Ha nincs Instagram, ma valószínűleg nem ülök itt

2022 / 03 / 10 / Bobák Áron
Ha nincs Instagram, ma valószínűleg nem ülök itt
Legyen szó több ezer embert foglalkoztató multiról vagy néhány fős mikrovállalkozásról, a digitalizáció mindenki számára alapvetően új helyzetet teremtett. Bár ma már nehezen tudnánk elképzelni az életünket e-mail, felhőszolgáltatások vagy online banki tranzakciók nélkül, a teljes átállás sokaknak okoz kihívást, aki pedig jól aknázza ki ezeket a lehetőségeket, jelentős lépéselőnyre tehet szert a konkurenciával szemben. A Vodafone a nemzetközi nőnap alkalmából olyan hazai nőket díjazott, akik nem csak sikerrel vették az akadályt, de egyenesen utat mutatnak abban, hogyan lehet az új lehetőségeket a növekedés szolgálatába állítani.

Bár digitalizációról beszéltünk, azt fontos kiemelni, hogy az idén első alkalommal kiosztott "Az Év Top 10 Női Digitális Vállalkozója" díjat közel sem csak az informatika területén jelentős hatást kifejtő vállalkozók kaphatják meg. A díjazottak között találunk gasztrobloggert, kertészmérnököt, kozmetikai vegyészt és fitnesz edzőt is, akikben annyi a közös, hogy a zsűri megítélése szerint kivételesen jó érzékkel használták ki a digitális platformokban rejlő lehetőségeket, így az általuk vezetett vállalkozások ma mintaként szolgálnak mindenki számára.

Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója a díjjal kapcsolatban elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartják a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások támogatását, az új díjjal pedig azt szeretnék megmutatni, milyen kiemelkedő eredményeket érhetnek el azok a KKV-k, amik naprakészen használják a digitális eszközöket.

Az idei díjazottak:

  • Dr. Árvai Anita, étteremtulajdonos, gasztroinfluencer, @veganeeta
  • Beh Mariann, kertészmérnök, @bazsalikomoskert
  • Burján Szafi, @burjan_szafi
  • Debreczeni Dóri, fitness edző, sportoló, @debreczenidora
  • Forgács Mariann, közösségi média szakértő, a Be Social social media ügynökség
    alapítója és társügyvezetője, @mankagram
  • Kovács Rami, fitnesz edző, @kovirami_fit
  • Muszula Timi, virágkötő és a Cloé Café kávézó franchise alapítója, @lauraviragtimi
  • Rácz Judit, kozmetikai vegyész, a Skinsmart.hu alapítója, @skinsmarthu
  • Szalai Dóra, cukrász, @chezdodomacaron
  • Viszkok Fruzsi, digitális tartalomfejlesztő, @vfruzsi

A Vodafone emellett az Equality Award 2022-vel ismerte el a #nemluxustaska mozgalom alapítóinak, Huszka Ágnesnek, Kovács-Pálffy Annának és Sipos-Mohai Rékának a munkáját, akik évek óta higiéniai termékeket tartalmazó táskákat gyűjtenek és juttattnak el rászoruló, mélyszegénységben élő nőknek és lányoknak. Az ukrajnai háborúra reagálva a Vodafone a #nemluxustáska mozgalommal karöltve egy gyűjtést is szervezett a díjátadó résztvevői körében, az így összegyűjtött, alapvető higiéniai és tisztálkodási termékeket tartalmazó szükségtáskákat pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével juttatják el a menekültekhez.

Könyvtár helyett digitális továbbképzés

Hogy a díjazottak közül ki hogyan használta ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, az esetenként természetesen nagyon eltérő. A díjazottak nagy részére jellemző, hogy rendkívül aktívak a közösségi média felületeken, Árvai Anita a díjátadót követő kerekasztal-beszélgetésen például egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha nincs Instagram, valószínűleg nem ülne ott a díjazottak között. A vegán gasztroinfluenszerként már sikeres éttermet is működtető vállalkozó hozzátette, hogy a digitális megoldások rendkívül szélesre nyitották a lehetőségeket a továbbképzés területén is, hiszen aki ma új vállalkozást akar indítani, már nem a könyvtárban fogja elsajátítani az ehhez szükséges tudást.

Orbán Anita, a Vodafone vállalati kapcsolatokért felelős helyettese a beszélgetésen elmondta, hogy bár Magyarországon a digitalizáció feltételei már adottak, a lakosság egyelőre csak részben használja ki az ebben rejlő lehetőségeket. Szavait alátámasztja az Európai Bizottság által tavaly novemberben kiadott Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (DESI) is, amely alapján Magyarország jelenleg mindössze a 23. helyet foglalja el a digitalizációban az EU 27 tagállama között. A jelentés szerint bár az internetlefedettségben az erős középmezőnybe tartozunk, ám a digitális technológiák integrációjában (ide tartoznak például a felhőszolgáltatások, a big data és a mesterséges intelligencia kiaknázása valamint az online értékesítés) és a lakosság digitális készségeiben is igencsak le vagyunk maradva az unió legtöbb országától.

