Észak-Korea kormánya szeptember 13-án mutatott be fotókat a két nappal korábban végzett, nagy hatótávolságú robotrepülőgépek teszteléséről, melyre az ország egy meg nem nevezett részén került sor. A közlemény alapján a teszt sikeres volt, de az eseményen nem vettek részt független újságírók, így ennek a bejelentésnek a hitelessége sem bizonyított jelenleg, és a megjelent fotókat is az ország állami médiája (Korean Central News Agency/KCNA) közölte. A KCNA állítása szerint a robotrepülőgépek 8-as alakú pályákon repültek több mint két órán át, és ezen idő alatt 1500 km-es távolságot tettek meg az ország felett, mielőtt eltalálták a célpontjaikat – számolt be róla a Time. Ez a távolság egyébként elég lenne ahhoz, hogy elérje Japán nagyobb részét, beleértve az Okinaván működő amerikai támaszpontokat. A KCNA beszámolója a repülőt nagy jelentőségű stratégiai fegyvernek nevezte.

A robotrepülőgép egyébként egy irányított fegyverfajta, mely egy repülőgéphez hasonlóan közelíti meg a célját különböző típusú sugárhajtóművek és az aerodinamikai felhajtóerő segítségével. Az időnként használt cirkálórakéta elnevezés tehát azért téves, mert ezek az eszközök nem rakétahajtóművel repülnek. Hasonlítanak tehát a felderítésre, illetve időnként csapásmérésre használt, pilóta nélküli repülőgépekre, de ez utóbbiakkal ellentétben a robotrepülőgép nem többször használatos – mikor a célt eltalálja, maga is megsemmisül. A ballisztikus rakétához képest viszont annyi előnnyel rendelkezik, hogy a repülés teljes ideje alatt működik a hajtóműve, és ezért nagy általánosságban jóval könnyebben manőverezhető eszköz, aminek következménye, hogy a robotrepülők a radar alatt is repülhetnek, és kikerülhetik az elhárító rendszereket is. Mint azt a Times-nak egy szakértő elmondta, ezek a fegyverek jelentős előnnyel rendelkeznek a váratlanság, a védelmi rendszereken történő áthatolás, valamint a pontosság szempontjaiból.

A szakértő szerint ez a fegyver (amennyiben persze valóban működik) tökéletesen beleillik Phenjan háborús terveibe, mivel az ország egy esetleges katonai invázió készülődésekor előzetes csapásmérő jelleggel vetné be ezeket a Japánban és Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok ellen. Az említett országokban egyébként rendelkeznek különböző elhárító rendszerekkel, de a robotrepülőgép a fent leírtakból következően másfajta fenyegetést jelent, mint a hagyományos ballisztikus rakéták. A szakértők szerint a KCNA közleményében szereplő „stratégiai fegyver” kifejezés arra utal, hogy a robotrepülőt ráadásul nukleáris töltettel is fel lehet szerelni.

Phenjan egyébként még Joe Biden elnök januári beiktatása előtt fejezte ki azon szándékát, hogy modernizálják az ország nukleáris armadáját és hagyományos haderejét. Az előbbi kapcsán a cél a kisebb és könnyebb nukleáris fegyverek kifejlesztése, ami már csak azért is kapóra jöhet Észak-Koreának, mert az ENSZ határozati tiltják, hogy az ország ballisztikus rakétát lőjön ki, a tiltás azonban a robotrepülőgépekre nem vonatkozik. Így a lépés annak is szólhat, hogy Kim Dzsongun visszaülne a tárgyalóasztalhoz a jelenlegi amerikai elnökkel. A diplomáciai célok mellett természetesen egy hasonló, a jelenlegi védelmi rendszereken akár át is jutó eszköz elrettentő hatással is bír az USA és szövetségesei számára.

Fontos megemlíteni, hogy a bejelentés valóságtartalmát sem Amerika, sem pedig az USA szövetségesei nem erősítették meg. Dél-Korea katonai vezetése azt közölte, hogy az amerikai hírszerzéssel közösen elemzik a beszámolót, míg az USA érintett parancsnoksága (Indo-Pacific Command) szintén figyeli a helyzetet és folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel.

(A cikkhez használt kép illusztráció, az Észak-Korea által kiadott képeket a tesztről itt lehet megtekinteni, forrás: Flickr/ermaleksandr)

További cikkek a témában:

Hamarosan teszteli Oroszország az új interkontinentális rakétáját, a Satan 2-t Ha a tesztsorozat sikeresen zárul, 2022-től rendszeresíthetik ezt az új fegyvert, melyet úgy fejlesztettek, hogy a légvédelmi rendszerek se jelentsenek akadályt a számára.

Amerikai katonák annyira meg akarták jegyezni az atomtitkokat, hogy véletlenül kiszivárogtatták azokat Muszáj odafigyelni, hogy hogyan állítjuk be az emlékezni segítő mobilappjainkat.

Az ötvenes évek atombomba tesztjeinek nyomára bukkantak az amerikai mézben A nukleáris méz az emberi egészségre már nem veszélyes, de a "bombától az asztalig" körforgás még mindig zajlik.