A Németországban található Garzweiler lignitbánya az egyik legnagyobb bánya a világon, ahol az üzemeltető RWE vállalat adatai szerint 2019-ben nagyjából 3200 hektáron termelték a szenet, de a kiterjedése folyamatosan nő, köszönhetően azoknak a hatalmas kotrógépeknek, amelyek a földeltakarítási és kitermelési munkákat végzik megállás nélkül. Norbert Winzen, Keyenberg falu lakója, aki az NPR-nek számolt be arról, hogy milyen a gépek közvetlen közelében élni, elmondta: az általuk szörnyetegnek nevezett gép soha nem alszik, folyamatosan ássa a földet nappal és éjszaka is, hétköznapokon, vasárnap és karácsonykor.
A falut is hamarosan elnyeli, mivel az RWE-nek összesen 11 400 hektár területre van engedélye, ezért a terjeszkedés egy ideig még nem fog leállni, emiatt a közeli települések lakóit kiköltöztetik, a házakat pedig lebontják. Észak-Rajna-Vesztfália három nagy külszíni bányájának közelében már ötven falut szüntettek meg a munkálatok miatt, és Keyenberg lakosságának 80%-át is áthelyezték egy, a számukra létrehozott lakókörzetbe, de néhányan, köztük Winzen is, nem szeretnének máshol új életet kezdeni. Jelenleg azért lobbiznak, hogy a falu megmaradhasson a jelenlegi állapotában, de az RWE valószínűleg még évtizedek múlva fogja csak a bányát bezárni.
A cég, a német energiapolitikai irányvonalnak megfelelően lassan leépíti a bányáit (ebben 950 milliárd forintnak megfelelő összeggel segíti őket a kormány), de a Tagebau Garzweilerben feltehetően még nem az évtized végén, csak valamikor 2038 környékén fejezik be a munkát. A környéken a vállalat szélerőműveket is telepített, amelyek már a jövő változó szeleit jelzik, és még az is lehet, hogy korábban éri el a vég a lignit kitermelést, mint tervezték, mivel a vezető német politikai pártok októberi bejelentése szerint nem 2038-ban, hanem inkább 2030-ra szeretnék kivonni a forgalomból a szénerőműveket.
A gigantikus kotrógépek viszont addig is teszik a dolguk a bányagödrökben
és hatalmas kotróedényeikkel távolítják el a kőzetet az újabb és újabb területekről.
A Thyssenkrupp (régebben Krupp) cég leírása szerint a Bagger 288 megépítésének évében, 1978-ban a világ legnagyobb folyamatos üzemű kotrógépe volt, és még most is az egyik legméretesebb földi munkagép a bolygón, bár azóta megjelentek a Bagger széria további szereplői is, amelyek hasonló nagysággal és teljesítménnyel bírnak.
Egy vödörrel 6600 liter anyagot távolít el, ezekből összesen 18 található rajta, az edényeket mozgató tárcsát négy darab 840 kW-os motor hajtja meg. Impresszív méretei ellenére, illetve részben éppen azért, egy tekintetben nem jeleskedik a Bagger, mégpedig a gyorsaságban. Mikor 2001-ben munkába állt Garzweilerben, az oda vezető utat a 22 kilométerre található Hambach bányából, ahol korábban teljesített szolgálatot, három hét alatt tette meg.
A gyorsaságra azonban nincs is szüksége a "szörnyetegnek", a feladata az ásás megkönnyítése a munkálatok során, amit kitűnően végez: nagyjából 10 000 teljesen megtöltött teherautónyi anyagot tudnak egyszerűen eltávolítani vele minden nap. A Thyssenkrupp azonban már nem csak a legendás gépet kínálja a bányászati ipar szereplői számára, azóta egy kevésbé monumentális, de annál erősebb kotrógépet is alkottak: a Barracuda sűrűbben elhelyezett fogaival az egészen kemény kőzetből is le tud harapni kisebb darabokat, így az előzetes robbantási munkákat is ki lehet váltani vele.
Az első példányt egy kínai vállalat rendelte belőle, akik a Mongóliában található Yimin külszíni bányában alkalmazzák. Kínában egy darabig még használatban is maradnak a szénbányák, mivel a kormány bejelentése szerint egyelőre, az energiaellátás megbízhatóságának érdekében, újabb szénerőműveket építenek.
(Fotó: Thyssenkrupp)
További cikkek a témában:
Láttál már EKKORA hidrogénautót?
Az Anglo American bányászati vállalat bejelentette: rendszeresíti bányáiban a zéró emissziós óriási hidrogéncellás dömpereket.
Végre jönnek a csendes városi munkagépek!
Az elektromos forradalom immár a munkagépek világát is elérte: már előrendelhető az első csendes, füstmentes homlokrakodó és minibagger a Volvónál.
Nem csak a fakivágás veszélyezteti súlyosan az amazóniai esőerdők megújulóképességét
A Leedsi Egyetem kutatói friss tanulmányban figyelmeztetnek az aranybányászat környezeti hatásaira, melynek hosszan tartó károsodást okoznak, és csak aktív földgazdálkodással, illetve helyreállítással lehetne újra erdőket telepíteni a bányászat alá vont földeken.