Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérői is szerepet kapnak az Artemis küldetés első szakaszában, amelynek során Hold körüli útra indul az SLS rakéta által szállított Orion kapszula. A fedélzeten utazó Helga és Zohar úgynevezett fantomok, vagyis olyan bábuk, amelyek az emberi test imitálására lettek kialakítva, hogy az űrbeli körülmények közötti különféle, a szövetekre gyakorolt sugárzási hatásokat mérjék a segítségükkel. A vizsgálatok a MARE (Matroshka AstroRad Radiation Experiment) projekt részét képezik és a NASA az Izraeli Űrügynökség, valamint a Német Űrrepülési Hivatal (DLR) együttműködésével kezdte meg az előkészületeit 2018-ban.

A kísérletekben számos nemzetközi partner vesz részt a saját fejlesztésű eszközeivel, közéjük tartoznak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpontjának dózismérői is, amelyekkel a testet érő sugárterhelésről gyűjtenek adatokat. A különböző szövettípusok más-más módon és mennyiségben nyelik el a sugárzást és a dózismérőkkel mért adatok segítenek annak megállapításában, hogy ezek a sugárzási értékek milyen módon hatnak vagy mennyire károsak a szövetekre nézve a Föld védelmet nyújtó mágneses terének határain kívül. Az ELKH EK leírása szerint az Űrkutatási Laboratórium energiaellátás nélkül funkcionáló, passzív mérőeszközökkel segíti a kutatásokat, amelyeknek két típusát is alkalmazzák majd az Artemis-1 misszió során: az egyik változat a termolumineszcens dózismérő, a másik a szilárdtest-nyomdetektor, a különbség a két változat között többek között az, hogy milyen energiájú részecskék befogására képes.

"A szilárdtest-nyomdetektorok a nagyobb energia leadásra képes részecskéket – ilyenek a protonok és a szupernóva-robbanások során szétrepülő, közel fénysebességgel száguldó atomok – regisztrálják látható felületi roncsolás formájában,

míg a termolumineszcens detektorok a kisebb energialeadású részecskékre – a gamma-sugárzásra, illetve az űrhajó falából kilökött neutronokra – érzékenyek." - írja az Energiatudományi Kutatóközpont.

Ahhoz, hogy pontos adatokat kaphassanak a kutatók a sugárterhelés szintjéről és ez alapján fel tudják mérni a lehetséges egészségügyi következményeket, a babák egyikén, Zoháron sugárzásvédelmi öltözék lesz majd, Helga viszont enélkül utazik, így összehasonlítási alapot nyújt a kísérlethez. Az AstroRad mellényt az izraeli StemRad és a Lockheed Martin fejlesztette ki, és az elképzelés szerint, amennyiben működőképesnek bizonyul, kényelmes és egyszerűen viselhető védelmet tud majd biztosítani az űrhajósoknak a hosszabb távú missziókon. A bábuk különlegessége, hogy kialakításuk a női test felépítését követi, beleértve a csontok, a lágyszövetek és a szervek imitálását, mivel, ahogy azt a NASA is írja, a női szervezet érzékenyebben reagál a sugárzásra. A mellény azonban természetesen nem csak női változatban készül majd, hanem férfi verziót is gyártanak belőle.

"A 42 napos kísérlet eredményeiből megtudhatjuk majd, hogy milyen sugárzási viszonyok uralkodnak az Orion űrhajóban, és mennyire hatékony az AstroRad sugárvédelmi mellény.

Mindezeket az információkat a legmodernebb aktív (elektronikus) dózismérők és több más fedélzeti műszer adataival kiegészítve olyan tudásra tehet szert az emberiség, amely nagyban hozzájárul a további Artemis küldetések biztonságos kivitelezéséhez" - számol be a projektről az EK, amely a továbbiakban a NASA leendő űrállomásának, a Gatewaynek a sugárzási adatait is méri majd az IDA (Internal Dosimeter Array) rendszerrel, amelyet a tervek szerint a HALO lakómodulban szerelnek majd fel.

(Fotó: Energiatudományi Kutatóközpont, ESA/ATG medialab)

Létfontosságú eszközt fejlesztenek magyar szakemberek a Hold körül keringő állomásra A sugárzásmérő rendszer kísérleti egységét fejlesztik hazai szakemberek a Gateway Hold körüli űrállomásra.