Ezen a területen tehát elvileg nagyon jól jönne a komplex számításokat a hagyományos gépeknél gyorsabban végző kvantumszámítógép. A Goldman Sachs kutatása szerint pedig a vártnál korábban – 5 éven belül –, de az elképzeltnél némileg szerényebb keretek közt valósulhat meg a szektorban a „kvantumjövő”. A bankok és az egyéb vállalatok előtt ugyanis két út áll: vagy beérik a jelenlegi, szerényebb kvantumasinákkal, vagy várják a távoli jövő potenciális csodáit. Mint az kivehető a trendekből, a cégek a "jobb ma egy túzok, mint holnap egy veréb" alapon az előbbi opcióra voksolnak. Korábban mi is írtunk arról, hogy egy kísérletben azt a következtetést vonták le épp befektetési környezetben, hogy a jelenleg hozzáférhetőbb kvantumszámítógép, a kvantumégető valóban alkalmasabbnak tűnik a kisebb léptékű problémák kezelésére, mint a hagyományos gépek, de még távol állunk attól, hogy kijelenthessük: a szektorban megvalósult a kvantumfölény.

Tőzsdézett egy kvantumszámítógép, és remek eredményeket ért el Jobban és gyorsabban teljesített bizonyos körülmények között, mint a hagyományos portfólióoptimalizálási rendszerek. A jövőben kvantumintelligenciák csapnak majd össze a tőzsdéken?

Nem kizárt viszont, hogy a vállalatok inkább beérik a kisebb előnnyel, mint a teljes forradalommal. A Goldman Sachs és a QC Ware közös kutatása ugyanis arra utal, hogy amennyiben a programozók lemondanak a kvantumszámítógépek által ígért elképesztő számítási kapacitás egy részéről, ez a technológia a vártnál korábban is gyümölcsöt hozhat a szektorban – számol be róla a Financial Times. A vizsgálathoz a Monte Carlo szimulációt használták fel. A Monte Carlo szimuláció alapvetően egy olyan sztochasztikus szimuláció, amelyben számítástechnikai eszközök segítségével egy kísérlet vagy egy projekt kimeneteinek teljes eloszlása tanulmányozhatóvá válik. A név onnan jött (és így talán érthetőbb lesz, miről van szó), hogy egy feltételezett helyzetben Monte Carlóban rulettezünk. Ekkor egy számítógép segítségével elvileg szimulálhatjuk a rulettkereket és a „befektetési stratégiánkat” – vagyis arra „utasítjuk a számítógépet, hogy egy véletlen szám segítségével határozza meg minden pördítés kimenetét, és aztán számítsa ki, hogy a fenti stratégia szerint mennyit nyerünk vagy vesztünk”.

Korábban a Goldman az IBM-mel közösen végzett vizsgálatában arra jutott, hogy egy teljes Monte Carlo szimulációhoz 7500 kvantumbites masinára lenne szükség. Az összehasonlítás kedvéért: az IBM kvantumkapuja például 100 kvantumbittel dolgozik, míg a D-Wave legutóbbi kvantumégetője 5000 kvantumbittel – a kvantumégető ugyanakkor nem „teljes értékű” kvantumszámítógép. Mindenesetre ilyen számítási kapacitású gépet az IBM és a Google is fejleszt jelenleg, és ezekből 5 éven belül lehet is valami. Ugyanakkor ezek a masinák még csak egy rövid ideig képesek a kvantumállapot fenntartani, ami rengeteg számítási hibát eredményezhet. Az ennél megbízhatóbb, valódi és jelentős számítási kapacitással felvértezett kvantumszámítógépek megjelenése azonban a messzi jövő ködébe vész. A Goldman Sachs és a QC Ware közös vizsgálatából pedig az derült ki, hogy ebben a rövid időben, míg a kvantumállapot fenntartható, is lehetséges a teljes Monte Carlo szimulációhoz képest szerényebb igényű számítási feladatokat eredményesen futtatni. Mindez tehát nem jelent 1000-szeres fejlődést a hagyományos számítógépekhez képest, pusztán „csak” tízszerest. Ez az előny azonban akár már 5 éven belül is elérhető lehet.

További cikkek a témában:

Kínában már kapható az első otthoni, 2 qubites kvantum számítógép A SpinQ Gemini lehet a világ első kereskedelmi forgalomban kapható kvantum számítógépe. A gép két qubitet tartalmaz, működése pedig a nukleáris mágneses rezonancián (NMR) alapul.

A jövő probabilisztikus számítógépe a "szegény ember qubitjával", p-bitekkel dolgozik A probabilisztikus vagy valószínűségi számítógép lehet az átmenet a hagyományos és kvantumszámítógépek között. Ez az architektúra p-bitekkel dolgozik és nem igényel extrém alacsony hőmérsékletet a működéséhez.

Kína is elérte a kvantumfölényt A Google tavaly ősszel érte el a kvantumfölényt, amikor Sycamore nevű kvantumprocesszoruk, három és fél perc alatt megoldott egy olyan a feladatot, ami a világ legerősebb szuperkomputerének, tízezer évig tartott volna. Kína tegnap szintén bejelentette a kvantumfölényt, kvantumszámítógépük tízmilliárdszor gyorsabb az amerikainál. Tíz. Milliárdszor. Gyorsabb.