legjobb megoldás a járművek sebességének tényleges csökkentésére a valóban veszélyes helyeken. Nagyon sok európai úton már ma is életszerűtlen, a forgalom természetes ritmusától idegen korlátozásokat találunk, amit a forgalom nem is vesz figyelembe, sőt: paradox módon gyakran az teremt veszélyhelyzetet, aki erőltetetten próbálja betartani a sebességhatárt ezeken a helyeken. Ez a túlszabályozás pedig sajnos csökkenti a korlátozás betartási hajlandóságát a ténylegesen veszélyes helyeken.

Ezeken a valóban veszélyes helyeken (beláthatatlan útszakaszok, baleseti gócpontok, iskolák környéke, stb.) jobb megoldást jelent a biztonságos sebesség kikényszerítésére a fizikai akadály (fekvőrendőr) vagy a mindig éber telepített sebességmérő. Ha a közlekedésszabályozás célja tényleg a biztonságos sebesség betartatása a valóban problémás helyeken, inkább tűnik helyes és elfogadható módszernek a veszélyes pontokon a sebesség valódi csökkentése, mint az általános korlátozás. Persze ezeknek a megoldásoknak van egy nagy hátrányuk: pénzbe kerülnek.

Mi a véleményed: jó dolog az általános lassulás?

Tudományos-technológiai magazinként természetesen nem kívánunk semmilyen merev álláspontot kialakítani annak tekintetében, hogy a közúti közlekedés tempójának általános csökkentése jó dolog-e vagy sem. Kíváncsiak vagyunk viszont olvasóink véleményére ezzel kapcsolatban.  Szerinted ez az általános európai forgalomlassulás jó dolog vagy sem?

Ez is érdekelhet:

Hány évig vehetünk még benzines vagy dízel autót?

Ilyen lehet az első repülőtér, ahonnan már légitaxikkal utazhatnak az emberek

Ez lehet az első, kifejezetten elektromos autókra kiszabott adó