A 9to5mac idézte a Strategy Analytics jelentését, mely szerint míg a svájci óragyárak 21 millió órát értékesítettek tavaly, addig az Apple a cég szerint tízmillióval többet, 31 milliót. Ahogyan a cikk is megjegyzi, az Apple nem publikál részletes adatokat arról, hogy hány Apple Watchot ad el, így ez a szám sokkal inkább alapos becslés, mint tény, de vitathatatlan: a ligát, amibe a termék indításakor be szerettek volna kerülni, már ki is nőtték.
Amikor 2015-ben megjelent az első Apple óra, a legolcsóbb modell 349 dollárba került, de lehetett kapni olyan 18 karátos arany verziót is, amiért 17.000 dollárt kellett kicsengetni. Ezt akkor sokan sokféleképp magyarázták, felmerült, hogy ez hadüzenet Svájcnak, de az is, hogy a termék dizájnere, Sir Jony Ive akart ezzel akkorát az asztalra csapni, hogy mindenki felkapja a fejét. A legvalószínűbb ok viszont, hogy fogalmuk sem volt, hogy mi is ez az eszköz pontosan - tömegtermék vagy luxuscikk. Mostanra kiderült, hogy az előbbi: a legdrágább Apple Watch, amit az ember össze tud állítani magának, az Hermès-szel közös kollekciójuk egy-egy darabja, 1399 dollárért. Ez kevesebb, mint a harmada egy belépő szintű Rolex Oyster Perpetualnek, és a harmincada egy fehérarany Day-Date-nek. A skála alján pedig ott a két generációval ezelőtti, de még mindig kapható Apple Watch Series 3, 199 dollárért, itthon 77.900 forintért, ez pedig már az a szint, ahol az automata órák közül Tissot-kat, Swatchokat sem egyszerű találni. Szóval jól hangzik, hogy több Apple Watchot adnak el, mint svájci órát, de ezek a termékek nem konkurensek: nem kizárólag ugyanazoknak szólnak, nem ugyanazt az igényt elégítik ki és nem ugyanannyiba kerülnek.
Sajnos nem igazán vannak. Az Apple tőzsdei jelentésében "wearables"-ként hivatkozott kategória, amelybe a fülhallgatóik és az óráik is tartoznak, önmagában beférne az Egyesült Államok 200 legnagyobb vállalata közé. A 2019 végén lezárult negyedévükben többet kerestek ezekkel a termékekkel, mint a számítógépeikkel. A globális okosóra piac fele az Apple-é, a második helyezett a Samsung, 13 százalékkal. Úgy tűnik, hogy az igény hatalmas, a verseny kicsi, és ez nem jó hír.
A Rakéta is beszámolt a nemrég bejelentett Withings okosóráról, ami a légzésünket is képes lesz figyelni, miközben Tim Cookék öt év alatt nem tudtak összehozni egy saját, egyszerű alvásfigyelő appot az órájukra. A hardver persze folyamatosan fejlődik: a jelenlegi, ötödik generációs óra egy zseniális húzással megoldja, hogy folyamatosan működjön a kijelzője, anélkül, hogy az akkumulátor bánná. Egy évvel előtte az EKG volt az az újítás, ami sokakat meggyőzött arról, hogy érdemes megvenniük az első ilyen órájukat, vagy újra cserélni egy korábbit. De mi történt volna, ha egy konkurens igazán megszorongatta volna őket? Sose fogjuk megtudni. De reménykedhetünk abban, hogy a Google - Fitbit páros, vagy egy feljebb kapcsoló Samsung felpörgeti a dolgokat. Svájcnak nem sikerült, de talán nem is igazán próbálkoztak. Ők jól elvannak és ellesznek azzal, hogy az óráik mutatják az időt és a viselő státuszát.
(Fotó: Pixabay)