A NASA holdrakétája, a Space Launch System november 16-án indult útnak, hogy az űrbe szállítsa azt az űreszközt, ami később, az Artemis missziók második felvonásában már legénységet is visz majd a fedélzetén a Hold felé. Az SLS rakéta és az Orion kapszula tesztelése a leglényegesebb részei az Artemis I küldetésnek, de más tudományos munkák számára is jutott hely a programban: a rakéta tíz kisebb műholdat, úgynevezett cubesatot is pályára állított az űrben, az Orion belső terében pedig a sugárzási méréseket lehetővé tevő műszerek és bábuk foglalnak helyet.

Az Orion november 16-án került egészen közel a Hold felszínéhez, mintegy 130 kilométerre közelítette meg, majd tovább haladt, hogy egy későbbi manőverrel távoli retrográd pályára tudjon állni. A pálya, noha bizonyos pontokon egészen messze vezet a Holdtól, így nagy kerülőkkel jár, de mégis előnyös útvonalat jelent az űreszköz üzemeltetése szempontjából, mivel ezen a stabil pályaíven kevesebb korrekciót és ezáltal kevesebb üzemanyagot igényel a kapszula irányban tartása és a NASA munkatársai a tudományos munkákra fókuszálhatnak. A távoli kifejezés ebben az esetben azt jelenti, hogy az Orion nem fog igazán közel repülni a Holdhoz, a 130 kilométeres távolságnál jóval messzebb kering majd az égitesttől, a retrográd pedig arra utal, hogy a Holdnak a Föld körüli útjával ellentétes irányban lépett be a Hold körüli pályájára.

Inside Mission Control rn?

Flight Controllers here @NASA_Johnson successfully performed a burn to insert @NASA_Orion into a distant retrograde orbit! More details here: https://t.co/Blj24ZfAB9 pic.twitter.com/zjOGyEjcU5

— NASA's Johnson Space Center (@NASA_Johnson) November 25, 2022

A pályára állás magyar idő szerint este tíz óra 52 perckor történt meg, miután az űreszköz hajtóművének 1 perc 28 másodpercig tartó működtetésével irányba állították a kapszulát a NASA Houstonban lévő Johnson Űrközpontjának munkatársai. Ezt megelőzően került az Orion legmesszebb a Hold felszínétől útja során: 92 000 kilométerre távolodott el tőle. Később a több mint egy hétig tartó misszió alatt hat napba telik majd a kapszulának, hogy megtegyen egy fél kört a Hold körül és ennek során ma érkezik el az a történelminek mondható pillanat, amikor

egy emberek szállítására alkalmas űreszköz megdönti az Apollo-13 rekordját és minden eddiginél távolabb kerül a Földtől.

A mai napon az Orion meghaladja a Földtől számított 400 171 kilométeres távolságot, majd tovább utazik és hétfőn, november 28-án 438 570 kilométerre lesz a bolygótól. Ezután, december 1-jén elhagyja a Hold körüli pályáját és elindult hazafelé, ahova jóval később, december 11-én érkezik csak meg.

Az Orion küldetésének kulcsfontosságú részére ekkor kerül majd sor: a Földhöz való érkezésekor maga mögött hagyja az Európai Űrügynökség által fejlesztett és egészen eddig a pontig vele utazó ESM-t (European Service Modul), ami a meghajtást és az energiát biztosítja a kapszulának és immár egyedül lép be a légkörbe. A kapszula sebessége ekkora jóval meghaladja azt a tempót, amivel a Nemzetközi Űrállomásról utaznak haza a legénységi tagok és eléri a 40 000 km/h-át, ami 12 000 km/h-val több mint az átlagos "utazók" sebessége. Ezalatt az Orion felszíne körülbelül 2700 Celsius-fokra melegszik, ettől a rendkívüli hőmérséklettől pedig a hőpajzsnak kell megvédenie az űreszközt. A hőpajzs tesztelése a jövőbeli emberes Artemis missziók szempontjából az egyik legfontosabb aspektusa a mostani projektnek, vagyis egészen a küldetés végéig kell várni arra, hogy kiderüljön, vajon az Orion a mostani konfigurációjában alkalmas lesz-e az űrhajósok szállítására.

A misszió indítása óta több (legalább 13) anomáliát is regisztráltak a NASA szakemberei, valamint az Orionnal való kommunikációs kapcsolat is megszakadt váratlanul 47 percre, de a NASA elmondása szerint a problémákat megoldották és az Artemis I misszió eddig a várakozásokon felüli sikerrel zajlik.

(Borítókép: NASA/a felvétel az Orion utazásának ötödik napján készült)