Egyelőre kicsit azért beletapos a fékbe a realitás, amennyiben a kvantumszámítógépek tőzsdei felhasználhatóságát vizsgáljuk, magyarán a Tőzsdecápák következő részében még nem a kanadai D–Wave és a Google masinája fogja a főszerepet alakítani, de a bankok már érdeklődnek a technológiai pénzpiaci alkalmazhatósága iránt. Legutóbb a KPMG tanácsadó cég a Dán Műszaki Egyetemmel, valamint egy egyelőre meg nem nevezett európai bankkal közösen vizsgálták, miként teljesít ez az eszköz a portfólióoptimalizálás kapcsán. Ez utóbbi gazdasági folyamat annak meghatározását jelenti, hogy mely részvényeket kell eladni, és melyeket kell megvásárolni a lehető legnagyobb haszon elérése érdekében. Magyarán – mint az az elnevezésből is látszik – egy olyan klasszikus optimalizálási problémáról beszélünk, amely megoldására a kvantumszámítógépek kifejezetten alkalmasak.

A problémát a nagyobb pénzügyi cégek eddig is próbálták szuperszámítógépekkel megoldani, ám ahogy növekszik a befektetett eszközök száma, úgy növekszik a számítási folyamatok komplexitása is, és idővel még ezek a rendszerek is elvesztik a fonalat. Itt jön képbe a kvantumszámítógép, amely egyszerre több számítási feladatot is képes futtatni. Jelenleg azonban ez a technológia még nem forrta ki magát annyira, hogy valódi körülmények közt is használható legyen, de idővel (elméletileg) a nagyobb teljesítményű kvantumszámítógépek a hasonló optimalizálási problémákkal percek alatt elboldogulnak majd – ez az oka, hogy a nagyobb bankok már most kutatják a feladathoz szükséges kvantumalgoritmusokat.

Jelenleg egyébként kétféle kvantumszámítógép érhető el: az egyik a „hagyományosabb” értelemben vett kvantumszámítógép, a kvantumkapu, a másik pedig amolyan áthidaló technika a hagyományos és a kvantumalapú masinák közt – ez utóbbi a kvantumégető. A két technológia közt a legfőbb különbség, hogy egy kvantumégető nem tudja közvetlen irányítani a kvantumbiteket. Ehelyett az eszköz környezetét tudja manipulálni, ami segítségével az égető felveheti az úgynevezett „ground state” állapotot, amit a számításoknál a legoptimálisabb végkimenetelnek, ebben az esetben a portfólió legoptimálisabb összetételének feleltetnek meg. Összességében a kvantumégető felhasználhatósági lehetőségei szűkebbek, ám sokkal több kvantumbit kezelésére képesek a kvantumkapuknál. Az IBM kvantumkapuja például 100 kvantumbittel dolgozik, míg a D-Wave legutóbbi kvantumégetője 5000 kvantumbittel.

A mostani kísérlethez a kutatók pedig éppen a D-Wave kvantumégetőjét választották egy 65 befektetett eszközből álló portfólió kezelésére. A hagyományos szuperszámítógépek által használt, „brute force” számítási metódus egyébként ennél jóval kevesebbel, mindössze 25 eszközzel boldogul csak. A kísérletből kiviláglott, hogy 15 befektetett eszközig nagyjából fej-fej mellett haladt a két rendszer, de ennél több eszköznél a D-Wave átvette a vezetést, és jóval gyorsabbnak bizonyult a hagyományos számítógépnél. A 25-ös eszközkészlet felett pedig a D-Wave teljesítményét egy „szimulált égetés” algoritmussal vetették össze, ám a kvantumszámítógép ekkor is sokkal jobb eredményeket ért el.

Ha tehát épp a portfóliónkat optimalizálnánk, akkor a fentebb írtak nyilván nagy reményekkel töltenek el minket, de a kutatók azért lehorgasztják a lelkesedésünket. Szerintük a kisebb léptékű problémák kezelésére a kvantumégető valóban alkalmas lehet, de a mostani vizsgálat nem alkalmas arra, hogy kijelentsük, hogy ezen a területen megvalósult a kvantumfölény. Ehhez ugyanis a D-Wave-et a létező legjobb hagyományos szuperszámítógépekkel kellett volna megversenyeztetni, ami jócskán túlmutatott ennek a kísérletnek a léptékén. Ráadásul akadtak egyéb problémák is: a portfólió növekedésével például finomhangolni kellett a kvantumszámítógépet, de ezután tényleg lepipálta a szimulált égetőt. A másik probléma, hogy akár az ilyen hagyományosabb problémák, mint a portfólió optimalizálás (amelyre az ötvenes évek óta létezik teória) kvantumalgoritmussá alakítása sem túl egyszerű, még egy olyan relatíve hozzáférhető szoftver esetén sem, mint amit a D-Wave-hez írtak. A kutatók pedig abban is kételkednek, hogy összességében a kvantumégetőknek akkora hatása lenne, mint a nagyobb kvantumkapuknak – ennek ellenére azért folytatják ezen technológia felhasználási lehetőségeinek a kutatását a különböző optimalizálási feladatok terén.

(Kép: wikimedia commons/Oleg Alexandrov)

További cikkek a Rakétán:

Kínában már kapható az első otthoni, 2 qubites kvantum számítógép A SpinQ Gemini lehet a világ első kereskedelmi forgalomban kapható kvantum számítógépe. A gép két qubitet tartalmaz, működése pedig a nukleáris mágneses rezonancián (NMR) alapul.

Kína is elérte a kvantumfölényt A Google tavaly ősszel érte el a kvantumfölényt, amikor Sycamore nevű kvantumprocesszoruk, három és fél perc alatt megoldott egy olyan a feladatot, ami a világ legerősebb szuperkomputerének, tízezer évig tartott volna. Kína tegnap szintén bejelentette a kvantumfölényt, kvantumszámítógépük tízmilliárdszor gyorsabb az amerikainál. Tíz. Milliárdszor. Gyorsabb.

Az Advantage lehet a világ első kereskedelmi kvantumszámítógépe A kvantumszámítógép rendszerek, szoftverek és szolgáltatások egyik vezető fejlesztője, a D-Wave Systems bejelentette új generációs kvantumszámítási platformjának elérhetőségét. Az új hardvereket, szoftvereket és eszközöket tartalmazó csomag a világon elsőként szolgálhatja ki a termelés-orientált kvantumszámítástechnikai alkalmazásokat.