A WaterShark hamarosan társat is kap egy repülő drón 'személyében': utóbbi speciális lencsével adatokat gyűjt, majd mesterséges intelligencia vezérelte algoritmussal analizálja azokat, ezáltal felismeri a különböző típusú hulladékokat, például a műanyagot, majd távvezérléssel odairányítja a WaterSharkot.
Martin Skjold Grøntved, a Dán Klímaügyi Minisztérium speciális tanácsadója a Fast Company-nek beszélt arról, hogy éppen egy olyan technológia tesztelésének közepénél tartanak, amely többféleképpen elemezhető. A tanácsadó szerint noha a 'szemétevő' drónok ötlete nem újdonság, ha repülő gépezeteket is a hulladékfelderítés szolgálatába állítanak, akkor így sokkal könnyebben megtalálhatják a szemetet az ország legeldugottabb szegleteiben is. Ahogy korábban arra sem volt még példa, hogy drónokkal próbálták meg eltávolítani a vizek olajfoltjait, hiszen
azok nélkül valószínűleg meg sem találják mindegyiket.
A Kinetica technológiai startup az ügynökséggel együttműködve ezért létrehozott egy adatplatformot az Oracle Felhő Infrastruktúrájában (Oracle Cloud Infrastructure, OCI), melynek segítségével gyorsabban fut a szemetet észlelő algoritmus. Érdekesség, hogy a Kinetica nem először segít a drónok felszerelésében, illetve a szemét felderítésében, korábban ugyanis született egy közös projektje a nonprofit San Francisco-i Tölcsértorkolati Intézettel (SFEI), melynek során drónokat teszteltek annak nyomon követésére, hogy mennyi hulladék érkezik a térség folyótorkolataiba, és ezáltal pontosabb képet kapjanak arról, mennyire eredményesek hulladékmegelőzési erőfeszítéseik. Erről többek között a Forbes is beszámolt még 2019-ben.
Tony Hale, az intézmény környezeti ügyekért felelős informatikai programigazgatója szerint a drónok elterjedése világszerte hatalmas terhet levehet a szakemberek válláról, hiszen a hulladék felkutatása amellett, hogy borzasztóan idő- és emberigényes feladat, sajnos sok esetben nem elég hatékony, hiszen
a gépek sokkal gyorsabban felkutathatják a szemetet, és természetesen a szelektálást is hamarabb elvégzik az embereknél.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy munkájuk nem tudja teljesen felszámolni a problémát, és megakadályozni, hogy naponta több tonnányi hulladék kerüljön a tengerekbe, óceánokba, ellenben felnyithatja a világ vezetőinek szemét az ügy súlyosságát illetően. A dánhoz és az amerikaihoz hasonló rendszerek amolyan végső biztosítékként szolgálhatnak a folyókon arra, hogy megakadályozzák a szemét besodródását az óceánokba, ahol azok mikroműanyaggá bomlanak, majd bekerülnek az élőlények szervezetébe. Ugyanez az elv vonatkozik az olajszennyezésekre is, amelyeket minél hamarabb felfedeznek, annál gyorsabban eltávolíthatóak. Grøntved továbbá megjegyezte, hogy igyekeznek a lehető legolcsóbbá tenni a technológiát, hogy azt a közeljövőben más országok is átvehessék.
Olyan drónokat és algoritmust tesztelnek ugyanis, amelyek felismeri a cigarettacsikkeket, az eddigiek alapján ráadásul meglepően jól, kilencvennyolc százalékos pontossággal. (Cigarettából évente mintegy négy és fél milliárd tonna kerül az óceánokba). Hale szerint megfelelő fejlesztéssel egy mobileszköz azonnal analizálhat, fényképezhet és adatot szolgáltathat egy adott környék hulladékmennyiségéről, és minekutána az algoritmus rögtön szortírozza is a szemetet, a kapott eredmények felhasználhatóak egy hatékonyabb hulladékkezelési stratégia kiépítéséhez.
2019-ben a TechObserver is górcső alá vette a szemétfaló, zéró-kibocsátású drónt, amiről kiderült, hogy eredetileg a holland RanMarine Technology vállalat fejlesztése, ami a vízfelszínen úszkáló hulladék mellett a mikro-műanyagokat, az egyik legnehezebben eltávolítható szennyeződéseket is gyűjti, és egyszerre legfeljebb háromszáz kilogramm szemetet képes tárolni.
Megtelítődésekor visszatér part menti gyűjtőhelyére, és megkezdődik a hulladék feldolgozása, szelektálása.
A WasteShark napi tizenhat órát tud egyhuzamban teljesíteni, miközben percenként egy kilogramm hulladékot gyűjt. Beépített érzékelőivel ellenőrizhető a víz hőmérséklete, mélysége, oxigéntartalma és sok más adat, így az eszköz a fenti előnyökön túl a vízminőség javításában, valamint annak fenntartásában is segít.
(Cikkünk a Fast Company cikke alapján készült. Fotó: Twitter, RanMarine Technology BV via Fast Company, RoboHub)