A koronavírus pandémia előtti utolsó békeévben, 2019-ben, a kutatók több mint négyezer új növényfajt fedeztek fel, 6 hagymafajtát, 10 spenótfélét és két maniókafajtát.
A fő rombolóerő az ipari növénytermesztés, a végeérhetetlen monokulturák - például a pálmaolaj termelés érdekében - kialakítása, és ezek helyigénye folytán a megállíthatatlannak tűnő erdőirtás. Az ember eszetlen, és fenntarthatatlan ámokfutása folyamatosan csökkenti a fajok élőhelyeit, így a megoldásokat kereső tudósok versenyt futnak az idővel.
“A növények és a gombák a mi életünk fundamentumait is jelentik, ezért nem árt, ha komolyan vesszük a létüket fenyegető veszélyt. Minden alkalommal, amikor egy faj kihal, az emberiség egy újabb esélyt veszít el. Vesztésre állunk az idővel szemben, és valószínűleg gyorsabban veszítjük el a fajokat, mint ahogy felfedeznénk és elneveznénk őket.“
- mondta Alexandre Antonelli, Kew Királyi Botanikus Kertek tudományos igazgatója. A Kew Királyi Botanikus Kertek jelentésének összeállításában 42 országból több mint 210 tudós vett részt.
A jelentés kiemeli, hogy a növények létfontosságúak az élet fenntartásához, mivel tápanyagokat, gyógyszert, alapanyagokat, üzemanyagot és ételt biztosítanak a számunkra. És mégis, írják a tudósok:
"A bioszféra, az élet vékony rétege, amelyet otthonnak hívunk, még soha volt ilyen intenzív és azonnali fenyegetettség állapotában. Az erdőirtás meglódult, mivel egyre több táplálékra van szükségünk és megtisztítjuk az erdőktől a Földet." "
A globális széndioxid kibocsátás megzavarta a klímarendszert, új kórokozók fenyegetik növényeinket és egészségünket, az illegális kereskedelem komplett növényállományokat irt ki, és az őshonos fajok nem versenyezhetnek az ember által behurcolt invazív fajokkal."
A biodiverzitás hanyatlik, elveszik helyileg, regionális és globális szinten egyaránt. Amikor a Kew először adott ki hasonló jelentést 2016-ban, a növényfajoknak “még csak” 20 százaléka volt veszélyben. Ez a szám mindössze négy év alatt duplázódott meg.
(Forrás: CNN Kép: Unsplash)