A szervezet munkatársai az átlagos vizsgálatoktól eltérően nem csupán a csomagolóanyagokat vizsgálták, hanem a műanyaglánc mélyebb részeit is. Vizsgálataik során körülbelül ezerkétszáz olyan gyárat azonosítottak világszerte, ahol előállítják az eldobható műanyagok öt leggyakoribb polimerét. Az üzemeket nagyjából háromszáz vállalat üzemelteti, közülük száz felel a gyártás mintegy kilencven százalékáért. A szakértők szerint a krízis elsődleges okozója az a top húsz cég, amely a nem újrahasznosítható műanyagok ötvenöt százalékát gyártja. A jelentésben arról is szó esik, hogy az emberiség
csak 2019-ben százharmincmillió tonna műanyaghulladékot állított elő.
A listavezetők az amerikai ExxonMobil (első helyezett), az amerikai Dow (második helyezett), valamint a kínai Sinopec (harmadik helyezett). Ezek a vállalatok a műanyagok tizenhat százalékát, és egyenként ötmillió tonna hulladékot termeltek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a törvényeknek lehetővé kellene tenniük, hogy a polimereket egészen a gyártókig nyomon kövessék, jelenleg ugyanis a szabályozás főként azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek termékeiket eldobható műanyag csomagolásban adják el.
A jelentés ennél is tovább megy, ugyanis abban a vállalatok részvénytulajdonosai és finanszírozói is szerepelnek. A nemzeti tulajdonosi listán az első Szaúd-Arábia, a gyártókat pénzelő bankok közül az első öt pedig amerikai. Egy főre lebontva a legtöbb hulladékot Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában termelik, összességében viszont Kína, az USA és India a legnagyobb szennyező. A Minderoo Foundationnél azt remélik, hogy a hasonló vizsgálatok hatására a politikai döntéshozók átértékelik majd a műanyaggal kapcsolatos irányelveket.
A gyártók után felmerülhet a kérdés, hogy globálisan vajon mely folyók hordják a legnagyobb mennyiségű műanyaghulladékot a tengerekbe, óceánokba. Egy holland-német kutatócsoport, amelynek egyébként az Ocean Cleanup is tagja, megvizsgálta az egyes folyók szerepét a műanyagszennyezés elosztásában: kiderült, hogy az összmennyiség nyolcvan százalékát ezer folyó szállítja el. Mivel a Földön található folyók száma meghaladja a százezret, a szakemberek szerint ez így mindössze egy százalék.
A kutatók továbbá megvizsgálták az egyes folyók vízgyűjtő területén keletkező hulladékmennyiséget, amit aztán olyan adatokkal egészítették ki, mint mondjuk a helyi hulladékgazdálkodási körülmények, a népsűrűség, az éghajlat, vagy épp a terület domborzati adottságai. Ezen adatok alapján kiszámítható, hogy mely folyók hordják a legtöbb műanyagot az óceánokba. Nem meglepő módon a műanyagok zöme akkor kerülhet a tengerekbe, ha azt a víz közelében használják, dobják el. A műanyag mennyisége alapján az első ötven között dél- és délkelet-ázsiai, illetve néhány afrikai folyó szerepel, egy brazillal és egy dominikaival egyetemben.
(Fotó: Unsplash/Hermes_Rivera)