A kutatás megállapította azt is, hogy ez a gyakorlat az adott populációra jellemző, fennmaradó, generációkon átívelő, tanult és társadalmilag is befolyásolt. Az sem kizárt, hogy ez az első példa a kulturális alapokon nyugvó, token gazdaság működésére vadon élő állatok esetén. (Hasonló tanulmányok már születtek a labor falai között.) A token gazdaság amúgy egy olyan gazdasági rendszer, amely a viselkedés szisztematikus megerősítésén alapul. A megerősítésre használt eszközök a tokenek, amelyek egymás közt felcserélhetőek.

A kutatók a Pura Luhur Uluwatu templom (Bali szigetén található) területén élő közönséges makákókat vizsgálták. Ezek az állatok híresek arról, hogy a templomot felkereső turistáknak elrabolják a különböző tárgyait, majd azokat csak váltságdíjért – valami eleségért – cserébe adják vissza. Az első megfigyelés az állatokkal kapcsolatban, hogy nem minden makákó lop egyformán – a különbséget pedig az állatok életkora jelenti. Az idősebb makákók olyan tárgyakat rabolnak, amelyeket az emberek értékesebbnek tartanak. A tanulmány szerint ezek a már teljesen kifejlett majmok gazdasági döntést hoznak, vagyis azt a tárgyat lopják el, amiért több és jobb ételt várhatnak cserébe, mivel az a gazdájuk számára is jelentősebb értékkel bír.

A kutatók 333 szabadon élő majmot vizsgáltak 273 napon keresztül 2015-ben és 2016-ban. Ezután 2019 decemberében még másik 15 majom viselkedését is analizálták. A megfigyeléses alapú vizsgálathoz az adatot videofelvételekkel gyűjtötték olyan majmokról, amelyek körülbelül öt méteres távolságon belül bámulták a templomot felkereső látogatókat, akik legalább egy nem ehető, de ételre többé-kevésbé biztosan elcserélhető tárgyat hordtak maguknál. Ezeket a tárgyakat/tokeneket a kutatók hat csoportba sorolták kezdve a relatíve értéktelenebb üres tárolóktól (telefontok, kameratáska) egészen az elektronikai eszközökig és pénztárcákig. Ezeket aztán három újabb csoportba sorolták a szerinti érték szerint, hogy az emberek milyen gyakran kezdtek el ezekért a majmokkal alkudozni. Egy üres műanyagpalackért vagy egy hajcsattért az emberek ritkán kezdtek el üzletelni az állatokkal, a sapkákért és a lábbeliért már gyakrabban, míg a pénztárca vagy a mobiltelefon esetén majdnem biztosra volt vehető az alkudozás.

A megfigyelések szerint minél idősebb a majom, annál inkább lopott el értékesebb tárgyat. Vagyis az egészen fiatalok még nem túl sikeresen loptak értékes dolgokat, a még nem teljesen kifejlett állatok az előző csoportnál már sikeresebbek voltak, míg a kifejlett állatok jártak ebből a szempontból a legnagyobb sikerrel. Ám mindez nem csak a tolvajlásra, de az alkudozásra is igaz a makákók kapcsán. A kifejlett, felnőtt állatok sokkal válogatósabbak voltak ifjabb társaiknál mind az élelmiszer mennyisége, mind annak minősége (mennyire kedvelt elesége volt a makákónak) szempontjából, amikor drágább tárgyat kaparintottak meg. Ezt a viselkedést a majmok egészen a felnövekedésük alatt, négy éves korukig tanulják. Ahogy dr. Jean-Baptiste Leca, a tanulmány vezetőtudósa fogalmazott: ez a viselkedés társadalmi szempontból tanult viselkedés, amely generációkon át maradt fenn ebben a populációban legalább 30 éven keresztül.

Egyébként a templom majmait a helyi személyzet még tudja kezelni, ám a világ több pontján több galibát is okozhatnak a majmok. Indiában például befalják a termést, és a városokban és a falvakban egyaránt betörnek az emberek otthonaiba. Sőt arra is volt példa, hogy csapatostul ütöttek rajta egy egészségügyi dolgozón, és ellopták tőle az épp szállított vérmintákat, amelyeket koronavírusra teszteltek volna. A járvány egyébként a majmokat is kiállhatatlanabbá teszi: a turisták elmaradása ugyanis kevesebb ételt jelent a számukra, így jóval agresszívabbak lehetnek, mint korábban. Thaiföldön, a makákóriól híres Lobpuri városában például a hatóságok elkezdték a majmok ivartalanítását még tavaly.

Ez is érdekelhet:

A leghatalmasabb tabu mind közül: lehet-e keresztezni az embert állatokkal? Bizonyos, egymáshoz közel álló fajoknak születhet közös utódja, ilyen például az öszvér vagy a kutyák és farkasok is életet adhatnak közös kölyöknek. Mi a helyzet az emberrel, és a hozzá legközelebb álló főemlősökkel? A téma a legvégső tabu, de ez nem jelenti, hogy senki soha nem is próbálkozott ilyesmivel.

A haverunkat könnyebben lenyomhatjuk videójátékban, mint egy majmot Ugyanis kutatások szerint az állatok egyrészt képesek stratégiát váltani, másrészt úgy tűnik veszíteni sem tudnak, és képesek akár hétszer is újra nekifutni egy pályának, mielőtt feladnák.

A majmokat valójában laboratóriumban fedezik fel, nem pedig kutatóexpedíciókon A popa-langur azonosítása keserédes fogadtatásra talált a tudományban, mivel egyrészt a maga kétszáz-kétszázhatvan példányával a faj már most a kihalás szélén áll, másrészt miért olyan nehéz a fajmeghatározás még ennyi év után is?