Egy új tanulmány szerint az intelligens élet kialakulása inkább a bolygófejlődés természetes folyamatának eredménye, semmint egy rendkívül ritka esemény. A Penn State Egyetem kutatói ezzel megkérdőjelezik a régóta elfogadott „kemény lépések” elméletét, amely szerint az összetett élet megjelenése csupán szerencsés véletlenek valószínűtlen sorozatának köszönhető. Ezzel szemben azt állítják, hogy az emberiséghez hasonló intelligens élet egy bolygó környezeti feltételeinek előre látható következménye lehet.
„Ez a megközelítés arra utal, hogy az intelligens élet kialakulása nem puszta véletlen” – mondta Jason Wright, a Penn State csillagászati és asztrofizikai professzora. „Nem szükséges hozzá egy sor valószínűtlen esemény, hanem az evolúció lépésről lépésre bontakozik ki, ahogyan azt a bolygó körülményei lehetővé teszik.”
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány így lényegében szembemegy azzal a széles körben elfogadott modellel, amelyet Brandon Carter elméleti fizikus dolgozott ki 1983-ban. Carter „kemény lépések” elmélete szerint az összetett élet kialakulása rendkívül ritka események sorozatának eredménye, ezért az intelligens civilizációk is valószínűleg kevésbé elterjedtek az univerzumban.
A mostani kutatás azonban más következtetésre jutott. „Úgy gondoljuk, hogy az intelligens élet megjelenése nem egy ritka véletlenekből álló láncolaton múlik” – mondta Dan Mills, a tanulmány vezető szerzője.
„Az emberiség sem ’túl korán’, sem ’túl későn’ jelent meg a Föld történetében, hanem akkor, amikor a körülmények megfelelővé váltak. Más bolygókon ez a folyamat gyorsabban vagy lassabban is végbemehet.”
A kutatás rámutat arra, hogy az evolúció főbb mérföldkövei természetes és előre látható folyamatok eredményeként következtek be. Például a fotoszintézis révén fokozatosan oxigénben gazdag légkör alakult ki, amely lehetővé tette az állatok megjelenését. Carter elméletével szemben, amely az összetett élet kialakulását ritka és különleges környezeti tényezők számlájára írja, az új kutatás szerint a lakható környezet kialakulása a bolygófejlődés várható része. Carter következtetései a Nap élettartamán alapulnak, azonban a Penn State kutatócsoportja éppen ezt a kiindulópontot vitatja. „Ahelyett, hogy a Nap élettartamát tekintenénk mérvadónak, a bolygók geológiai időskáláit kellene figyelembe vennünk” – magyarázta Wright. „Ha egy bolygón megindul az élet, az annak saját fejlődési ritmusához igazodik.”
Mindezekből természetesen az következik, hogy az intelligens élet sokkal gyakoribb lehet az univerzumban, mint azt eddig feltételezték.
(A cikkhez használt kép illusztráció, a DALL-E generálta/Rakéta.hu)