A B–21 Raider-t a Northrop Grumman nagy hatótávolságú, áthatoló (penetrating) bombázónak fejleszti, amely hagyományos és nukleáris fegyvereket egyaránt képes eljuttatni a célpontokhoz.
A cél a mostanra igencsak nyugdíjas korba lépett B–1B Lancer és B–2 Spirit bombázók leváltása, valamint a meglévő B–52H Stratofortress flotta kiegészítése. Arról már korábban is írtunk, hogy a Raider érkeztéig a Légierő miként modernizálná a B–2 Spirit gépeket, amelyek innentől nemes egyszerűséggel inkább megkerülnék az ellenséges érzékelőket és légvédelmet, és nem pusztán a lopakodó képességekre alapoznák az áthatolási stratégiájuk:
Az új képek – melyekről a The War Zone számolt be – azt mutatják, hogy a B–21 hasonló „repülő szárny” (flying-wing) kialakítású, mint a B–2, de azért akad néhány észrevehető különbség. Ilyen például, hogy a B–21 áramvonalasabb orr- és pilótafülke-részt kapott, de a B–21-nek a hátsó része is különbözik a B–2-től, ami javíthatja aerodinamikáját és lopakodó teljesítményét. A motor szívónyílásai közelebb helyezkednek el a szárny középpontjához, ami csökkentheti a radarjelet és az infravörös kibocsátást is. A kipufogófúvókák a szárnyszerkezet belsejében lettek elrejtve, ami elősegítheti a hő elvezetését és nehezítheti az infravörös érzékelők észlelését.
A képeken közelről látszik a gép textúrája is, és mint azt a WZ írja, összességében a B–21 organikus megjelenéssel bír, vagyis szinte olyan, mintha „növesztették” volna, nem pedig megépítették többféle anyagból. Mindez a lap szerint bizonyítékul szolgál arra, hogy milyen messzire jutott a nagy fesztávú kompozit szerkezetek gyártása és a kapcsolódó anyagtudományok a B–2 megjelenése óta eltelt évtizedekben. Mint arról Frank Kendall, a Légierőt felügyelő miniszter nemrég nyilatkozott:
„A B–21, amelyet alig néhány hónapja mutattunk be, a Global Strike rendszercsaládunk központi eleme lesz. A B–21 repülési tesztjeit az előrejelzések szerint még ebben a naptári évben kezdik meg. Célunk a gyártás megkezdése amilyen gyorsan csak lehetséges.”
Habár a B–21 pontos specifikációi még titkosak, de a becslések szerint körülbelül 1000 km/h lesz a maximális sebessége, 9656 km-es hatótávolsága (légi utántöltés nélkül), ill. legfeljebb 27 tonna hasznos terhet (beleértve a hagyományos és a nukleáris fegyvereket is) szállíthat. Korábban írtunk azokról a kérdésekről, amelyek a gép kapcsán a leginkább érdekelhetnek egy ellenséges országot:
Korábban arra is kitértünk, hogy Oroszország miként modernizálja a saját nukleáris bombázóit:
(Kép: Amerikai Légierő)