Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy országa szigorú szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben, amelyek szerinte az orosz űrprogramot is érzékenyen fogják érinteni. "Becsléseink szerint Oroszország csúcstechnológiai importja több mint a felével fog visszaesni. Ez nagy csapást mér a hadseregük modernizálására és visszaveti a repülőgépiparukat, beleértve az űrprogramjukat is" - mondta az amerikai elnök az intézkedések bejelentése kapcsán.

Dmitrij Rogozin, aki 2018 óta vezeti az orosz űrügynökséget, előtte pedig csaknem hét éven keresztül volt az ország miniszterelnök-helyettese, a közösségi médiában fejtette ki az álláspontját, több Twitter-bejegyzésben részletezve, hogy szerinte miért elhibázott az amerikaiak reakciója. "Le akarjátok rombolni az ISS-szel kapcsolatos együttműködésünket?" - tette fel a kérdést, majd így folytatta: "Ha megakadályozzátok a velünk való együttműködést, ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy letérjen a pályájáról és az Egyesült Államokba vagy Európába csapódjon? Emellett ott van annak a lehetősége is, hogy az 500 tonnás szerkezet Indiára vagy Kínára zuhan. Ilyen kilátásokkal akarjátok fenyegetni őket? Az ISS nem repül Oroszország felett, tehát minden kockázat a tiétek. Készen álltok rá?"

Az oroszok már temetik a Nemzetközi Űrállomást Az ISS fedélzeti rendszerei mostanra nagyrészt elavultak, így hamarosan olyan károk keletkezhetnek a Nemzetközi Űrállomásban, amelyeket nem lehet kijavítani - figyelmeztetett Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szegmensének repülési igazgatója.

Rogozin a Tweetjében arra utalt, hogy a Nemzetközi Űrállomásnak időnként pályakorrekcióra van szüksége annak érdekében, hogy tartani tudja a magasságát, ezt pedig az űrállomáshoz kapcsolódó Szojuz vagy Progressz rakéták hajtóművének a bekapcsolásával szokták megoldani. Bár az űrállomásnak vannak saját hajtóművei is, ezek szintén az orosz Zvezda modulban találhatóak, ahogy a működtetésükhöz szükséges üzemanyagot is az ISS orosz szekciójában tárolják.

Az ISS ugyanakkor meglehetősen sokáig üzemképes maradna pályakorrekciók nélkül is, különböző számítások szerint legalább egy, de inkább két évig keringene a Föld körül, mielőtt belépne a légkörbe. A NASA korábban az Európai Űrügynökség ATV teherűrhajóját is használta már pályakorrekcióhoz, 2018-ban pedig a Cygnus teherűrhajóval is sikeresen végeztek ilyen jellegű tesztet, így nagy valószínűséggel találnának megoldást az orosz rakéták pótlására, ha erre lenne szükség.

Az űrben még nincs háború

A Roszkoszmosz vezetőjének kirohanásától eltekintve egyelőre úgy tűnik, hogy a hirtelen jegessé vált viszony az űrben nem fogja éreztetni a hatását a két ország kapcsolatában. Szerdán még a Roszkoszmosz hivatalos Twitter-csatornája is arról tudósított, hogy Rogozin "nagyra értékeli a NASA-val való szakmai kapcsolatot", Oleg Bolashev, az orosz űrügynökség sajtószolgálatának munkatársa pedig a The Verge kérdésére megerősítette, hogy semmi sem változott a két űrügynökség viszonyában. "A Roszkoszmosz továbbra is teljesíti a nemzetközi vállalásait, hogy biztosítsa az ISS működését" - írta, hozzátéve, hogy a tervezett asztronautacsere-programmal kapcsolatban is minden a tervek szerint megy tovább. A program keretében korábban két amerikai asztronautát képeztek ki Oroszországban, akik később egy Szojuz űrhajóval mennek majd az ISS-re, míg orosz kozmonauták jelenleg is a a NASA Johnson Űrközpontjában vendégeskednek, hogy első orosz űrhajósként a SpaceX Dragon űrkapszulájával érjék majd el a Nemzetközi Űrállomást.

Amerikai oldalról Joe Finch, a NASA szóvivője erősítette meg a lapnak, hogy a két ország között zavartalan az együttműködés. "A NASA továbbra is folytatja a közös munkát a Roszkoszmosszal és a többi nemzetközi partnerünkkel, Kanadával, Európával és Japánnal, hogy fenntartsuk a Nemzetközi Űrállomás folyamatos és biztonságos üzemeltetését" - írta a lapnak, igaz, ez a nyilatkozat még néhány órával azelőtt született, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajnával szemben. Dan Huot, az űrügynökség másik szóvivője a Space.com-nak nyilatkozott arról, hogy az asztronautájuk, Mark Vande Hei a terveknek megfelelően március 30-án fog visszatérni a Földre a Roszkoszmosz Szojuz űrhajójával.

A Nemzetközi Űrállomás kilenc év múlva becsapódik a Csendes-óceánba a NASA tervei szerint Az amerikai űrügynökség a 2020-as évek végétől fokozatosan állna át a kereskedelmi űrállomások használatára, aminek már a menetrendjét is kidolgozták.

"Ha azt mondanánk, hogy az együttműködésnek vége, azzal nagyjából azt is mondanánk, hogy vége az ISS-nek" - fogalmazta meg sarkos véleményét a helyzettel kapcsolatban David Burbach, az Amerikai Haditengerészeti Főiskola nemzetbiztonsági szakértője, aki szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet alapján nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy az amerikai-orosz viszony annyira megromoljon, hogy az ISS-en is felfüggesztik az együttműködést. A professzor hozzátette, hogy mivel az ISS két szegmense erősen egymásra van utalva, így egy ilyen döntés minden bizonnyal a projekt széteséséhez vezetne.

A The Verge-nek nyilatkozó szakértők szerint is igencsak valószínűtlen, hogy a két ország közötti együttműködés megszakadjon, ugyanakkor az elképzelhető, hogy a jövőben a két ország szakértői is kevesebbet fognak érintkezni egymással. A NASA már a Krím elfoglalásakor arra szólította fel a dolgozóit, hogy függesszék fel a kapcsolatokat az orosz kormányzati tisztviselőkkel, noha akkor az amerikai űrügynökség még sokkal jobban rá volt utalva Oroszországra. Az űrsiklóprogram 2011-es leállítása után az amerikai asztronauták kilenc éven keresztül csak a Roszkoszmosz segítségével tudták elérni az ISS-t, 2020 óta viszont a SpaceX-nek köszönhetően már a Falcon-9 rakétákkal és Dragon űrkapszulákkal tudnak az űrbe utazni, így ebből a szempontból sokkal kevésbé vannak rászorulva az oroszok segítségére.

Todd Harrison, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának repülésbiztonsági szakértője szerint ez olyannyira így van, hogy valójában Oroszországnak van sokkal több veszítenivalója. Az ISS üzemeltetésének anyagi hátterét eddig is a NASA biztosította, akik mintegy évi 3-4 milliárd dollárt költenek a projektre, Oroszország pedig az utóbbi időben nem tudott az ISS mellett igazán jelentős eredményeket felmutatni az űrkutatás szempontjából. Harrison szerint az ISS elvesztésével így az ország nem csak egy rendkívül jelentős tudományos platformot veszítene, de egyben az "űrszuperhatalom" státuszát is.

(Borítókép: NASA via Getty Images)

Részletes térképen követhetők az Ukrajnában zajló események Oroszország csütörtök reggel megtámadta Ukrajnát, a Live Universal Awareness Mapen pedig közel valós időben követhető, hogy mi történik az országban.