Mesterséges élet született

2010. májusában adott hírt a Science tudományos szaklap arról, hogy a J. Craig Venter Institute (JCVI) génkutatói megalkották az első mesterséges, önmagát reprodukáló baktériumsejtet és örökítőanyagát.  Mindehhez előbb lemásolták, majd módosították egy apróbb baktériumsejt teljes genomját, belehelyezték egy másik élő baktériumfaj sejtjébe, létrehozva így egy "új szintetikus organizmust". Craig Venter a magazinnak adott interjújából kiderült, hogy

"Ez az első Földön született, önmagát reprodukálni képes faj, melynek 'szülőatyja' egy asztali számítógép."

A szakértők legfőképp olcsó bioüzemanyagokat, gyógyszereket és más hasznos vegyületeket állíthatnak elő a baktériumsejttel. A felfedezés után nem sokkal később azonban Barack Obama vizsgálatot indított a „szintetikus biológia” hatásainak feltérképezésére.

Bizonyítékot találtak a Higgs-bozon létezésére

A Higgs-bozon létezésének felfedezése 2012 legnagyobb tudományos áttörése lett a Science szerint, miután az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja bejelentette, hogy a részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékra bukkantak. Aki kíváncsi, Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék) előadásából mindent megtudhat a jelenségről:

Bár tegyük hozzá, hogy Peter Higgs brit fizikus már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését, ami megmagyarázhatja, miért van tömege az atomoknak az univerzumban. Higgs úgy vélte, hogy a Higgs-bozon képes betölteni az "űrt" a természet alapvető működését leíró standard modellben, mivel enélkül az ősrobbanás utáni káoszos állapotokban a szanaszét röpködő részecsketörmelékből nem alakulhattak volna ki se csillagok, se bolygók, se galaxisok. Hogy mennyire vehetjük bizonyítottnak a felfedezést, arról Rockenbauer Antal, fizikus, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára részletesen beszámol a Qubiten.

Magyar csillagászok felfedezték a Naprendszer egyik holdját

Ugorjunk kicsit előre az időben 2017-ig, amikor Kiss Csaba kutatócsoportja egy törpebolygó körül keringő holdat talált, majd felfedezésüket a Hubble és más űrtávcsövek adataival be is igazolták. Az MTA-n kiadott közleményben akkor azt írták, hogy a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdja segíthet pontosítani űrbéli környezetünk keletkezésének modelljeit.

A kutatók a Kepler-űrtávcsővel vizsgálták a Neptunusz pályáján túl található Kuiper-öv égitestjeit, miközben észlelték, hogy az 2007 OR10 törpebolygó meglehetősen lassan forog tengelye körül. Azt gyanították, hogy a jelenségre egy eddig ismeretlen hold adhat magyarázatot. Azonosításában végül a Hubble távcső segített. A Wide Field Camera 3 nevű kamerája archívumában egy év különbséggel két felvételt találtak a 2007 OR10-ről, melyek meggyőzően bizonyították, hogy a két objektum között gravitációs kapcsolat van.

Összekötötték három ember agyát, akik így telepatikusan kommunikálhattak

A Science Alert 2018. októberi cikkében olvashatjuk, hogy agykutatók megvalósították a megvalósíthatatlant, és összekötötték három ember agyát úgy, hogy kommunikáció nélkül megoszthatták egymással gondolataikat. A kísérletben a három személy együtt, koordináltan játszott egy tetriszhez hasonló játékkal, a hagyományos kommunikációs technikák használata nélkül; kettőjüket olyan szobába ültették, ahol csak a pályát látták, míg harmadik társukat egy másikba, ahová a kontrollert helyezték. Mindennek ellenére sikerült telepatikus úron teljesíteniük a játékot.

A kutatók szerint ez az első lépés afelé, hogy a jövőben nagyobb közösségek agyát is összeköthessék, ezért a technológiát BrainNetre, vagyis agyhálózatra keresztelték.

Tudósok bepillantást nyertek a negyedik dimenzióba

Két, egymástól független kutatócsoport (egy amerikai és egy európai) hasonló kísérleti eredményekről számolt be a Nature tudományos magazinban szintén 2018-ban arról, hogy a háromdimenziós térbeli világunkban kimutatható a negyedik térbeli dimenzió hatása.

Matematikusok, fizikusok és más tudományok képviselői azt már régóta feltételezték, hogy az általunk ismert és tapasztalt három térbeli dimenzión kívül létezhetnek, illetve léteznek továbbiak is (az időt nem sorolták ide), a gond ugyanakkor az volt, hogy a háromdimenziós térben élők mostanáig nem tudták érdemben megismerni a feltételezések szerint létező, magasabb szintű, többdimenziós tereket. Csak érdekességképpen megmutatjuk a Gizmodo videóját arról, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző két-három és négydimenziós világok:

Ebbe a helyzetbe hozott radikális változást az említett két tanulmány, és mivel egymástól függetlenül dolgozó kutatókról van szó, eredményeik egymást erősítik. Bár egyelőre arról nincs szó, hogy megtalálták a titkos átjárót a negyedik dimenzióba, és hamarosan kedvünk szerint ki-be járkálhatunk majd a terekbe, vagy akár időutazásra indulhatunk.

Az történt, hogy az úgynevezett kvantumos Hall-effektus segítségével a kutatók rövid bepillantást kaptak a negyedik dimenzióba.

A TRAPPIST-1 csillag körül azonosított bolygók

2017 legnagyobb durranása egyértelműen az volt, amikor a NASA Spitzer űrtávcsöve azonosított egy komplett naprendszert, hét Föld-szerű bolygóval. A feltételek mindegyik égitesten adottak a víz létezéséhez, három bolygó pedig lakhatónak tűnik, mivel a csillagtól való távolságuk pont megfelelő, ráadásul úgy a hőmérséklet, mint más körülmények hasonlóak a Földéhez, ezért ezeken alakulhat ki legnagyobb valószínűséggel élet. A kutatók a Nature magazinban publikálták felfedezésüket.

A rendszer a Földtől mintegy negyven fényévnyire található, ami csillagászati értelemben közelinek számít. A közepén elhelyezkedő TRAPPIST-1 csillag bolygónk Napjához képest sokkal gyengébb, kisebb fény- és fűtőhatású, úgynevezett ultrahűvös törpecsillag.

Thomas Zurichen a NASA washingtoni központjának vezetője akkor azt mondta, hogy a felfedezés kulcsfontosságú lehet a Földön kívüli élet felkutatásában.

"Megválaszolni a kérdést, miszerint egyedül vagyunk-e a világmindenségben az egyik legfontosabb tudományos kérdés, megtalálni három egymáshoz ilyen közel lévő lakható bolygót pedig hatalmas mérföldkövet jelent a munkánkban."

(Fotó: Pixabay)