A nyugati világban az elhízás egyre drámaibb mértékben terjed. A jelenségre többen próbálnak magyarázatot találni, de az biztosan kijelenthető, hogy a komolyabb elhízás jelentős egészségi kockázatokat von maga után, amelyek még akkor is jelentkeznek, ha az elhízott személy sportol:

Nem igazán egyeztethető össze a túlsúly az egészséggel egy új tanulmány szerint Még akkor is nagyobb a szív-érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz kialakulásának az esélye, ha a túlsúlyos személy aktívan sportol.

Mindez talán belátható, de térjünk vissza a kiindulási gondolathoz: mi okozza az egyre többeket érintő elhízást? Egy új tanulmány szerint nem meglepő mód a táplálkozási szakemberek által már régóta hangoztatott feldolgozott, fehérjében szegény élelmiszerek – és ennek kapcsán egy hipotézist is kidolgoztak, hogy ez miért van így. Ez az úgynevezett: Protein Leverage Hypothesis. A hipotézis egyébként nem új – ezt a Sydney-i Egyetem két professzora: David Raubenheimer és Stephen Simpson 18 évvel ezelőtt terjesztette elő.

A felvetés lényege a következő – mint azt a New Atlas egy új tanulmány kapcsán leírja: az emberi szervezet úgy működik, hogy elsősorban fehérjét keres és fogyaszt – ez azt is jelenti, hogy jellemzően addig eszünk, amíg a napi fehérjeszükségletünket ki nem elégítettük. Sajnos azonban a nyugati étrend nagy részét kitevő feldolgozott és finomított élelmiszerek jellemzően alacsony fehérjetartalmúak. Az eredmény logikusan tehát az, hogy ezekből túlesszük magunkat, mire sikerül megfelelő mennyiségű fehérjét bevinni a szervezetünkbe.

Egy új tanulmányban pedig a Sydney-i Egyetem kutatói azt vizsgálták Dr. Amanda Grech vezetésével, hogy ez a hipotézis mennyire állja meg a helyét a való világban. Ennek érdekében a tudósok elemezték a National Nutrition and Physical Activity Survey adatait, amely 9341 ausztrál felnőtt táplálkozását és fizikai aktivitását dokumentálta 2011 májusa és 2012 júniusa között. A kutatók egyebek mellett azt találták, hogy amikor az emberek meglehetősen alacsony fehérjetartalmú reggelit ettek, hajlamosak voltak nagyobb mennyiségű ételt fogyasztani a következő étkezések során. Ez a megállapítás tehát alátámasztja a hipotézist, mivel arra utal, hogy az egyének úgy próbálták kielégíteni fehérjeszükségletüket, hogy több ételt fogyasztottak a nap folyamán.

Hasonlóképpen megfigyelték azt is, hogy amikor az emberek több fehérjét tartalmazó reggelit fogyasztottak, a következő étkezéseknél alacsonyabb volt a táplálékfelvételük. Mindez ráadásul kiegészül azzal, hogy az alacsonyabb fehérjetartalmú reggelit fogyasztó társaikhoz képest a magasabb fehérjetartalmú reggelit fogyasztók kevesebb energiadús, telített zsírokban, cukorban és sóban gazdag ételt fogyasztottak a nap folyamán. A kutatók elmondása alapján pedig mindez összességében arra utal, hogy a járványszerű elhízás okai közt a fehérjefogyasztás tehát központi szerepet foglal el.

(Kép: Pixabay/geralt)