A kvantumszámítástechnika és a kvantumkommunikáció az életünk számos területét érinti majd, a friss tanulmányok szerint 2030-ra már több milliárd dolláros “kvantumipar” kialakulása várható. A kvantumfölény azt jelenti, hogy egy kvantumszámítógép gyorsabbá vált mint a hagyományos számítógépek. A kínai Csiucsang névre keresztelt rendszer percek alatt elvégzett egy olyan kalkulációt, ami a világ harmadik legerősebb szuperszámítógépének kétmilliárd évbe telt volna. Az eredmények december elsején jelentek meg a Science magazinban.
A Google tavaly ősszel érte el a kvantumfölényt, amikor Sycamore nevű, 54 qubites kvantumprocesszoruk, bár csak 53 qubitje működött, 3 perc 20 másodperc alatt megoldott egy olyan a feladatot, ami a világ legerősebb szuperkomputerének, a Summitnak 10 ezer évig tartott volna.
A Sycamore áttörésével kapcsolatban az IBM hozzátette, hogy a demonstrációhoz felhasznált algoritmusnak van egy hatékonyabb változata klasszikus gépekre, mellyel két és fél nap alatt megoldhatják a feladatot.
A Google és a kínaiak rendszere alapvetően különbözik egymástól. Míg a Google kvantumszámítógépe abszolút nulla fok közelébe hűtött szupravezető fémekből áll, a kínaiak a fotonokat, vagyis a fény részecskéit vették rá a közreműködésre.
A Hofejben található Kínai Tudományos és Technikai Egyetemen működő Csiucsang nevű eszköz a kínai állami hírügynökség jelentése szerint egy Gauss-féle bozonmintavétel nevű feladatot hajtott végre tízmilliárdszor nagyobb sebességgel, mint a Google prototípusa.
A feladatban a kvantumszámítógép bozonpárok megjelenését próbálta megjósolni egy lineáris interferométeren, amit 76 foton esetéből 43 esetben tudtak megvalósítani.
A vagy 0 vagy 1 értéket felvevő, kettes számrendszerben, bináris számjegyeken (biteken) alapuló számítástechnikával összehasonlítva a kvantumszámítástechnika alapegysége a kvantumbit (qubit) némi valószínűséggel az 1, és ugyanennyi valószínűséggel a 0 értéket veszi fel ugyanabban a pillanatban, esetleg a kettő szuperpozícióját, azaz mindkettőt. Egyszerre. Egy kvantumszámítógép a kvantumbiteket kvantum logikai kapuk használatával manipulálja. A kvantuminformáció rendkívül sérülékeny, kezelése vagy megőrzése nagy kihívás, ezért egyelőre csak kisebb működő kísérleti példányok léteznek, mint például a D-Wave által gyártott eszközök.
Hogyan működik a kvantumszámítógép?
A kínai Csiucsang nehezebben programozható mint a Google megoldása. Mivel alapvetően optikai rendszer, a műveleteit optikák és tükrök beállításával lehet beprogramozni. Ilyen fotonikus kvantumszámítógépet fejleszt a torontói Xanadu cég is. Christian Weedbrook az alapítója a Wireden üdvözölte a kínai eredményt: “Az eredmények figyelemre méltóak, bár a kvantumszámítástechnika működésének több életképes útja is van. Ez mérföldkő a fotonikus kvantumszámításokban, ami mindannyiunk számára jó hír" mondta.
Világszerte az egyetemeken és az iparban a kvantum-hardverek többféle formáját fejlesztik. A szupravezető áramkörökön alapuló qubitek a legelterjedtebbek, részben a Google és az IBM nagy befektetéseinek köszönhetően. Az elektromos mezőkben lebegő egyedi atomokon alapuló qubitekből álló kvantumszámítógépeket, az úgynevezett ioncsapdás megoldásokat, a Honeywell és az IonQ fejlesztik, és ezek már elérhetők az Amazon és a Microsoft felhőszolgáltatásain keresztül.
Weedbrook, aki első prototípusait 12 qubittel, szeptemberben tette elérhetővé a korai vásárlók számára, azt állítja, hogy csapata rugalmasabb eszközöket képes előállítani, mint a Csiucsang, és úgy véli, hogy a fotonikus kvantumszámítógépek hamarosan beérhetik a többi megoldás által elért eredményeket. Nagy előnyük, hogy ugyanazokat az alkatrészeket használják, melyeket sok távközlési hálózat is. Ezek ráadásul rugalmasabb rendszerek, mint a Google megoldása, hiszen nem kell hozzájuk masszív hűtőapparátus.
(Forrás: Wired Kép: Unsplash, Google)