A jövő az utakon nem gyorsulást hoz, hanem lassulást
2020 / 11 / 19 / Rácz Tamás
A jövő az utakon nem gyorsulást hoz, hanem lassulást
Olyan sci-fiken nőttem fel, amik villámgyors közlekedést ígértek a jövőben. A valóság viszont egyre durvább sebességkorlátozásokat hoz.

Az autók egyre biztonságosabbak. A menetbiztonsági elektronikák egyre jobban érzékelik a kocsik környezetét és egyre ügyesebben akadályozzák meg önállóan a gázolásokat, ütközéseket. A gumik teljesítménye folyamatosan javul, a fényszórók egyre hatékonyabban világítják meg éjjel az utat. Egy korszerű autóval összehasonlíthatatlanul nehezebb balesetet okozni, mint egy tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt gyártottal. A hatóságok, kormányzatok ugyanakkor egyre határozottabban követelik a járművek sebességének általános csökkentését a közúti forgalomban.

Városokban 30, országúton 60 km/h

Már a budapesti főpolgármester is felvetette, hogy elég lesz az autósoknak a 30 km/h-s sebesség a városi utcákon és a főutakon se kell 50-nél gyorsabban mennie senkinek lakott területen belül. Sőt: már el is kezdődtek a táblázások, egyre több helyen kell a megszokott tempó alá lassítani. Párizsban a napokban jelentett be hasonló korlátozási szándékot a polgármester. A városon belül már jövőre mindenhol 30 lesz a maximum, a Peripherique-en, az elkerülő körgyűrűn pedig a jelenlegi, 2014 óta érvényes 70-ről 50 km/h-ra limitálják a sebességet. (A párizsiak november 27-ig azért még véleményezhetik ezt az ötletet.) Hollandiában pedig már országosan meghirdették a 30 km/h-s lakott területen belüli sebességhatárt.

Az Európai Unió közösségi szinten is foglalkozik a sebesség csökkentésével. A legnagyobb visszhangot a német sztrádák korlátozás nélküli szakaszaival kapcsolatban időről időre visszatérő felvetések szokták verni, de van az európai közlekedési stratégák asztalán ennél jóval átfogóbb érvényű tervezet is, benne a közelmúlt nagy port felvert hírével, az automatikus sebességkorlátozás-betartó rendszerek kötelezővé tételéről az új autókban. Úgy tűnik, az európai közúti közlekedéspolitika elsősorban és mindenekelőtt a sebesség csökkentéséről szól.


Az ETSC közlekedésbiztonsági szervezet ábrája szerint az automatikus sebességkorlátozó berendezés 20%-kal csökkenthetné a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. A szervezet növelné a megfigyelt sebességű utak számát is és a 60 km/h-s lakott területen kívüli korlátozást is pedzegeti

Az autózás története a gazdagok gyors utazgatásaitól a tömegek praktikus helyváltoztatásáig

Amíg nem volt mindenkinek autója, pláne gyors autója, a nagy távolságok rövid idő alatti leküzdése az urak korlátozatlan privilégiuma lehetett. A közlekedésbiztonságra is másként tekintettek az autózás hajnalán: a balesetekkel kapcsolatban jóval megengedőbb volt a társadalom. Hogy mennyire, azt remekül illusztrálja ez az idézet Agatha Christie 1939-ben megjelent Tíz kicsi néger című regényéből (ami ugye más szempontokból is jó példa az idők változására manapság):

– Éppen azon törtem a fejem… hogy ki is lehet az a John meg Lucy Combes. Valószínűleg az a két gyerek, akit elgázoltam Cambridge közelében. Átkozott pech volt. (...) Persze tisztára véletlenül történt. Kiszaladtak valamelyik kulipintyóból. Egy esztendőre be is vonták a jogosítványomat. Istentelenül rohadt volt.
Dr. Armstrong hevesen közbeszólt:
– A gyorshajtás az oka… mindennek az az oka! A magafajta fiatalemberek veszélyesek a társadalomra.
Anthony vállat vont.
– Márpedig a sebességé a jövő. Az angol országutak persze reménytelenek ebből a szempontból. Képtelenség megfelelő iramban hajtani rajtuk. (...) Mindenesetre nem az én hibámból történt. Közönséges baleset volt!

