Szombaton kora reggel másodszor érhette dróntámadás a megszállt Krím-félszigeten az orosz Fekete-tengeri flotta főhadiszállását – írja a Telex. Mihail Razvozhajev, Szevasztopol Moszkva által kinevezett tisztségviselője a Telegramon hozzátette azt is, hogy a drón az épület tetejébe csapódott be, a támadásnak viszont nem voltak áldozatai. Az a Guardian által közzétett felvételeken is látszik, hogy a parancsnokság épületéből füst tör elő.
Habár az oroszok szerint a Krím elleni támadások „pszichológiai” jelentőségűek, és nem okoznak sok kárt (habár például a Szaki légibázis elleni támadás során komoly kár érhette az orosz légierőt), az figyelemre méltó, hogy a háború immár benyúlik a frontvonalak mögötti, orosz kézen lévő területekre is.
A The War Zone arról írt, hogy a mostani támadás során immár másodszor figyelték meg azt az AliExpress-en elérhető, nagy hatótávolságú drónt, amit az ukránok csapásmérő eszközzé, lényegében robotrepülővé alakítottak át – a kétfarkú, merevszárnyú drónt közvetlenül azelőtt észlelték a levegőben, hogy füst szállt volna fel a flotta főhadiszállásáról.
A mostani tehát a második megerősített támadás a főpranacsnokság ellen mindössze három hét leforgása alatt, ami egyébként a lap szerint Ukrajnának a Krím elleni katonai műveleteinek a kiterjesztését jelentik.
Ami a drónt illeti: alapvetően tehát egy kínai gyártású, merevszárnyú pilóta nélküli repülőgépről van szó, amely viszonylag jelentős rakományt képes szállítani nagy távolságokra, aminek köszönhetően könnyen átalakítható támadó robotrepülővé. Az eszköz amúgy 5000 és 10 000 dollár közötti áron vásárolható meg. Hasonló improvizált fegyverrel Ukrajna egyébként korábban már sikeresen mért csapást tavaly júniusban egy Novosahtyinszkban található olajfeldolgozó komplexumra.
A War Zone szerint míg a közelmúlt Krímben történt támadásai során több eszközt is valószínűsítettek, a legesélyesebb, hogy az „Alibaba-drónok” ezekben a csapásokban fontos szerepet játszottak. Természetesen elképzelhető, hogy a dróntámadás egyéb fegyverekkel, például rövid hatótávolságú lövedékekkel vagy lézengő lövedékekkel (öngyilkos drónokkal) egészült ki.
Feltételezhető, hogy a drónokat a közelben különleges egységek irányították – mivel ezek a pilóta nélküli repülőgépek csapást mérhetnek ugyan teljesen önállóan egy adott GPS-koordinátára, de elképzelhető, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében a cél közelében valaki átveszi felettük az irányítást – így a támadás egyszerre lehet az adott harctéri viszonyok tekintetében flexibilisebb és pontosabb. Ez utóbbi lehetőségre, tehát egy közelben tartózkodó operátorra utal a lap szerint az a tény, hogy a támadások fényes nappal történtek (a legutóbbi támadásra is reggel került sor tehát) – ennek ugyanis azért lehet értelme, mert ha a drón nyomon követésére egy egyszerűbb kamerát használnak, akkor az nem alkalmas az éjjeli műveletekre.
Kérdés lehet, hogy mi a helyzet az orosz légvédelemmel, hogy azt ilyen könnyen meg lehet kerülni egyszerű, kereskedelmi forgalomban is elérhető drónokkal. Ráadásul mindezt úgy, hogy a Krím a jelenlegi helyzet miatt teljesen fel lett fegyverezve – ám ennek ellenére is sikeresen lehet ott csapást mérni fényes nappal, tiszta időben. A War Zone szerint azt már eddig is látni lehetett a háborúban, hogy az orosz légvédelem nem áll a helyzet magaslatán, de egyébként épp ezeket a kisebb és lasabban repülő eszközöket a fejlettebb légvédelmi rendszereknek is nehéz lehet kiszúrnia. Nem kizárható az sem, hogy a detektálásukhoz legalábbis szoftverfrissítésekre, de akár új hardveres összetevőkre is szükség lehet – más kérdés, hogy Oroszország ilyesmire éppenséggel az elmúlt években már felkészülhetett volna, mivel pontosan ilyen dróncsapások érték korábban a szíriai bázisait is. Hogy ezen a módon tehát miért lehet továbbra is meglepni az orosz hadsereget, az épp ezért kicsit érthetetlen.
(Kép: AliExpress)