Valamivel ennél is rosszabb a helyzet, ha kizárólag a női lakosság internethasználati szokásait, digitális készségeit és szakmai képzettségét vizsgáljuk: a DESI-vel együtt kiadott "Nők a digitális világban" jelentés alapján ebben a tekintetben hazánk mindössze a 24. helyet foglalja el az EU-ban, csupán Lengyelországot, Bulgáriát és Romániát előzve meg.

Női informatikusok nélkül lemaradunk

Ha kifejezetten az informatikai pályát nézzük, az Eurostat adatai szerint 2020-ban az IKT-területen (információs és kommunikációs technológiák) alkalmazott munkavállalóknak mindössze a 12,3 százaléka volt nő, amivel csak Máltát és Csehországot előzzük meg az Európai Unió országai közül. Pedig a különbségek EU-s szinten is elég nagyok, itt az arány 81,5-18,5% a férfiak javára. Az Informatikai Vállalkozók Országos Szövetségének (IVSZ) tavaly készített háttérkutatása szerint ennek részben az az oka, hogy a nők már eleve alacsony számban vesznek részt az informatikai képzéseken: az Oktatási Hivatal statisztikái szerint 2009 és 2014 között az IKT-területeken mindössze 10 százalékos volt a női diplomások aránya, viszont biztató, hogy ez az arány 2015 után 20 százalék körülire emelkedett.

Hova tűntek a női szoftverfejlesztők? A szoftverfejlesztői (és tágabb kontextusban az egész IT) szakma ma az egyik legférfiközpontúbb foglalkozási terület, ahol a nemek szerinti megoszlás rendkívül aránytalan képet mutat.

A nők nagyobb arányú bevonására, a fejlesztői, informatikai pálya vonzóbbá tételére nemzetgazdasági szempontból is hatalmas szükség van, hiszen az IVSZ tavaly publikált kutatása szerint mintegy 44 ezer digitális szakember hiányzik a munkaerőpiacról annak ellenére is, hogy hiányszakmaként a bérek messze a hazai átlag felett mozognak. "A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza" - állapítja meg a jelentés. A problémát a Vodafone-nál is felismerték már, nem véletlenül hangoztatta Dobó Mátyás, a Vodafone Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettes is a kerekasztal-beszélgetésen, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság középtávon sikeres legyen, a nőknek sokkal nagyobb arányban kell belépniük az IT világába.

A tudományos eredményeket is díjazták a nőnapon

"Míg 2020-ban az Európai Unióban dolgozó 16 millió kutató és mérnök 41%-a volt nő, hazánkban ez az arány az Eurostat adatai szerint mindössze 30% körüli" - emeli ki a Magyar Tudományos Akadémia közleménye, ami szerint éppen ezért a 14-18 éves lányoknak nagy szüksége van olyan elismert női példaképekre, akik szakterületükön kiváló teljesítményt nyújtanak. Az MTA ennek elősegítése érdekében évről-évre Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal ismeri el azoknak a fiatal kutatónőknek a munkáját, akik hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesítenek, emellett a pályaválasztás előtt álló lányok számára is népszerűsítik a mérnöki és tudományos pályákat. Az akadémia idén két szakembernek ítélte oda a díjat, Dr. Csapó Editnek és Dr. Majorosné Dr. Lublóy Évának, akik vegyészi valamint építőmérnöki területen alkottak maradandót.

Dr. Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportjának vezetője 12 éve foglalkozik nanoszerkezetű anyagokkal, kutatócsoportjával többek között olyan szenzorokat terveznek, amelyek a jövőben gyorsan és hatékonyan ismerhetik fel akár az emberi szervezet tumoros sejtjeit is.

Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense a vasbetonszerkezetek tűzvédelme és az építőanyagok roncsolásmentes vizsgálata területén ért el kiemelkedő eredményeket egy olyan innovatív megoldással, amelynek során az eddig főként csak az orvosi diagnosztikában alkalmazott CT-vizsgálatokkal kaphatunk az eddiginél pontosabb képet az anyagok belső szerkezetéről és esetleges leromlásukról.

(Fotó: Vodafone Magyarország)

Megszületett a megállapodás, 2,6 billió forintot fordít az EU a digitális átalakulásra a következő hat évben Az Európai Parlament és az Unió tagországai megegyeztek a Digitális Európa Program költségvetésének részleteiről, ami példátlanul nagy összeget szán a digitalizáció felgyorsítására a következő költségvetési ciklusban.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.