A "közönséges balesetek" számát aztán egyre erőteljesebben próbálták meg csökkenteni a államok kormányzatai, míg eljutottunk az eddig jobbára általánosan elfogadott 50/90/130-as számokig. Amiket, úgy tűnik, most tovább fogunk csökkenteni.

Persze a mai forgalom méretében, zsúfoltságában nem összehasonlítható a hőskor viszonyaival. A 100 lakosra jutó autók száma a '70-es évek óta Nyugat-Európában minimum megháromszorozódott, keleten pedig inkább ötszörös ez a szorzó! Az autók teljesítménye is sokat nőtt az évtizedek során. Ugyanakkor viszont az úthálózat, a forgalomtechnika és a biztonságtechnika is hatalmasat fejlődött, a halálos közlekedési balesetek száma az EU-ban folyamatosan (bár az utóbbi években belassult tempóban) csökken.


A közlekedési balesetben elhunytak számának alakulása az elmúlt két évtizedben az EU-ban. A szaggatott vonal az EU célirányzata, a folytonos a tényadat

Kisebb tempó, kevesebb halál - ez a fő érv

A sebességcsökkentés nyilvánvalóan az esetlegesen bekövetkező balesetek következményeinek enyhítésével jár. Ennek illusztrálására készült az alábbi ábra is a WHO-nál:


Világos: ha kisebb sebességgel löki fel az autó a gyalogost, nagyobb eséllyel marad életben. Más kérdés, hogy miért kell fellökni azt a gyalogost egyáltalán

Ugyanakkor sajnos szinte egyáltalán nem esik szó a témával kapcsolatban arról, hogy mennyiben van köze a hivatalos sebességhatároknak a valódi gázolásokhoz. A médiában legnagyobb visszhangot kapó balesetekben nem az a jellemző, hogy a teljesen szabályosan haladó autós fékezés nélkül elgázol 50-nel a zebrán egy egy gyalogost, aki nem halna meg, ha az autós 30-cal ment volna. A minden szabályt áthágó extrém gyorshajtókat viszont nemigen hatja majd meg, ha csökken a sebességhatár - amit úgysem tartanak be.

A statisztikák nem adnak információt a balesetek valós előidéző okairól, ezek csupán rendőri jegyzőkönyvek összesítéséből származó papírszagú információkat összegeznek. E sorok szerzője készített egy kutatást a Magyar Közút megbízásából, mely során egy adott régióban, adott időszakban történt balesetek valós okairól próbált információt szerezni. A kutatás eredménye szerint a balesetek okai között a legfontosabb tényező az elsőbbség meg nem adása volt:

A sebességgel, gyorshajtással kapcsolatban az országosan is kommunikált átlaghoz hasonló adatokat regisztráltam: az abszolút gyorshajtás, tehát a megengedett sebesség túllépése a helyszínelők szerint csupán 9, ugyanakkor a relatív gyorshajtás, a látási viszonyoknak, útviszonyoknak nem megfelelő sebességválasztás 21%-kal szerepelt az okok között. Érdekes, hogy EU-szerte ez a 30% tűnik általánosnak a sebesség és a balesetek okainak összefüggésében. A közlekedésbiztonsági szervezetek mégsem az egyéb, összességében nagyobb hatású okokra, problémákra, szabálytalanságokra, hanem mindig elsősorban a sebesség visszaszorítására fókuszálnak:


A balesetek 30%-ában az ACEA szerint is szerepet játszik a gyorshajtás. De ők sem vizsgálják, hogy alacsonyabb sebességhatárokkal kevesebb lenne-e a gyorshajtók száma!

Adódik a következtetés, hogy talán nem is a balesetek elkerülése, hanem következményük csökkentése a politika célja. Persze ez az eredmény is örvendetes lenne, de a logika legalábbis megkérdőjelezhető.

