Annyi a Sakkmattnak, az orosz szuper lopakodónak?

2022 / 04 / 16 / Felkai Ádám
Annyi a Sakkmattnak, az orosz szuper lopakodónak?
Elképzelhető, hogy az ötödik generációs, agyonreklámozott lopakodó csak jól hangzó PR-anyag marad, de hasonlóan az Armata tankhoz, ténylegesen sosem fog megvalósulni. Mindehhez a jelenlegi háború is vastagon hozzájárulhat.

A Sakkmatt a T–14 Armata tankhoz hasonlóan az orosz hadiipar egyfajta szimbóluma: papíron eszméletlen jól mutat, látszik, hogy az orosz hadsereg modernizációja mellett a cél a minél több külföldi megrendelés bezsebelése volt, viszont a harctérre/légtérre ezek az eszközök már nem, vagy csak korlátozott mértékben jutnak el, és épp a mostani háború az, ami több szempontból is alááshatja nem csak a szóban forgó járművek fejlesztését, de bizonyos értelemben a létjogosultságukat is. Ezzel kapcsolatban az 1945-ön jelent meg egy cikk, aminek a szerzője pont azon spekulál, hogy a fenti hatások kumulációja miként eredményezheti azt, hogy a Sakkmatt sose lásson tényleges bevetést.

A Szu–75 Sakkmattról korábban mi is írtunk (lenti cikk), ám röviden itt a lényeg a tavaly bemutatott vadászgépről: A „Checkmate” (Sakkmatt) elnevezésű gépet a Rostec gyártja, míg a terveket a patinás Szuhoj készíti, és bár több, igen lenyűgözően hangzó karakterisztikát is megemlítettek a szóban forgó cégek képviselői, az egyik legfontosabb újítás, hogy egyhajtóműves gépről van szó. Ennek jelentősége pedig, hogy a könnyű taktikai repülőgépek osztályába sorolt „Sakkmatt” egyéb technológiáit tekintve az ötödik generációs vadászok közé tartozik, így olyan masinákkal versenyez – nem is annyira a légtérben, mint inkább a vásárlók kegyeiért –, mint az amerikai F–22 Raptor, a kínai Chengdu J-20, vagy akár az oroszok saját Szu–57-ese (másnéven: PAK–FA). A felsorolt gépek azonban mind ikerhajtóműves vadászok, szemben tehát az egyhajtóműves, és ezért olcsóbb Sakkmattal, amely épp ezért költséghatékony megoldás lehet bizonyos, fejlett, ugyanakkor elérhető áru vadászgépekben gondolkodó nemzetek számára. A vadász előreláthatóan 25-30 millió dollárba kerülhet, ami egy F–35 árának a hetede mindössze. Jurij Boriszov, orosz miniszterelnök-helyettes a hozzáférhető ár kapcsán a gép bemutatásakor kifejezte reményét, hogy az új gépet Indiának, Vietnamnak és bizonyos afrikai országoknak tudják majd eladni, és legalább 300 gépre várnak külföldi megrendelést.

Oroszország leleplezte az F–35 elleni, ötödik generációs vadászgépét A „Sakkmatt” becenevű gép alig látszik a radaron, és egyszerre 6 célpontot is képes támadni – az oroszok az amerikai F–35 és F–22 riválisának szánják, és a jövőben akár „pilóta-nélküli” változat is elérhető lesz belőle.

Mint látható tehát, a gép kettős céllal készült: egyrészt belesimul az orosz hadsereg modernizációjába (hogy ez miként sikerült, azt épp most láthatjuk a hírekben), másrészt olcsó ötödik generációs gépnek szánják a külföldi piacokra. Mint az orosz fejlesztések esetén úgy általában, úgy a Sakkmatt esetén is igaz, hogy már magához a fejlesztéshez is külföldi tőkére van szüksége az országnak. Azonban épp ez a tőke apadhat most el részben az oroszokat sújtó szankciók, részben amiatt, mert Oroszország jelenleg páriaállam a nemzetközi közösségben, és sokan az oroszok helyett épp ezért inkább Kínával üzletelnek. Magyarán elég valószínű, hogy az oroszok vesztenek megrendelőket (már ha akadt eddig egyáltalán biztos vásárló).

A következő probléma maga a fejlesztés, ami (szintén az Armata tankhoz hasonlóan) nem haladhat túl jól. Ennek jele lehet, hogy még a Sakkmatt elődje, a Szu–57 Felon sem áll készen a harci bevetésre – habár a Szu–57-et már bevetették Szíriában, ezek nem voltak tényleges harci repülések, és a gép tömeggyártására is leghamarabb 2027-ben kerülhet sor. Ami a Sakkmattot illeti – ez a gép lehet, hogy 2023-ig fel sem fog emelkedni a kifutóról.

Az anyagi háttér külföldi tőke segítségével történő biztosításánál, valamint a fejlesztés nehézségeinél azonban akadhat égetőbb probléma, ami szintén az ukrán háború szülöttje. Mint látható, az egyhajtóműves vadász egy költséghatékony megoldás szegényebb nemzetek hadseregei számára, azonban, mint azt a szakértők is felvetik, épp az Ukrajnában a különböző drónok (kiemelten a török Bayraktar TB2) sikeres bevetései kérdőjelezték meg ezen vadászgépek létjogosultságát is a tankokra építő hadviselés mellett. A drón ugyanis nem csak sokkal olcsóbb még a budget kategóriás vadásznál is, de a használatához nincs szükség hosszas kiképzésre, drága és adott esetben nehezen beszerezhető pótalkatrészekre és nehézkes karbantartásra. Mint az 1945 cikke idézi a RAND Corporation (egy amerikai nonprofit agytröszt) szakértőit:

„A hadviselés jellege változik, és a fegyveres drónok a pilótát igénylő repülőgépek árának a töredékébe kerülnek. A szűkös védelmi költségvetéssel rendelkező országok lemondhatnak Oroszország állítólagos 5. generációs vadászrepülőgépeiről, függetlenül attól, hogy azok milyen karakterisztikával rendelkeznek.”

(Kép: wikimedia.commons/Mztourist)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.