Kritizáljuk a gépeket, pedig azok el- és feltakaríthatják az emberiség mocskát

2021 / 04 / 05 / Perei Dóra
Kritizáljuk a gépeket, pedig azok el- és feltakaríthatják az emberiség mocskát
Aarhus-ban, Dánia második legnépesebb városában bukkant fel a közelmúltban a kisméretű, WasteShark (szabad fordításban Szemétevő Cápa) nevű autonóm drón. A kisméretű szerkezet dolga a város folyóinak folyamatos pásztázása, a szemét összegyűjtése, annak partra szállítása, majd saját akkumulátorának újratöltése.

A WaterShark hamarosan társat is kap egy repülő drón 'személyében': utóbbi speciális lencsével adatokat gyűjt, majd mesterséges intelligencia vezérelte algoritmussal analizálja azokat, ezáltal felismeri a különböző típusú hulladékokat, például a műanyagot, majd távvezérléssel odairányítja a WaterSharkot.

'Kígyórobot' javítja a vízalatti vezetékeket A drón hat hónapig szünet nélkül szeli a vizek mélyét és végzi a dolgát, ezáltal rengeteg fenntartási-üzemeltetési költséget megspórol a szakembereknek.

Martin Skjold Grøntved, a Dán Klímaügyi Minisztérium speciális tanácsadója a Fast Company-nek beszélt arról, hogy éppen egy olyan technológia tesztelésének közepénél tartanak, amely többféleképpen elemezhető. A tanácsadó szerint noha a 'szemétevő' drónok ötlete nem újdonság, ha repülő gépezeteket is a hulladékfelderítés szolgálatába állítanak, akkor így sokkal könnyebben megtalálhatják a szemetet az ország legeldugottabb szegleteiben is. Ahogy korábban arra sem volt még példa, hogy drónokkal próbálták meg eltávolítani a vizek olajfoltjait, hiszen

azok nélkül valószínűleg meg sem találják mindegyiket.

A Kinetica technológiai startup az ügynökséggel együttműködve ezért létrehozott egy adatplatformot az Oracle Felhő Infrastruktúrájában (Oracle Cloud Infrastructure, OCI), melynek segítségével gyorsabban fut a szemetet észlelő algoritmus. Érdekesség, hogy a Kinetica nem először segít a drónok felszerelésében, illetve a szemét felderítésében, korábban ugyanis született egy közös projektje a nonprofit San Francisco-i Tölcsértorkolati Intézettel (SFEI), melynek során drónokat teszteltek annak nyomon követésére, hogy mennyi hulladék érkezik a térség folyótorkolataiba, és ezáltal pontosabb képet kapjanak arról, mennyire eredményesek hulladékmegelőzési erőfeszítéseik. Erről többek között a Forbes is beszámolt még 2019-ben.

Tony Hale, az intézmény környezeti ügyekért felelős informatikai programigazgatója szerint a drónok elterjedése világszerte hatalmas terhet levehet a szakemberek válláról, hiszen a hulladék felkutatása amellett, hogy borzasztóan idő- és emberigényes feladat, sajnos sok esetben nem elég hatékony, hiszen

a gépek sokkal gyorsabban felkutathatják a szemetet, és természetesen a szelektálást is hamarabb elvégzik az embereknél.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy munkájuk nem tudja teljesen felszámolni a problémát, és megakadályozni, hogy naponta több tonnányi hulladék kerüljön a tengerekbe, óceánokba, ellenben felnyithatja a világ vezetőinek szemét az ügy súlyosságát illetően. A dánhoz és az amerikaihoz hasonló rendszerek amolyan végső biztosítékként szolgálhatnak a folyókon arra, hogy megakadályozzák a szemét besodródását az óceánokba, ahol azok mikroműanyaggá bomlanak, majd bekerülnek az élőlények szervezetébe. Ugyanez az elv vonatkozik az olajszennyezésekre is, amelyeket minél hamarabb felfedeznek, annál gyorsabban eltávolíthatóak. Grøntved továbbá megjegyezte, hogy igyekeznek a lehető legolcsóbbá tenni a technológiát, hogy azt a közeljövőben más országok is átvehessék.

A San Francisco-iak az eldobott cigarettacsikkek ellen is harcolnak

Olyan drónokat és algoritmust tesztelnek ugyanis, amelyek felismeri a cigarettacsikkeket, az eddigiek alapján ráadásul meglepően jól, kilencvennyolc százalékos pontossággal. (Cigarettából évente mintegy négy és fél milliárd tonna kerül az óceánokba). Hale szerint megfelelő fejlesztéssel egy mobileszköz azonnal analizálhat, fényképezhet és adatot szolgáltathat egy adott környék hulladékmennyiségéről, és minekutána az algoritmus rögtön szortírozza is a szemetet, a kapott eredmények felhasználhatóak egy hatékonyabb hulladékkezelési stratégia kiépítéséhez.

Kulisszatitkok a WasteShark-ról

2019-ben a TechObserver is górcső alá vette a szemétfaló, zéró-kibocsátású drónt, amiről kiderült, hogy eredetileg a holland RanMarine Technology vállalat fejlesztése, ami a vízfelszínen úszkáló hulladék mellett a mikro-műanyagokat, az egyik legnehezebben eltávolítható szennyeződéseket is gyűjti, és egyszerre legfeljebb háromszáz kilogramm szemetet képes tárolni.

Megtelítődésekor visszatér part menti gyűjtőhelyére, és megkezdődik a hulladék feldolgozása, szelektálása.

A WasteShark napi tizenhat órát tud egyhuzamban teljesíteni, miközben percenként egy kilogramm hulladékot gyűjt. Beépített érzékelőivel ellenőrizhető a víz hőmérséklete, mélysége, oxigéntartalma és sok más adat, így az eszköz a fenti előnyökön túl a vízminőség javításában, valamint annak fenntartásában is segít.

(Cikkünk a Fast Company cikke alapján készült. Fotó: Twitter, RanMarine Technology BV via Fast Company, RoboHub)

További cikkek a témában:

A Falcon 9 működési elvén alapul az a drón, melyet ex-SpaceX-es szakértők fejlesztettek A légi jármű két fokozatban valósítja meg a felszállást, az első modul dolga végeztével visszatér a starthelyre. Így a második fokozat nem cipeli magával a rotorjait útközben. A tervek iránt már a Haditengerészet is érdeklődik.

Írországban már gyorsabban rendelhetünk magunknak okostelefont, mint pizzát Feltéve, ha Oranmore-ban lakunk és Samsung telefont szeretnék venni magunknak.

Egy drón örökített meg először a történelemben egy becsületrendet érő katonai cselekményt A hasonló érmeket addig a szemtanúk beszámolóira alapozva, esetleg tárgyi bizonyítékok alapján osztottak, amíg egy drón felvételt nem készített egy hőstettről, amit bárki megnézhet.


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.