Az nem nagy újdonság, hogy az építőipar próbálja mérsékelni a kibocsájtást, amire szükség is van, hiszen ez a terület a globális emisszió közel 40 százalékáért felelős. Újdonság viszont, hogy a cél nem a zéró kibocsájtás, hanem egyenesen a negatív mennyiségek elérése a légköri CO2 szempontjából. Az Egyesült Nemzetek 2021. évi klímaváltozási konferenciája, közismertebb nevén a COP26-on bejelentett Urban Sequoia azonban épp erről szól, méghozzá nem is csak egy épület, hanem teljes szomszédságok, városrészek, sőt idővel akár városok léptékében. A projekt mögött a Skidmore, Owings & Merrill (SOM) áll, és az ígéretesnek látszó tervről egy sajtóközleményben írtak. Sőt a prototípusnak szánt épület, egy felhőkarcoló építését állításuk szerint már ma is elkezdhetnék, amely önmagában évi 1000 tonna CO2-t lenne képes megkötni (ez egyébként 48500 fának felel meg).

A háttérben álló szakemberek több tudományterületről érkeztek, így az alkalmazott technológiák is széles spektrumot fednek le több természet közeli megoldástól kezdve egészen a különleges anyagokig, melyek kevesebb kibocsájtást igényelnek a hagyományos építőanyagoknál. Mindez azt jelenti, hogy már az építés is 95 százalékkal kevesebb CO2 légkörbe pöfögésével jár, mint egy hagyományos épület esetén -- itt azonban nem álltak meg. Miként Chris Cooper, a SOM egyik tagja fogalmaz:

Gyorsan túljutottunk az ötleten, hogy karbonsemlegességre törekedjünk. A semlegesség felett eljárt az idő.

Az épületbe integrált biológiai anyagok, mint például az algák segítségével a szóban forgó prototípus például 60 év alatt 400 százalékkal több CO2-t vonna ki a légkörből, mint amennyi a felhúzása során bekerült oda. A megkötött szén és egyéb keletkezett biológiai anyagok aztán több iparban is felhasználásra kerülhetnének (üzemanyag, fűtés stb.), ami egy új szénmegkötési gazdaság alapját jelenthetné. Mindezzel pedig el is jutottunk oda, hogy az elképzelés túlmutat egyetlen épületen: a cél az épített környezet alapvető átalakítása.

Mivel a városi népesség nő (2060-ra a maihoz képest 230 milliárd beépített négyzetméterrel többre lesz szükség), így jó ötletnek tűnik a beépített környezetet a megoldás részévé tenni. Az Urban Sequoia pedig valójában erről szól: teljes városok építkezéseinek a fent kifejtett építési elvek szem előtt tartásáról – vagyis arról, hogy a felépített környezet is képes lehet a CO2 megkötésre, ami a jelenlegi város- és épülettervezés radikális újragondolását jelenti. A végső cél pedig egy szénmegkötésre szolgáló körkörös gazdaság kialakítása. A szemlélet ugyanis átültethető akár a parkokra, közterekre és egyéb helyekre is.

Ha a világ minden városában épülnének ilyen Urban Sequoia-k, akkor a városok éves szinten akár 1,6 milliárd tonna CO2-t is kipucolhatnának a légkörből a sajtóközlemény szerint.

(Fotó: som.com)

További cikkek a témában:

A fosszilizálódás a kulcs a légköri szén-dioxidból előállított betonhoz A Tokiói Egyetem Építészeti Tanszékének kutatói csökkentenék a beton előállítása miatti szén-dioxid kibocsájtást egy új módszerrel.

Jó a globális felmelegedés ellen és a Marson is beválhat a szén-dioxid reaktor Az elképzelés alapját jelenleg is használják a Nemzetközi Űrállomáson, de jelenleg azzal kísérleteznek, hogy a CO2 átalakítása jóval nagyobb volumenben történhessen.

A bioszénnel ki lehet vonni a CO2-t a légkörből, és százezer évekre meg lehet kötni a talajban Egy új kutatás szerint a bioszén remekül beválhat, hogy csökkentsük a légköri CO2-mennyiségét. Klímavédelmi szempontból viszont akár kontraproduktívak is lehetnek a hasonló, a CO2 kivonását lehetővé tevő technológiák.