Oroszországhoz hasonlóan az USA is a nukleáris triádra alapozza a stratégiai védelmét – ez tehát a nehéz bombázók, a ballisztikus lövedékek indítására képes tengeralattjárók, valamint a földi telepítésű interkontinentális lövedékek (ICBM) hármasát jelenti. Az elképzelés alapja, hogy a három rendszer három eltérő területről – földről, vízből vagy levegőből – indítható, ami miatt nem csak egy támadás oszlana szét ezen eszközök között, de növekedne annak esélye is, hogy a triádból elég működőképes eszköz maradjon egy ellencsapás kivitelezéséhez. Korábban írtunk arról, hogy Oroszország a nukleáris tridjának egyik oszlopát jelentő nehézbombázóit miként újítja fel:
Az amerikai új nehézbombázóról, a B–21 Raiderről néhány új kép kapcsán pedig tegnap írtunk:
„Si vis pacem, para bellum” – vagyis: „ha békét akarsz, készülj a háborúra” – írja Publius Flavius Vegetius Renatus a De Re Militari 3. könyvében, és hát ez alapján igen sokan és igen elszántan áhítják éppen a békét. Oroszország például nem csak repülőt modernizál, de szintén fejleszt új ICBM-et, ez a RSZ–28 Szarmat (NATO-hivatkozás: SS–X–30 Satan 2), de különösen hatásos békeeszközként megemlíthető a nukleáris cunami zúdítására képes Poszeidón torpedóval ellátott Belgorod-osztályú tengeralattjáró is. Emellett Vlagyimir Putyin a nukleáris lefegyverzésről szóló új START-szerződést is felfüggesztette.
Békevágyban az USA sem kíván lemaradni, ennek egyik példája a hetvenes évek óta használt Minuteman III ICBM-ek lecserélése – írja a New Atlas. A Minuteman III a triád szárazföldi lába volt eddig, és 450 ilyen lövedék akad szerte az USA-ban megerősített földalatti bunkerekbe rejtve. Habár ezeket az eszközöket folyamatosan karbantartották és fejlesztették, 2029-től fokozatosan kivezetik őket, és a helyüket az LGM–35A Sentinelek veszik át. A Sentinelek egyébként a Minuteman III átalakított silóiból lesznek indíthatóak.
A Northrop Grumman a Sentinel első és második fokozatát fejleszti, és a végső ICBM egyik nagyobb legnagyobb előnye az lesz az elődjéhez képest, hogy jóval kisebb személyzetet igényel majd az üzemeltetése, és kevésbé lesz karbantartásigényes. Végső soron tehát olcsóbb lesz a Minuteman III-nál, mely esetében a teljes flotta működtetése öt évtizeden keresztül egy vaskos 264 milliárd dolláros számlát jelentett a költségvetésnek.
A Sentinel végleges változata három fokozatból áll majd, és képes lesz a 300 kilotonnás W87–0 nukleáris robbanófej célba juttatására – ez utóbbit 2030-tól egyébként a W87–1 váltja majd, amely robbanóereje jelenleg nem ismert. A Sentinel alapkialakítása moduláris, nyílt architektúrájú szoftverrel, ami sokkal könnyebbé teszi a karbantartást és a frissítést.
Az első fokozat static fire tesztjét a Northrop Utah állambeli Promontory-i létesítményében végezték el. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a hajtómű a várt ideig és az előre jelzett teljesítményparamétereken belül üzemelt. A teljesen összeállított ICBM-et a utahi Hill légibázison és a kaliforniai Vandenberg Űrbázison (VSFB) tesztelik majd.
(Kép: a static fire teszt, forrás: NG)