Például figyelmeztető emailt küld a felhasználó okostelefonjára, ha a környéken robbanószert érzékel. Várhat-e ennél többet egy ember egy növénytől? A vicc az, hogy igen, várhat, a "kiborg-spenót" ugyanis csak az egyik első lépés egy új tudományterületen, a növényi alapú nanobionikában. A mostani kísérletet a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársai végezték el, ahogy arról a Yahoo News beszámol.
Habár tréfás elképzelés a klaviatúra felett görnyedő spenót, ám a dolog természetesen nem így működik. Ehelyett a növény leveibe helyezett szén nanocsövek (carbon nanotube/CNT) egy fluoreszcens anyagot választanak ki, amelynek jelenlétét érzékelik a közelben elhelyezett infravörös-kamerák, melyek ekkor egy automatikus üzenetet küldenek el. A mostani kísérletben a spenót akkor bocsájtja ki az említett anyagot, ha a közelben nitrogéntartalmú aromás szerves vegyületet érzékel a vízben – amely gyakran szokott robbanószerekben előfordulni. A jövőben pedig a spenót még ennél is többre lehet képes: figyelmeztethet a légszennyezésre, sőt akár a klímaváltozás különböző aspektusaira is.
A kutatásvezető, Michael Strano úgy nyilatkozott, hogy a mostani demonstráció egy példa arra, miként lehet áthidalni a növények és az emberek között húzódó kommunikációs szakadékot. Strano professzor elmondása alapján a növények kiváló analitikus kémikusok, mivel kiterjedt gyökérrel rendelkeznek a talajban, aminek segítségével folyamatosan veszik a mintát a talajvízből. Hasonló rendszerben pedig a spenót akár különböző szennyező anyagok jelenlétére is figyelmeztethet. A mostani kísérlet egy korai változatában a spenót például a nitrogén-monoxidot, egy szennyező anyagot érzékelt. A kutatásvezető azt is hozzátette, hogy a növények nagyon gyorsan reagálnak a környezetükre. Például sokkal hamarabb ismerik fel, hogy aszály közeleg, mint mi emberek. Ennek oka, hogy a növények érzékelik a talaj, valamint a víz nagyon apró változásait is. Amennyiben pedig valahogy sikerül megcsapolnunk ezeket a kémai figyelemzető folyamatokat, rengeteg információhoz jutnánk hozzá.
A mindezt a lehetőséget kiaknázó tudományterület pedig a növényi alapú nanobionika (plant nanobionics), melynek keretében speciálisan erre a célra tervezett nanorészecskék segítségével elérhető, hogy a növények új funkciókat kezdjenek el betölteni. Ebben az esetben tehát a spenót egy saját energiával működő, folyamatosan a talajvizet pásztázó „szenzorrá” lép elő, amely képes még külső elektronikai eszközökkel is kommunikálni.
(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)