A bioszén fog megmenteni minket a klímakatasztrófától? Az összetett kérdésre lényegében az a válasz, hogy bár a bioszén rendkívül hasznos anyagnak tűnik, mégsem szabad egyedül csak a hasonló, a légkörből a szén-dioxid kivonását lehetővé tévő eljárásokra (Carbon dioxide removal – CDR) hagyatkoznunk, ha szeretnénk elkerülni a klímaválság legsúlyosabb következményeit.

"Vitán felül áll, hogy az emberiség hozzájárul a Föld felmelegedéséhez" - kiadták az IPCC legújabb tanulmányát a klímaváltozás állásáról A Föld hőmérséklete növekszik, az extrém időjárási események, főként a hőhullámok, biztosan gyakoribbá válnak, a hideg pedig ritkábban látott vendég lesz. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hatodik jelentésének első, nem túl pozitív részlete figyelmeztetőként szolgál a világ kormányai számára a remények szerint.

Na de ne szaladjunk ennyire előre, koncentráljunk a jó hírekre, és ehhez először tisztázzuk, hogy mi is az a bioszén! A BME – Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszéke által használt meghatározás szerint: "A bioszén nagy széntartalmú, finomszemcsés, porózus anyag, amely a biomassza termokémiai bontása során keletkezik oxigénhiányos környezetben és aránylag alacsony hőmérsékleten (<700C)."

Egy új, nemzetközi tanulmány kapcsán pedig ismét felmerült, hogy a bioszén segítségével milyen jelentős mértékben vonható ki a CO2 a légkörből, hogy mérsékeljük a bolygó felmelegedését.

A bioszén egyik előnye, hogy előállítható szinte bármiféle szerves melléktermékből: faforgácsból, trágyából, komposztból, zöld hulladékból satöbbiből – és az alkalmazása annyira nem újdonság, hogy már az ausztrál, dél-amerikai és afrikai bennszülöttek is használták a mezőgazdasági tevékenység során, hogy javítsák a talajminőséget. A mostani tanulmány alapján a bioszén több szempontból is alkalmas erre: egyrészt nagyban növeli a természetes szén kialakulását a földben, másrészt ennek az anyagnak köszönhetően a növények ellenállóbbak lesznek a környezeti terheléssel, valamint a betegségekkel szemben. A számok nyelvén a bioszén segítségével a terméshozam 10-42 százalékkal növelhető, míg a növényi szövetekben a nehézfémek lerakódása 17-39 százalék közt csökkenthető.

Habár a mezőgazdasági szemszög is fontos, ez a jelenlegi szempontok alapján inkább járulékos bónusz a mellé, hogy a bioszén segítségével több száz tonna szén-dioxid vonható ki a légkörből, és tárolható több százezer éven át a talajban. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy 2050-re a bioszén segítéségével 300 millió – 660 millió tonna szén-dioxid lesz kivonható a légkörből évente. Tavaly egyébként Ausztrália kibocsájtása volt nagyjából 500 millió tonna szén-dioxid, de körülbelül ennyi CO2 került a légkörbe eddig idén a szibériai erdőtüzek miatt.

Rekordot döntött a szibériai erdőtűz: a füstje most először az Északi-sarkot is elérte A NASA szerint történelmi eseményről van szó, amiben ugyanakkor nincs semmi csodálkozni való: a Szibériában jelenleg is dúló erdőtűz hatalmasabb, mint a világ összes többi jelenlegi tűzvésze együttesen.

Ezen tulajdonsága(i) miatt nem is csoda, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület is számol a bioszénnel a globális klímacélok eléréseben, mint az a Testület legfrissebb jelentéséből kiderült (erről a jelentésről a fentebb linkelt cikkünkben írtunk részletesebben). Szabó Amanda Imola, meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén, azonban a Másfékfokon publikált cikkében felhívja a figyelmet arra is, hogy a hasonló eljárásoktól nem szabad csodát várni. A kutató szerint ugyanis:

"A világ kibocsátáscsökkentési céljait jelentősen alááshatja, ha túlságosan támaszkodik a különböző szénkivonó technológiákra. […] Szükségünk van a szénkivonó technológiákra, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) is számol velük, azonban nem szabad, hogy ez abba az illúzióba ringasson minket, hogy meg tudjuk velük spórolni az azonnali és valódi kibocsátáscsökkentést."

Itt az uniós klímavédelmi-terv – már 2035-ben véget érhetne Európában a belsőégésű autók korszaka Az Európai Bizottság ma tette közzé a „Fit for 55” elnevezésű klímavédelmi csomagot, ami megvalósulása esetén bevallottan erősen és több területen is érinti majd az uniós polgárok életét.

Magyarán a bioszén, illetve a többi CDR-technológia mindképp szükséges a Párizsi Megállapodásban foglalt célok eléréséhez (máskülönben 2030-ig 70 százalékkal kellene csökkenti a kibocsájtást, aminek a legambiciózusabb elképzelések sincsenek a közelében sem – mint a fentebbi Fit for 55), de ez tehát nem jelenti, hogy minden mehet tovább a régi kerékvágásban. Ha szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben mérsékelni a károkat, akkor a CDR-technológiák erre esélyt adhatnak, de magát a változást nem teszik elkerülhetővé.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Nyolcmilliárd dolláros iparág lehet 2030-ra a rovarfehérje-gyártás Bár az iparág még gyerekcipőben jár, szakértők mégis a jövő nagy várományosának tartják. Hogy miért? Például, mert a lárvák lényegében mindent felfalnak, beleértve a nem komposztálható ételmaradékokat is, fehérjetartalmuk pedig százszorosa a hagyományos állati eredetű ételek fehérjetartalmának.

Megvan a szén-dioxid átalakításának Szent Grálja Újabb egyetemi összefogásnak köszönhető jelentős siker, hogy a kutatók feltárták a szén-dioxid-konverzió mögött rejlő mechanizmust. Az alapvetően káros molekulából így hasznos anyagokat gyárthatunk.

Hatból csak egyetlen forgatókönyv mentén kerüljük majd el a klímakatasztrófát A klímakatasztrófa nem közeleg, hanem benne élünk, elkezdődött, az időjárás változásától kezdve a tájidegen invazív élőlények megjelenéséig ezer és egy jele van. A közönyünk sokba kerülhet az utánunk jövő generációknak.