Igaz, ez a határozottan kellemetlen esemény eleve nem idén, hanem 2029. április 13-án következett volna be, amikor is az aszteroida rendkívül közel kerül majd hozzánk, de azóta kizárták annak lehetőségét, hogy eltalálná a bolygónkat – áll a NASA honlapján. Az Apophis, eredeti nevén: 99942-es Aszteroida 340 méter széles (az Eiffel-torony összmagassága ennél valamivel kevesebb: 324 m), és az alakja valószínűleg a földimogyoróra hasonlít, de ez majd csak 2029-ben derül ki biztosan, amikor tehát nagyon közel: 31 900 km-nyi távolságban repül el a Föld felszínétől. Habár ez biztonságos távolság abból a szempontból, hogy az égitest nem csapódik be, de ahhoz elég közeli, hogy az Apophis a Föld és a Hold közé kerülhessen, illetve ebben a távolságban űreszközök is akadnak. Egyébként ilyen méretű aszteroida ritkán közelíti meg ennyire a Földet, ugyanakkor kisebb 5-10 méter közötti égitesteket már figyeltek meg ebben a távolságban.

Az Apophis pályája keresztezi a Földét, és az útját a Nap körül nagyjából 0,9 földi év alatt teszi meg. S-típusú, tehát sziklás aszteroidáról beszélünk, amely elsősorban szilikátokból, valamint különböző fémek – vas és nikkel – keverékéből áll. Származás tekintetében az mondható el róla, mint Naprendszerünk többi hasonló objektumáról, tehát a korai, 4,6 milliárd évvel ezelőtti Naprendszerben alakult ki, és a Mars és a Jupiter közötti belső aszteroidaövből származik. Az évmilliók során aztán a nagyobb bolygók, mint amilyen Jupiter, hatására aztán megváltozott a pályája is.

A 2029-es közelség már most sok tudóst izgalomban tart, és a ma hajnali esemény egyfajta főpróbája lesz annak, hogy felkészüljenek arra, amikor az Apophis ennyire közeli szomszédunkká válik. Abban az évben ugyanis néhány méteres pontossággal az aszteroida felszínének részletei is kivehetőek lesznek radaros megfigyeléssel. Hajnalban (egész pontosan budapesti idő szerint 02:15-kor március 6-án) egyébként ennél jóval távolabb repül el mellettünk a „démon”: ekkor bolygónkat 150 millió km-re közelíti majd meg – ami a Föld-Hold távolság 40-szeresének felel meg: tehát szabad szemmel nem is fogjuk látni. 2029-ben azonban már nem ez lesz a helyzet, akkor az Apophis rövid ideig akár mindenféle eszköz nélkül is megfigyelhető lesz Ausztrália nyugati felében: ekkor olyan erős fényt bocsájt majd ki, mint a Göncölszekér (amely egyébként nem hivatalos csillagkép, hanem a Nagy Medve konstelláció része).

Végül térjünk rá a névre! Apóphisz (ez a görög névváltozat; egyiptomi nyelven Apep vagy Apepi) az ókori egyiptomi vallásban a sötétség és káosz démoni megtestesítője, akit kígyóként, krokodilként, később akár sárkány alakjában is ábrázoltak. Baljós név, szent igaz, és nem is véletlen aggatták rá a 99942-esre: az Apophis nevet akkor nyerte el, amikor még korábban úgy számolták, hogy akad 3 százalék esély arra, hogy 2029-ben eltalálja a Földet. Azóta rájöttek, hogy ilyesmi 2029-ben szerencsére nem várható, és 2036-ban sem, amikor Apophis ismét közel kerül majd hozzánk. 2068 esetén mindez már nem jelenthető ki ilyen teljes mellszélességgel felvállalt, megnyugtató bizonyossággal, de az idén, valamint a 2029-ben begyűjtött adatok figyelembevételével majd erről is többet fognak tudni.

(Címlapkép/nyitókép: Az Apophishoz vélhetően elég hasonló Itokawa aszteroida/NASA/JPL)

További cikkek a Rakétán:

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.

Találtak egy aszteroidát, amely drágább, mint a Föld teljes gazdasága A fémes aszteroida a Mars és a Jupiter között halad, és nincs ember, sem ország, amely képes lenne megvásárolni. Az aszteroida értéke a becslések szerint 10 000 kvadrillió dollár.

Visszatért az űrszonda, ami mintákat hozott egy aszteroida belsejéből A Hayabusa-2 Ausztráliában dobta le a mintákat, aztán rögtön tovább is repült egy másik aszteroidához.