Az amerikai Kongresszus megállapította, hogy több technológiai óriás is visszaélt a monopolhelyzetével
2020 / 10 / 07 / felkai.adam
Az amerikai Kongresszus megállapította, hogy több technológiai óriás is visszaélt a monopolhelyzetével
Az Amazon, az Apple, a Google és a Facebook nem csak monopolhelyzetet élveznek fő piaci szegmensekben, de ezzel vissza is élnek – ezzel a megállapítással zárult a Kongresszus 16 hónapos vizsgálata az ügyben.

A 450 oldalas beszámoló az Amazon, az Apple, a Google és a Facebook több mint egy éven át tartó vizsgálatának a zárlata. Mint arról a CNN beszámol, a dokumentum legfőbb megállapítása, hogy ezek a vállalatok nem csak monopolisztikus helyzetbe kerültek kiemelt piaci szegmensekben, de ezzel a helyzetükkel vissza is éltek. Az anyagot a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának Trösztellenes Testülete állította össze, amihez több mint egymillió dokumentumot gyűjtöttek össze. Ezek részben a vizsgált vállalatoktól származnak, részben egyetemi kutatóktól, cégvezetőktől, sőt akár rivális vállalatoktól is.

Miért baj az, ha egy vállalat sikeres?

A siker önmagában nem baj, ugyanakkor ezek a vállalatok kizárólagos helyzetbe kerültek azokban a szegmensekben, ahol versenyeznek. A dokumentum szerint pedig több bizonyíték is mutatja, hogy ez versenyellenes megoldásokhoz vezetett az adott piaci területeken. Ennek következménye pedig az innováció visszaesése, a fogyasztók választási szabadságának csökkenése (egyéb versenyképes termékek híján), végső soron pedig a demokrácia meggyengülése.

A jelentés a helyzetet egyébként több múltbéli monopóliumhoz is hasonlítja, egyebek mellett a vasútipar korai szakaszához. (379. oldal) A kongresszusi vizsgálat akkor azzal zárult, hogy a vasúttársaságok betörése a szénpiacra ellehetetlenítette az ott ténykedő, független cégek működését. Ennek oka egyszerűen az, hogy a vasúttársaságok a saját vállalkozásaiktól rendeltek szenet, így a többi piaci szereplő egyre rosszabb helyzetbe került, és lehetőség nyílt az olcsó felvásárlásukra, és ezzel a további terjeszkedésre. 1893-ban ezért arra a következtetésre jutottak, hogy egy vállalat ne versenyezhessen olyan szegmensben, ahol lehetősége van meghatározni az árakat. Ezt ma úgy mondanánk (és ez a bizottság egyik megoldási javaslata az ügyre), hogy adott vállalat ne szállhasson versenybe általa működtetett platformon.

Olyan rossz tehát a helyzet, mint a 19. században?

Hasonlóan az elmúlt korok nagy vasúti társaságaihoz, a jelenkor technológiai óriásai elképesztő méretekben kebelezték be a piacokat. Csak amíg ezeket a piacokat a múltban vasútvonalak, szállítmányozás és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások és kiegészítő vállalkozások jelentették, ma keresőmotorokról, applikációkat árusító, online boltokról és közösségi platformokról beszélhetünk. Eddig tehát megáll az analógia. Azonban akad egy ordító különbség, ami miatt valójában súlyosabb a jelenlegi helyzet, mint a 120 évvel korábbi. És ez az, ami miatt a beszámoló arra a következtetésre jut, hogy ezeknek a vállalatoknak túl nagy a hatalma, és végső soron egyaránt veszélyt jelentenek a gazdaságra és a demokráciára.

Monopólium az adat felett, monopólium az összes piac felett

Az említett különbség a begyűjtött adatokban rejlik. A vizsgált vállalatok ugyanis begyűjtötték az adatokat az egyik piaci területen, majd ezeket felhasználták a terjeszkedéshez egy másikon. David Cicilline, a testület elnöke az újságíróknak a Google példáját hozta fel. A Google a keresőjével összegyűjtött adatokból állapította meg, hogy mely internetböngészők voltak a legnépszerűbbek a felhasználók körében. Így aztán hihetetlen értékes információkhoz jutottak, még mielőtt a Chrome-mal egyáltalán piacra léptek volna. Az elnök szerint pedig éppen ez, a piackutatás tökéletes eszközének a megjelenése az oka annak, hogy példátlan a mai szituáció.

