A Michigani Egyetem politikai tanulmányok központjának kutatója, Jon D. Miller vezetésével készült el az az augusztus 16-án megjelent tanulmány, amely az evolúció elméletének elfogadottságát térképezi fel az Egyesült Államok lakosai között. A vizsgálatok alapjául szolgáló adatokat egy olyan kérdőívre, pontosabban egyetlen állításra adott válaszokra alapozták, amelyet már harminchat éve, 1985 óta tesznek fel a polgároknak: a válaszadóknak a következő állításról kell eldönteniük, hogy egyetértenek-e vele vagy sem: "Az emberi lények, ahogy ma ismerjük őket, állatok korábbi fajaiból fejlődtek ki."

A felmérés eredményeiről 2006-ban tettek közzé részletesebb jelentést, ekkor a kutatók nem csak az amerikai helyzetről, hanem a 32 európai országban és Japánban lefolytatott vizsgálatokról is beszámoltak, az adatok szerint pedig ekkoriban éppen egy csökkenő tendencia volt megfigyelhető az Egyesült Államokban az evolúció elfogadottságát illetően, mivel a 2006-ot megelőző időszakban 45%-ról 40%-a esett vissza azoknak a megkérdezetteknek a száma, akik egyetértettek az állítással. Bár az is igaz, hogy az állítás igazságát egyértelműen tagadó emberek ekkora csak 39%-át tették ki a válaszadóknak, az előző évtizedek 48%-ához képest.

Arra is volt lehetőség, hogy a bizonytalanabbak a "Nem vagyok benne biztos" állítást mellett tegyék le a voksukat, ezt az opciót 2006-ra 21% választotta. A 2003 előtt szétosztott kérdőívek kicsivel nagyobb teret engedtek az egyetértés különböző fokainak kinyilvánítására, mivel az egyértelműen igaz, valószínűleg igaz, valószínűleg hamis és egyértelműen hamis, valamint a nem tudom és a nem vagyok biztos benne válaszra is lehetőséget adtak. Az Európában lefolytatott megkérdezések során is a kiterjesztett változatot használták, és a kis számú, de amennyire lehet reprezentatív válaszok alapján egyértelműen kiderült, hogy az országok többségében jóval több válaszadó értett egyet az állítással, mint az USA-ban, kivéve Törökországot, ahol 27% jelölte be az egyetértek választ. Magyarország is szerepelt a listán, méghozzá (az egyetértés mértékének nagysága szerinti) 13. helyen,

nálunk ekkor az ezer válaszadó több mint 60%-a fogadta el az állítás igazságát és 20% körüli volt a tagadók aránya.

A kutatók a válaszokból arra következtettek, hogy az amerikai állampolgárok körében kevésbé népszerű az evolúció Darwin által megalkotott elmélete (igaz, hogy kifejezetten az evolúció kifejezés szándékosan nem jelent meg az állításban), ezt pedig két okra vezették vissza: egyrészt Európában általában jobban megfér egymás mellett a vallásos hit és a tudományos tézisek, mint például az evolúciós elmélet elfogadottsága, másrészt az Egyesült Államokban az ember eredetének kérdése rendkívül átpolitizált téma, olyan mértékben, ami, a kutatók szerint, sem az európai országokra, sem Japánra nem jellemző.

Az azóta eltelt évek során a felmérés folytatódott, a teljes, 1985 óta eltelt idő tendenciáinak körképét pedig most mutatták be a tanulmányban, amelyből kiderül, hogy a 2006-os beszámoló után egyfajta növekedés volt tapasztalható az egyetértők számában, immár a megkérdezettek 54% gondolja úgy, hogy az ember nem a mai formájában létezik a világ kezdete óta, hanem állati fajokból fejlődött ki, evolúciós lépcsőfokokon át.

"1985 és 2010 között statisztikai holtverseny alakult ki az evolúció elfogadottsága és tagadása között."

- mondta Jon D. Miller - "De az egyetértés azóta megerősödött, 2016-ban átvette a vezető pozíciót."

A változás mögött több tényező is áll a tanulmány készítői szerint, ezek között szerepel a főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezők számának növekedése is, mivel "nehéz úgy diplomát szerezni, hogy ne tennénk szert legalább egy kis tiszteletre a tudomány sikere iránt" - mondja Mark Ackerman, a Michigan Egyetem professzora. De nem csak a hivatalos intézményekben folytatott tanulmányok, hanem az általános tájékozottság is szerepet játszik, ami még mindig valamilyen szinten politikai oldalak tevékenységéhez köthető az országban.

Az evolúció elméletéről szóló vélemények szélesebb körű felmérésével egyébként más kutatóintézetek is foglalkoznak, a Pew Research Center például szintén folytatott vizsgálatokat ezzel kapcsolatban 20 ország lakosai között (Magyarország ezek között nem szerepelt), bár az ő felmérésük egy tágabb témakörhöz, a tudományról szóló általános nézetekhez, a tudomány társadalmi szerepéhez és a biotechnológiai innovációk alkalmazásához kötődött. Az általuk feltett kérdés így hangzott: "Az evolúció kapcsán melyik nézet áll közelebb az Önéhez? Az emberek és más élőlények az idők során fejlődtek ki vagy Az emberek és más élőlények az idők kezdete óta a jelen formájukban léteznek?"

A kutatás szerint azok száma, akik szerint az emberek és más élőlények mindig is a jelenlegi formájukban léteztek kisebbségben (átlagban 21%) voltak azokkal szemben, akik a fokozatos fejlődés elméletével értettek egyet (74%). Spanyolországban a legmagasabb az evolúció teóriáját támogatók száma (87%), és a felmérésben résztvevők közül Malajzia az egyetlen, ahol ellentétes az arány, 55% utasítja el az evolúció gondolatát.

(Fotó: Flickr/T. Michael Keesey, Getty Images)

További cikkek a témában:

A majmokat valójában laboratóriumban fedezik fel, nem pedig kutatóexpedíciókon A popa-langur azonosítása keserédes fogadtatásra talált a tudományban, mivel egyrészt a maga kétszáz-kétszázhatvan példányával a faj már most a kihalás szélén áll, másrészt miért olyan nehéz a fajmeghatározás még ennyi év után is?
Ezeket az újdonságokat tanultuk 2019-ben az emberi evolúcióról Itt az új évtized, de most vessük tekintetünk a régmúltba: 2019-ben sok újdonságot derítettünk ki őseinkről, idén még egy új rokonunkat is felfedeztük, és a rudabányai lelet kapcsán is érdekes megállapítások születtek.
Homo luzonensis, új emberelőd a Fülöp-szigetekről A Fülöp-szigeteki Luzon-sziget északi csúcsán fekvő Callao-barlangban a kutatók tavaly áprilisban egy már kihalt, korábban ismeretlen emberi faj csontjait fedezték fel.