Nincs a tempó csökkentése mögött egy hátsó (zöld) gondolat?

Idén márciustól a holland autópályákon reggel 6-tól este 7-ig fokozatosan a korábbi 130-ról 100 km/h-ra csökkentik a sebességhatárt. A változást környezetvédelmi indokokra hivatkozva vezették be, joggal, hiszen egy átlagos autót sík úton szélcsendben 130-cal hajtani mintegy 25%-kal több energiába kerül, mint 100-zal. Ez a többletenergia-igény az elektromos autóknál is jelentkezik. (Persze felvetődik a kérdés, hogy ha ennyire fontos a takarékosság és ennyire nem számít a közlekedők ideje, miért nem 60 km/h az új sebességhatár, ugyanis nagyjából ennél a sebességnél van az energiafogyasztási optimum.)

Az EU közlekedésének átállítása elektromos autózásra egyre gyorsuló ütemben zajlik, ezzel párhuzamosan az energetikai szektorban is halad előre Európa-szerte a megújulókra váltás. Logikus a gondolat, hogy ha a sok autó mind villannyal fog menni, jó lenne visszafogni az elektromos energia-igényt, hogy a hálózatot ne terhelje extra áramfelhasználás, legalábbis ebben a bizonytalan időszakban. Az elektromos autók fogyasztását pedig a legjobban a sebesség csökkentésével lehet korlátozni.

Egy logikusabb megoldás: ahol tényleg veszélyes a gyorshajtás, kényszerítsük lassításra a járműveket!

Az általános sebességkorlátozás szigorítása önmagában talán nem a legjobb megoldás a járművek sebességének tényleges csökkentésére a valóban veszélyes helyeken. Nagyon sok európai úton már ma is életszerűtlen, a forgalom természetes ritmusától idegen korlátozásokat találunk, amit a forgalom nem is vesz figyelembe, sőt: paradox módon gyakran az teremt veszélyhelyzetet, aki erőltetetten próbálja betartani a sebességhatárt ezeken a helyeken. Ez a túlszabályozás pedig sajnos csökkenti a korlátozás betartási hajlandóságát a ténylegesen veszélyes helyeken.

Ezeken a valóban veszélyes helyeken (beláthatatlan útszakaszok, baleseti gócpontok, iskolák környéke, stb.) jobb megoldást jelent a biztonságos sebesség kikényszerítésére a fizikai akadály (fekvőrendőr) vagy a mindig éber telepített sebességmérő. Ha a közlekedésszabályozás célja tényleg a biztonságos sebesség betartatása a valóban problémás helyeken, inkább tűnik helyes és elfogadható módszernek a veszélyes pontokon a sebesség valódi csökkentése, mint az általános korlátozás. Persze ezeknek a megoldásoknak van egy nagy hátrányuk: pénzbe kerülnek.

Mi a véleményed: jó dolog az általános lassulás?

Tudományos-technológiai magazinként természetesen nem kívánunk semmilyen merev álláspontot kialakítani annak tekintetében, hogy a közúti közlekedés tempójának általános csökkentése jó dolog-e vagy sem. Kíváncsiak vagyunk viszont olvasóink véleményére ezzel kapcsolatban.  Szerinted ez az általános európai forgalomlassulás jó dolog vagy sem?

Mi a véleményed a mainál szigorúbb általános sebességhatárokról?

Helyeslem, mindenhol menjenek lassabban az autók
A városban szerintem is elég a 30 km/h, de lakott területen kívül ne változzanak a szabályok
Nem helyeslem, a balesetek számának csökkentésére nem a sebesség általános csökkentése a jó válasz
Created with Quiz Maker

 

Ez is érdekelhet:

Hány évig vehetünk még benzines vagy dízel autót?

Ilyen lehet az első repülőtér, ahonnan már légitaxikkal utazhatnak az emberek

Ez lehet az első, kifejezetten elektromos autókra kiszabott adó

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.