Ennek okát pedig igen könnyű belátni. Alapjáraton egy termék akkor lesz sikeres, ha minél több vásárló tetszését nyeri el. A legtöbb termék ezért egyfajta evolúción megy keresztül, miközben a többi hasonló termékkel versenyez. Ha azonban elég adat áll a rendelkezésünkre, akkor ezt az egész folyamatot kiiktathatjuk, és ehelyett előállhatunk egy olyan termékkel, ami már rögtön elnyeri a vásárlók többségének a tetszését. Még nagyobb előny a számunkra (és a verseny egésze szempontjából tovább lejt a pálya a mi javunkra), ha ezekhez az adatokhoz a konkurencia nem fér hozzá.

Felmerülhet, hogy felhasználói/vásárlói oldalról miért olyan nagy baj ez? Elvégre nekünk az a lényeg, hogy az igényeink ki legyenek szolgálva, és ha ez óriási adathalomból történik, viszont gyorsan, annál jobb a helyzet. Vagy nem? A gond az, hogy ezek a termékek a nagy átlagnak készülnek, és így le is tarolják az egész piacot. A kisebb cégek pedig vagy csődbe mennek, vagy felvásárolják őket a trösztök. Ha pedig nekünk kicsit is eltér az igényünk, és nem illeszkedik be pontosan a Gauss görbe közepébe, akkor nem fogunk a számunkra készült terméket találni, mert nem lesz, aki ezt előállítsa. Vagyis hiába nem tetszik mondjuk a Facebook (akár a cég politikája, akár a felülete – mindegy), egyszerűen nem áll módunkban mást választani helyette.

A jelentés amúgy több megoldási javaslatot is megfogalmaz (és ezt valóban követhetik is törvénybeterjesztések). Az egyik ilyen a strukturális szeparáció: tehát hogy egy adott cég ne szállhasson versenybe olyan platformon, amit üzemeltet. Ez tehát a klasszikusabb probléma – a vasúttársaságok és szénvállalatok – gyógyszere lehetne. Ám emellett az is szóba került, hogy a trösztellenes kormányzati szervek jussanak új eszközökhöz és kapjanak több pénzt.

Mit szólnak az érintett vállalatok?

Egyrészt – ahogy az várható volt – nem örülnek, másrészt próbálják elbagatellizálni a beszámolót. A Google visszautasítja a jelentésben megfogalmazott állításokat, és a testület ajánlásait, melyek szerinte a cég riválisaihoz köthetőek, akik így próbálnak előnyhöz jutni. A Google a vádakat egyszerre nevezi pontatlannak és idejét múltnak. Christopher Sgro, a Facebook szóvivője szerint a Facebook amerikai sikertörténet. Példaként az Instagramot és WhatsAppot hozta fel, melyek szerinte a felvásárlás után, éppen a Facebook innovációinak köszönhetően váltak sikeressé egy nagyon is erős versenyben, ami azt a piacot jellemezte a felvásárlás idején és ma is. Ráadásul a hatóságok akkor nem kifogásolták a felvásárlást sem. Az Apple „vehemensen” elutasította a jelentés állításait, és kijelentette, hogy egyik piacon sincs domináns helyzetben. Az Apple szerint a verseny vezet az innovációhoz, és az innováció az, ami mindig is meghatározta az almás vállalatot. Az Amazon pedig a szabadpiaci folyamatokba történő, félreértett beavatkozásnak tekinti a jelentést.

A jelentés most egy kijelölt albizottsághoz került, ahol megszavazzák a végleges változatot. A törvénytervezetek benyújtására pedig ezután kerülhet sor.

(Kép: Flickr/Speaker John Boehner/Tony Hisgett)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.